2011. március 1. - Az Országos Erdészeti Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja rendezvénye Az OEE Zalaegerszegi Helyi Csoportja 2011. február 28-án tartotta soron következett összejövetelét.
A megjelent tagokat Vissi Géza titkár üdvözölte, majd a program ismertetése után egyesületünk szervezetének megújítása tárgyában előre kiküldött javaslat gondolatébresztő ismertetésére felkérte Nagy Imre régióképviselőt.
Az írásos tervezetet elemezte minden oldalról, hangsúlyozva, hogy a tagság véleményét szeretnék hallani. Fontosságára tekintettel szó szerint idézzük:
„Évek óta kérdésként merül fel, hogy az OEE szervezetében szükséges-e megújulás a tekintetben, miszerint az egy országos egyesület maradjon, vagy a helyi HCS-k önálló egyesületté válva az országos szervezetet „szövetségként” újítsák meg.
Az Elnökség, mielőtt e tekintetben javaslattal élne a Küldöttközgyűlés felé, széles körben fel kívánja mérni a tagság véleményét. Ebben kérem együttműködésüket.
Az átalakításnak minden bizonnyal vannak előnyei. Néhány gondolat:
1. A helyi HCS-k mozgástere megnő, anyagi bázisuk erősödik.
2. Önállóan pályázatképesek lennének. (Ez persze nem kis munka!)
3. Helyi beágyazottságuk javulhatna. (Az Országos Elnökség társadalmi munkában néhány alkalmazottal képtelen a kisebb jelentőségű helyi ügyekben eljárni, véleményt formálni és a teljes civil szférával kapcsolatot tartani.)
4. Színesebb, pezsgőbb egyesületi élet alakulhat ki.
5. A jelenlegi merev struktúra rugalmasabbá válna.
6. Javulna a helyi kommunikáció.
7. A szakma „bezárkózása” oldódna.
8. Az Országos Elnökség az országos jelentőségű ügyekre több energiát tudna fordítani, valamint a helyi egyesületeket jogi, pénzügyi és szakmai tanácsadással segíteni.
9. Ilyen formában, más országokban is működik Erdészeti Egyesület (pl. Ausztria) és Magyarországon más ágazatok (pl. természetvédők) sikeresen működtetnek szövetségeket. Tapasztalatuk szerint kezdeti nehézségek után sok előnnyel jár az önálló helyi egyesületek megalakulása.
10. A folyamat egyébként már spontán beindult.
Várható hátrányok:
1. A HCS-k tevékenységének színvonala közötti különbségek tovább nőhetnek.
2. HCS-kre lényegesen nagyobb adminisztrációs teher nehezedne. Helyileg általában alkalmazottat fenntartani nem tudván a társadalmi munkában végzett vezetésre ugyancsak nagy terhek rakódnának.
3. Helyben meg kellene küzdeni az anyagi háttér megteremtéséért.
4. Az Országos Elnökség súlya esetleg csökkenne, az anyagiak megosztása miatt a korábban biztosított központi szolgáltatás színvonala csökkenne (pl. könyvtár, írott és elektronikus sajtó, képviselet, stb.).
5. Tradícióinkkal ellentétes a folyamat. A sikertelen változtatás az Egyesület súlytalanná válásához, széteséséhez is vezethet.
Kérem, hogy a felvetett kérdéseken gondolkodjanak el és gondolataikról, ötleteikről, álláspontjukról tájékoztassák helyi csoportjuk elnökét (Horváth Iván), vagy titkárát (Vissi Géza), akik összegyűjtik és továbbítják a tagság véleményét az Elnökség felé. A vélemények beérkezését követően legkésőbb az októberi Elnökségi Ülésen foglalkoznánk a kérdéskörrel, amely egyben Régiós Megbeszélés is lenne.
Együttműködésüket köszönöm: Jó szerencsét! Üdv az erdésznek! Nagy Imre Régióképviselő”
A vitában megoszlottak a vélemények mindkét változat iránt, ezért úgy határozott a jelen lévő tagság, hogy a távol maradottak véleményét is meg kell kérdezni. Felmerült a helyi csoport fiatalítása is.
Ezután Vissi Géza titkár tájékoztatót tartott arról, hogy a helyi csoport mit vállalt a vándorgyűlés szervezésében, majd javaslat történt az egyesületi kitüntetésekre is. Befejezésül a 2011. évi munkatervet ismertette.
Utolsó napirendi pontként Szakács László „A zalaegerszegi közjóléti erdők története” címmel vetített képes előadását hallgatta s nézte végig a tagság. A közel 100 fotóval illusztrált előadás összegezéséből idézünk:
„Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy Zalaegerszeg a parkerdők, tekintetében irigylésre méltó helyzetben van, területén az országos átlag felett található közjóléti erdő.
A parkerdőket nyugati példa nyomán közpénzekből valósították meg. A mai napig több százmillió forintot fordítottak erre a munkára. Az erdészet szellemi és fizikai dolgozóinak közös munkája bátran kimondhatjuk, megelőzte korát.
Az itt létrehozott értékes közjóléti erdők a jövőben igen nagy turisztikai lehetőséget jelentenek a város számára.” Jelenleg a Zalaegerszegi Erdészet évente 7–8 millió forintot fordít évente közjóléti célokra.
Az erdőrendezőség és az erdőfelügyelőség jelentős munkáját is méltatta az előadó. A jelen voltak közül többen aktívan is részt vettek zalaegerszegi közjóléti erdők létesítésében. Sz.L.