Bálványfa-hadművelet a Hűvösvölgyben (ForestPress)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Image
ForestPress fotók

2011. április 27. - Az invazív fajok radikális visszaszorítása elkerülhetetlen az őshonos társulások életterének megóvása során A lelkes természetvédők – kellő fafajismeret hiányában – még az egyik legagresszívebben terjedő özönfafajt, a bálványfát is védelmükbe veszik.
Ezért kell ismeretterjesztő és megelőző céllal tájékoztatni a lakosságot arról a tevékenységről, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt Budapesti Erdészete – éppen az őshonos fafajok érdekében – végez a Budai hegységben – mondta el Lomniczi Gergely, a társaság szóvivője azon a terepi bemutatón, amelyet 2011. április 27-én tartottak.
Image
A Távol-Keletről származó fafaj – Ailanthus altissima – visszaszorítása nem kis gondot okoz a természetvédelmi erdők kezelőinek. Az egykor díszfaként behozott fa ma már szinte az egész kontinensen, de mondhatni világszerte elterjedt. A budapesti Városmajorban található 100–120 éves példány 1 m átmérőjű és 23 m magas – tudható meg a közösségi lexikonból.
A legegyszerűbbnek az tűnne, hogy kivágják a fát, de akkor a tuskóról és a gyökérről óriási eréllyel indul meg a sarjak hajtása, ami csak növeli a bajt. Ezért kell a vegyszerezéshez folyamodni. A kéreghántott törzsre viszik föl ecsettel a gázolajjal kevert largon nevű gyomirtót.
Image
A nehézkes, a faegyedek többszöri felkeresését igénylő munkálatokat vállalkozókkal végezteti a társaság. A folyamat ellenőrzéséhez növényvédelmi szakmérnöki végzettség szükséges, amivel az erdészetvezető, dr. Boda Zoltán rendelkezik. A szakértő a ForestPress-nek elmondta, hogy a vegyszer hatóanyaga a triklopit nevű hormonkészítmény, amely a növény életfolyamatainak felgyorsításával mintegy elégeti a szervezetet. A hatóanyag szelektív, az egyszikűekre nem káros. Az idősebbeknek a hatásmechanizmus alapján a Vietnamban alkalmazott lombtalanító vegyszer juthat az eszükbe.
A másik – e helyütt – nem kívánatos fafaj az akác, amelyet szintén ezzel a módszerrel igyekeznek eltávolítani a területről. A kérgezést a gyökfőhöz minél közelebb kell elvégezni, és a vegyszeres kezelést többször kell ismételni.
Image
A következő évben a hajtás elmaradása alapján ellenőrizhető az eredmény, és elvégezhető a kivágás. A vékony egyedek, sarjak kérgét nem kell eltávolítani, mert a vegyszer a vékony héjon át is behatol.
A munkálatok a 266 millió forintos európai uniós támogatás keretében folynak, a Pilisi Parkerdő Zrt. tavaly sikerrel zárult Parkerdő természetesen programjában, amely a főváros környéki parkerdők természetvédelmi fejlesztése terén eddig sosem tapasztalt lendületet hozott – közölte Lomniczi Gergely. - A „Parkerdő természetesen 2010-2012" elnevezésű, új erdészeti és természetvédelmi fókuszú projekt az előző pályázati időszak eredményeire épít. Ennek nyomán 2012 nyarára, összesen 8 erdészetben, további védett erdőterületek rehabilitációja (erdőszerkezet átalakítás), veszélyeztetett és ritka növény- és állatfajok, életközösségek védelme, védett területeken fennmaradt, az ökológiai kapcsolatokat gátló kerítések bontása, valamint bolygatott, hulladékkal szennyezett élőhelyek helyreállítása valósulhat meg.
Image
Az invazív fajok radikális visszaszorítása már az előző pályázati időszakban is jelentős hangsúlyt kapott. A 2009-2010-es időszakban összesen 76,6 hektárnyi területen, közel 120 helyszínen folyt ilyen jellegű munka. A radikális beavatkozás legfőbb oka, hogy az akác és a távol-keleti eredetű bálványfa az utóbbi években olyan mértékben elterjedt, hogy térhódításuk megfékezése egyre sürgetőbb feladattá vált. Mindkét fafajra igaz, hogy a környezeti ártalmakat viszonylag jól tűrik, utóbbi a városias területek kedvelt díszfája lett. Évről-évre bőséges magtermést hoznak és sarjadó képességük is kiváló. A hazai klímában korlátlan szaporodásra képesek, ezért a városok elhanyagolt helyei mellett az elmúlt évtizedekben az erdőszegélyeken, erdei utak és nyiladékok mentén, sőt az erdősítésekben is megjelentek. Gyors növekedésük miatt az élőhely természetes fajaival szemben eleve előnyben vannak, ezért visszaszorításukra egyre nagyobb szükség van. A Parkerdő természetesen 2010-2012 pályázat keretében összesen 13 települést és 79 hektárnyi területet érintően a magtermő egyedek kiszelektálása mellett a sarjak elpusztítása is folyamatos zajlik. Az érintett települések a következők: Bag, Budapest (II. kerületben 12,6 hektáron és XII. kerületben 0,8 hektáron folynak a fenti munkálatok), Dány, Dunabogdány, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Isaszeg, Pécel, Solymár, Tahitótfalu, Törökbálint és Veresegyház.
A bálványfa természetes körülmények rendkívül gyors - évi másfél-két méteres - növekedésre is képes, ami messze meghaladja az őshonos fafajok növekedési ütemét. Ennek köszönhetően, ahol megjelenik, a rendelkezésre álló teret hamar elfoglalja és extrém növekedésével a többi fajt elnyomja. Állományalkotó mértékben erdeinkben jelenleg még sehol sincs jelen, azonban következetes és folyamatos visszaszorítása a veszélyeztetett területeken elkerülhetetlen. A bálványfa környezetében kialakuló flóra és fauna az őshonos fajoknál megszokotthoz képest jelentősen szerényebb, így a bálványfa egyedek számának növekedése egyben a területre jellemző növény és állatvilág gazdagságát, valamint a biodiverzitást egyaránt veszélyezteti.
A bálványfa visszaszorítása - annak rendkívüli életképessége miatt - eddig semmilyen hagyományos, mechanikus eszközzel nem bizonyult eredményesnek. Az egyetlen bevált módszer a vegyszeres kezelés, amelyet 10-12 cm átmérőig a bálványfa egyedek kérgének közvetlen kenésével kell végezni. Vastagabb egyedeknél (kb. 10-12 cm átmérő felett) a szer közvetlenül nem szívódik fel a kérgen keresztül, ezért először kb. 10-15 cm hosszban, a törzs egészén körbe haladva a kérget el kell távolítani, majd a kérgezett felületet lehet a gyomirtó szerrel lekenni.
A lakott területek közelében lévő erdők fertőzöttsége jelentősen csökkenthető lenne, ha a kertekbe telepített, rendkívül gyorsan nagyméretű, látványos díszfává váló bálványfa egyedek száma a jövőben radikálisan csökkenthető lenne. Amíg e területek egyedei a továbbterjedést lehetővé tevő magokat évről-évre féktelenül ontják magukból, a környező erdőterületek továbbra is a fokozottan veszélyeztetett területek közé fognak tartozni.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.