2011. május 10. - Harmadik helyszínként 2011. május 6-án Püspökladányba érkezett a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia országjáró fórumsorozata. Az érdeklődők megtöltötték a Püspökladányi Dorogi Márton Művelődési Központ színháztermét a vitafórumon, melyen dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ismertette a vidék alkotmányaként is emlegetett 10 évre szóló fejlesztési programot.
A rendezvényt élelmiszer-feldolgozási bemutató vezette be, ahol a Sárrét élelmiszer feldolgozással foglalkozó kisvállalkozásai mutatkoztak be. Láthattak itt méhészt, tejtermelő-tejfeldolgozót, péket, húsfeldolgozót és pálinkafőző berendezéseket forgalmazó vállalkozást is.
A konferencia a város nemrég tragikus körülmények között elhuny polgármesterére, Arnóth Sándorra való megemlékezéssel kezdődött.
Első előadóként Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a térség megélhetésének alapja a múltban mindig a mezőgazdaság volt, és az ágazat megerősítése lehet a húzóerő a jövőben is. A termelés újjászervezése, fellendítése mellett az élelmiszer-feldolgozás ismételt kiépítése lehet a jövő záloga. A térség egyik kiemelt problémája a kabai cukorgyár bezárása, ennek esetleges újraindítása, vagy újjáépítésének kérdése a termelők és vásárlók közös érdeke lenne.
Meg kell oldani az értékesítési lánc újraszervezését, mert tarthatatlan a mára kialakult rend, hogy a megtermelt áru piacra jutása során keletkező haszon legkisebb része marad csak a termelőnél.
A vízrendezés, belvíz elvezetés és vízvisszapótlás a térség kiemelt problémája. A vízkormányzás feladatát csak egységes szervezeti egység keretei között lehetne hatékonyan megoldani. Tarthatatlan az a mára kialakult, erőket szétforgácsoló rendszer, amikor egy-egy csatornaszakasznak különböző kezelői egymásra mutogatva tehetetlenül asszisztálnak a termés pusztulásához.
Nem hagyható szó nélkül a dűlőutak mai állapota, mely a gazdátlanság, pénztelenség okán mára már akadályává válik a hatékony mezőgazdasági termelésnek.
Gyorsítani, egyszerűsíteni kell a pályázatok kezelését, a gazdák számára érthető, kezelhető formába kell átszabni a pályázati kereteket.
A pályázatoknál kiemelten kell kezelni a termelő tevékenységeket, a „főtér felújítások” – bár fontos tevékenységek –, de talán kicsit később is sorra kerülhetnének.
Dombi Imréné Püspökladány alpolgármester asszonya előadásában is fontos szerepet kapott a kabai cukorgyár felszámolásával keletkezett, napjainkra sem megoldott feszültség, mely nem csak a gyár dolgozóinak, de e térség mezőgazdasági termelőinek alapvető megélhetési problémát jelent.
A kivezető útnak gondolt etanol gyár építése meg sem kezdődött, az elmúlt évek gazdasági és piaci folyamatai pedig meg is kérdőjelezik az élelmiszertermelés helyett energetikai termelésre való átállás helyességét.
A térség munkaerő gondjainak megoldása érdekében közmunkára épülő élelmiszer-feldolgozást szeretne a város beindítani.
Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter előadásában kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben Arnóth Sándorral számos közös fejlesztést indítottak be. A Sárrét településeinek összefogása mindig is példaértékűnek volt tekinthető. Az együttműködésnek a történelmi egymásrautaltság, a „puszta” által diktált szigorú természeti környezet volt mindig az alapja.
Érthetetlen és tarthatatlan, hogy ez a jelentős termelési hagyományokkal, szakmai hozzáértéssel rendelkező terület mára perifériára szorult, elindult a gazdasági lesüllyedés, az elnéptelenedés lejtőjén.
Elgondolkoztató, hogy míg egy bécsi vagy párizsi polgár sikernek tekinti azt, ha a nagyvárosból vidékre költözhet, addig nálunk ez a folyamat éppen a fordított irányba halad.
A ma érvényesülő romboló folyamatok megfordításának alapja a földtulajdon megszilárdítása és megtartása, a tőkehiány kedvezőtlen hatásainak csökkentése, a megtermelt élelmiszerek minél magasabb szintű feldolgozásának újraindítása lehet. Fazekas Sándor előadásában külön figyelmet szentelt a mára kialakult cukorpiaci helyzetnek, melynek oka a hazai cukorvertikum teljes leépítésében kereshető. Mára a hazai cukorfogyasztásnak csak harmadát termelhetjük meg idehaza, a többit határon túlról kell behoznunk. A feszültség feloldását akadályozza a 2014-ig kötött cukorkvóta, valamint a termelés ismételt beindításának magas tőkeigénye.
Hazánk természeti és környezeti adottságai kiválóak, kiemelt értékünk a föld, víz, az ország genetikailag módosított növényektől való (GMO) mentessége. Kiemelt feladatunk a környezeti változásokhoz való gyors, és eredményes alkalmazkodás.
Az ország fejlődésének kulcsa az erős vidék. Ennek részét képezi a vidéki munkahelyek megtartása, a vidéki népesség helyben tartása, az élelmiszer biztonság megtartása, fejlesztése lehet.
A hazai vetőmagellátás megoldása nemzeti sorskérdés. Kiemelten kell kezelni a megtermelt élelmiszernek piacra jutását, a helyi piacok visszaállítása, fejlesztését.
A magyar génkészletek védelme – állati és növényi egyaránt – az ország kiemelt feladata. Értékeink védelmének eszköze a génbankok megtartása, a tudatos nemesítői munka, őshonos állat- és növényfajaink védelme, megőrzése.
A helyi energiatermelés megteremtésének feltételeit javítani kell. Az energiaellátást, az energiafüggőséget a nemzet önrendelkezésének mérőszámának kell tekintenünk. Határozott lépéseket kell tennünk az energiafelhasználás hatékonyságának növelése érdekében, a helyi energiaellátás támogatásában, ennek érdekében biomasszára alapozott helyi energia centrumokat kell létesíteni.
A vidék megerősítésének eszközei között demográfiai földprogram indul, mely keretében mezőgazdasággal foglalkozni kívánó családok tartós bérlet keretében juthatnának földhöz.
A fejlesztési program gyorsítani kívánja az erdősítés ütemét, célul a 25 százalékos erdősültséget jelöli meg.
Ángyán József vidékfejlesztési parlamenti államtitkár előadásában hangsúlyozta hazánk GMO mentességének fontosságát.
Kiemelte, hogy a vidék és város csak együtt lehet eredményes. Fontos feladatként jelölte meg a helyi piacok megerősítését, az élelmiszerek értelmetlen utaztatásának megakadályozását. Elrettentő példaként említette, hogy a sárgarépa piacra jutása során átlag 1847 km-t utazik napjainkban.
A nemzetbiztonság kérdése napjainkban nem elsősorban a fegyverek, hanem az erőforrások birtoklásán nyugszik.
A mezőgazdasági értékeket nem monokultúrás nagyüzemi termeléssel, hanem a hazai változatos termőhelyi adottságokhoz igazodó értékteremtő sokszínű gazdálkodással lehet megalapozni.
Czerván György vidékfejlesztési agrárgazdasági államtitkár előadásában rámutatott, hogy bár mára már nem nevezhető Magyarország agrárországnak, de még mindig magasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, mint az Unió átlaga. A teljes mezőgazdasági, élelmiszertermelési vertikum 12 százalék foglalkoztatást mutat.
Az ágazat súlyát még jobban jelzi, hogy a külkereskedelmi mérlegünkben 32 százalék aktívummal jelenik meg. Értékeink között kell kiemelni jó termelési adottságainkat, termelési kultúránkat, hungarikumainkat. A kertészeti ágazat fejlesztése jelentős munkahelyteremtő lehetőségeket rejt magában.
Értékeink közé kell sorolni vízkészletünket, mellyel való gazdaság kiemelt nemzeti érdek. Nemzeti érdeknek kell tekinteni a GMO mentességünket, és azt fenn is kell tartani.
Az előadásban elhangzott, hogy a kedvezőtlen demográfia folyamatokat meg kell állítani, vissza kell fordítani. Ehhez javítani kell a vidék életlehetőségeit, a termelési, értékesítési, jövedelmezőségi feltételeket.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere előadásban egy nagyváros nézőpontjából vázolta fel a vidék-város kapcsolatrendszerét. Előadásában kiemelte, hogy ez a kapcsolat nem képzelhető el másként, csak mindkét fél egyenlő részvételével. Természetes, hogy a vidék adja az alapját a város életfeltételeinek, de sok esetben a város az, amely a vidéken megtermelt javakhoz hozzá tudja adni azt a többletértéket, mely az igazi versenyképes áru piacra juttatásához kell. Kiemelte az innovációs potenciál jelentőségét, egymás után sorolta azokat az innovációkat, melyek Debrecen városának, és a Debreceni Egyetemnek az együttműködéséből születtek. Kiemelte, hogy ezek mögött a fejlesztések mögött mindenkor új munkahelyek jelennek meg. Az előadásban visszatérő gondolat volt az élelmiszer feldolgozó kapacitás megmentése, fejlesztése és megteremtése, mely a vidék felemelkedésének kulcsa. Gondolatait napi példákkal támasztotta alá a közelmúltból, amikor a város – néha sikeres, néha eredménytelen – harcot folytatott a feldolgozó háttér megmentéséért.
Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkára a vidék egészségügyi ellátási gondjainak haladéktalan megoldását tartotta a legfontosabb feladatnak. Kiemelte, hogy a kérdés nem merülhet ki a gyógyító munka hátterének megteremtésében, és a rendszer üzemeltetésében, hanem szerves egységként az életmódot kell alakítani. A munka, pihenés, sportolás rendszerét kell megteremteni a jövő Magyarországában. Ehhez megvannak a példák előttünk a határokon túl, és megvan az akarat hazánkban is.
Jakab István, az Országgyűlés alelnökeként, és mint a MAGOSZ elnöke előadásában hangsúlyozta hazánk GMO mentességének piaci jelentőségét.
Kiemelten foglalkozott a támogatások hasznosulásának, a befektetett pénzek hatékony felhasználásának kérdésével.
Kiemelte, hogy csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, a hatóságoknak „szolgáltató” szerepkörbe kell jutniuk.
Megoldandó feladat, hogy ne emeljünk magasabb akadályokat saját magunk elé, mint az Uniós társországok hatóságaik saját gazdáik elé állítanak.
Az agrárium tőkeszegénységének felszámolásához sürgette a vidék bankjának megteremtését, valamint jelezte, hogy a jelenlegi banki aktivitást is javítani szükséges.
A mezőgazdaság talpra állításának egyik feltétele a hazai vetőmagellátás biztosítása, a nemzeti génmegőrzés, hazai nemesítésű fajták alkalmazása lehet.
A mezőgazdaság fejlesztésének alapja a növénytermesztés és állattenyésztés optimális arányának visszaállítása, mely hosszantartó tudatos építkezéssel oldható csak meg.
A számos kérdésre az előadók részletes válasszal reagáltak, egyes esetekben a kérdés áttekintését, esetleg jogszabályi változtatásokat ígértek.
A Nemzeti Vidékstratégia vitafóruma még egy hónapig tart, addig várnak minden véleményt a kérdéssel kapcsolatban annak érdekében, hogy a stratégia valóban szolgálhassa az agrárium, a vidék és egyben az egész ország boldogulását. Csiha Imre