2011. május 2. – Az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya előadássorozatot kezdeményezett. Ennek negyedik alkalmára – együttműködésben az Erdők a Közjóért, az erdőrendezési szakosztállyal, valamint a Szeniorok Tanácsával – került sor 2011. április 28-án, a Budapesti Erdészeti Információs Központban. Az előadó Csóka Péter, a FAO Erdészeti Kapcsolatok osztálya vezetője, aki korábban az Állami Erdészeti Szolgálat főigazgatója, majd az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője volt.
Az ENSZ Erdészeti Fórum (UNFF) tematikus munkaterveket készített az egyes üléseire.
UNFF 2009 témája az erdők a változó világban, 2011-ben az erdők és a társadalmi összefüggések, az erdők az emberért volt a téma.
2013-ban az erdők és a gazdasági fejlődés szerepel, majd 2015-ben értékelik az UNFF folyamatot és döntetnek a folytatásról.
Csóka Péter emlékeztetett, hogy nem az UNFF az egyetlen intézmény, amelyik az erdőkkel foglalkozik. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: FAO COFO; CSD; CBDENECCC; UNCCD; ITTC; CITIES; RAMSAR.
Ezeken kívül a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó intézmény és más grémiumok is.
Természetesen mindegyik szervezet más-más aspektusból foglalkozik az erdővel.
Jelentős eredmény, hogy a nemzetközi szervezetek megállapodtak az együttműködésben: az ENSZ szervezetei (FAO, UNEP, UNDP), a titkárságok (CBD, UNCCD), a nem ENSZ szervezetek (GEF, ITTO), a kutatási szervezetek (CIFOR, ICRAF, IUFRO)
A FAO Erdészeti Bizottsága (COFO), a szervezet egyik irányító testülete, 1971-ben alakult.
2010. október 4-től 8-ig, Rómában tartott huszadik ülésén 117 tagország és 6 megfigyelő 700 résztvevője tanácskozott az erdészet hozzájárulásáról a fenntartható fejlődésről.
Nagyon összetett a rendszer. Miért?
A szárazföld egyharmadát (4 milliárd hektárt) borít erdő. Ez a legnagyobb szárazföldi ökoszisztéma. Itt található a biodiverzitás 90 százaléka. 1,6 milliárd ember életéhez járul hozzá az erdő valamilyen formában. 350 milliónak alapvetően meghatározza az életét, és 60 milliónak az életfeltételét jelenti, ők az őserdők lakói.
Az erdő egyúttal évi 300 milliárdos üzletet generál.
640 milliárd tonna szenet köt meg, amely az üvegházhatású gázok 17,4 százaléka.
Az erdő a legegyszerűbb és finanszírozató válasz a klímaváltozásra.
Melyek a legnagyobb kihívások?
Az erdő (és az esetenkénti túl-) használata létkérdés. Ugyanakkor az erdő hasznai és javai nem minden esetben mérhetőek (piaci hiba) és nem mind ismertek. A gyógyszeripar például körülbelül 5 milliárd dollárt profitál az erdőkből.
Ezzel együtt a fenntartható erdőgazdálkodás támogatást igényel. Például a legégetőbb problémákara jut a legkevesebb figyelem, többek között a kis szigetekre, Afrikára.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a támogatásoknak is piacuk van.
Fontos akadály az interdiszciplináris gondolkodás hiánya, amelyet jól szemléltet a pálmaolaj termelés. Borneó szeigetén az erdők egy része eltűnt az olajpálma ültetvények miatt, holott ez így nagyobb kárt okoz, mint a realizált haszon.
Mit hozhat a jövő évi riói csúcs?
A tanácskozás fő témája a zöld gazdaság szerepe a fenntartható fejlődésben.
Az előadó emlékeztetett, hogy ez egy tipikusan európai fogalom, hisz’ egy német szerző már 300 évvel ezelőtt leírta.
Fel kell hívni a figyelmet, hogy az erdészet a legzöldebb gazdaság, a fenntartható erdőgazdálkodás.
Az Erdők Nemzetközi Éve hozadéka
2006-ban Horvátország kezdeményezte az ENSZ-ben az Erdők Nemzetközi Éve gondolatát, az ő érdemük, hogy sikerült keresztülvinni a bürokratikus útvesztőkön és az ellenérdekeltekkel szemben. Főként a fejlett világ fogadta kétkedéssel és ellenérzésekkel az ötletet.
A Biodiverzitás Éve után jó alkalom a figyelem felhívására az erdőkre. Csóka Péter emlékeztetett, hogy a Biodiverzitás Éve elnyerte a legjobban menedzselt program címet.
Az év 12 hónapjára 25 témát osztottak el a szervezők. Áprilisban például az erdők és az egészség volt a középpontban, de szerepel az erdők és megélhetés, a fa újrafelfedezése, mint kulcs a fenntartható fejlődéshez.
Németországban az erdő és a zöldgazdaság témáját tárgyalják, a Bonni Erdészeti Napok alkalmával kiállítást rendeznek az erdei termékekből.
Az Erdők Nemzetközi Éve kommunikációs eszköztárát felvillantva: a megfogalmazott üzenetek, a kapcsolatépítés, filmek, poszterek, fotók, logó, kiadványok.
Az Erdők Nemzetközi Éve szlogenje: Ünnepeljük az erdőt minden nap!
A világon az év 45 napja jeles napként kapcsolódik az erdőhöz.
A FAO szakmai lapja, az Unasylva ez évi első száma (amint arról korábban beszámoltunk) erről szól. Bemutat például egy Fülöp szigeteki sokezres esküvőt, ahol minden pár elültetett egy fát. Máshol az erdőben koncertet, színházi előadást rendeznek.
Rómában a Föld Napja alkalmából haevy metal koncert lesz.
A szervezők együttműködést valósítanak meg a globális ipar és közlekedés szereplőivel is.
New Yorkban nagyszabású zárórendezvény lesz.
Erdészeti világnap
Az Erdők Nemzetközi Napja 1971 óta március 21-én van. (Ez valószínűleg azért nem nyerhetett hazánkban létjogosultságot, mert az előző rendszer egyik legfontosabb állami ünnepe kötődött ugyanehhez a dátumhoz – Z.Z.)
Ennek globális bevezetését a FAO COFO tárgyalja, és az ENSZ közgyűlése elé viszik. Ezt előre láthatólag komoly lobbizás előzi majd meg. Z.Z.