2011. május 24. – Debrecen – Élőhelyvédelem és helyreállítás a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése című pályázati konstrukcióban további négy projekt előkészítési szakaszát kezdi meg. A 2,5 milliárd forint értékű beruházáshoz az Európai Unió és a hazai költségvetés társfinanszírozás keretében a pályázati rendszer 1. fordulójában 147 millió forint támogatást nyújtott.
A természetes és természetszerű erdők és fás legelők természetvédelmi kezelése, kialakítása előkészítő projekt során az invazív fásszárúak felszámolása, valamint terjeszkedésük megakadályozásának előkészítése kezdődik meg. A vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése előkészítő projekt során a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a mesterséges vonalas létesítmények – légvezetékek – által a védett madárfajok állományaiban okozott károk csökkentésének vagy teljes megszüntetésének előkészítését valósítja meg. A kisvízterek rehabilitációja előkészítő projekt során a legfontosabbnak tartott kisvizes élőhelyek megőrzésének és állapotuk javításának előkészítése valósul meg. A Hortobágy-folyó és vízrendszerének ökológiai célú vízutánpótlása előkészítő projekt során a Hortobágyi Nemzeti Park hidrológiai tengelyében elhelyezkedő folyó ökológiai állapotának javítását készítik elő.
„A négy KEOP projekt megvalósítása során a legalapvetőbb célunk, hogy fenntartsuk, rehabilitáljuk, illetve megőrizzük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területére jellemző változatos élővilágot, és orvosoljuk az évtizedes problémákat” – mondta Szilágyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója. „A pályázatok előkészítő szakaszában munkatársainkkal a beavatkozásokat megalapozó tanulmányokat, engedélyeket és kiviteli terveket készítjük el” – tette hozzá Szilágyi Gábor.
A természetes és természetszerű erdők és fás legelők természetvédelmi kezelése, kialakítása (KEOP-7.3.1.2/09-2010-0004)
A hazai természetvédelem egyik legnagyobb problémája az invazív idegenhonos fa és cserjefajok agresszív terjeszkedése, amelyek kiszorítják az őshonos fajokat a természetes élőhelyekről, valamint az aljnövényzet fajösszetételét is negatívan befolyásolják. A projekt célja ezen invazív fásszárúak felszámolása, valamint terjeszkedésük megakadályozásának előkészítése. Az invazív idegenhonos fajok irtását szelektív módszerekkel valamint nagyobb területek teljes körű kezelésével végzik. Az így megtisztított területeken őshonos fajok felhasználásával természetközeli erdőket hoznak létre. A Hajdúságban erdőspuszta jellegű élőhelyeket alakítanak ki a felhagyott szántókon, és a védett területeken őshonos fajokból álló erdőket telepítenek a korábbi akácosok helyén. Szatmár-Beregben és Bátorligeten a munkálatok főképp az invazív fajok szelektív irtására koncentrálnak, de új, természetes, a tájba illeszkedő erdőket is ültetnek a nemzeti park szakemberei. Egyes védett erdők esetében őshonos fajokkal pótolják az erdők természetes részét képező cserjeszegélyeket. Az erdőtelepítések sikere érdekében az érintett területeken vadkizáró kerítésekkel gondoskodnak a megfelelő védelemről. A közép-tiszai régióban az invazívok szelektív irtása és új puhafás ligeterdő jellegű erdők ültetése mellett a fás legelők rekonstrukciója során egy 20 hektáros területen állítják helyre az egykor fákkal benőtt, ám alapvetően nyílt, füves élőhelyet. A projekt előkészítés szakaszának fő feladatát képező, a megvalósítást megalapozó „erdő üzemterv módosítás” elkészítése, a terepi munka, a tervezés és engedélyeztetés folyamatban van. A támogatás összege 18.606.015 forint.
A vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (KEOP-7.3.1.2/09-2010-0003)
A projekt stratégiai célja a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén a védett madár fajok állományaiban a mesterséges vonalas létesítmények – légvezetékek – által okozott károk csökkentése, illetve ahol az lehetséges, a károkozás teljes megszüntetése. Ezt a következő két beruházási elem megvalósításával tervezik elérni.
I. beruházási elem: Az elektromos szabadvezetékek kiváltása földkábellel: a projekt egyik célkitűzése, hogy a Hortobágyon, Európa egyik legfontosabb madárélőhelyén 20 km hosszúságban földkábelre cserélik a madárpusztulásokat okozó középfeszültségű, 22 kV-os vezetékeket. A jelenlegi és egy korábbi, hasonló projekt eredményeképpen így összesen 92 km-en szüntetik meg a legveszélyesebb vezetékszakaszokat. A madárvédelmi szempontból veszélyes légvezetékek kiváltása az áramszolgáltató közreműködésével és pénzügyi hozzájárulásával valósul meg. Beavatkozási területek: a Hármas-puszta, az Akadémia-, Fényes- és Derzsi-halastavak környezetében; a Górés-tanya áramellátását biztosító szabadvezeték szakasz, illetve a Karcag határában található Bengecseg területrészen található szabadvezetékek.
II. beruházási elem: A középfeszültségű vezetékek természetbarát átalakítása: a projekt másik célkitűzése a középfeszültségű vezetékek természetbarát átalakítása a Hortobágy-Nagykunság természetvédelmi tájegység, a Közép-Tisza- Jászság természetvédelmi tájegység, a Hajdúság-Dél-Nyírség természetvédelmi tájegység, a Bihari-sík természetvédelmi tájegység és a Nyírség-Szatmár-Beregi természetvédelmi tájegység területén. Az átalakítás egyik módja, hogy az elektromos vezetékeket olyan madáreltérítő berendezéssel – az úgynevezett „firefly” eszközzel – szerelik fel, amely UV tartományban is fényvisszaverő panelekkel és prizmákkal rendelkezik, így éjjel-nappal működőképes. Az átalakítás másik módja a vezetékeket tartó oszlopok speciális műanyag szigetelőanyaggal való burkolása.
A projekt előkészítési szakaszának fő feladatát képező, az I. beruházási elem megvalósítását megalapozó Előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítése és a II. beruházási elem megvalósítását megalapozó Projekt előkészítő tanulmány elkészítése folyamatban van, illetve jelenleg is tart a tervezési feladatok ellátására vonatkozó közbeszerzési eljárás. A támogatás összege 42.500.000 forint.
A kisvízterek rehabilitációja (KEOP-7.3.1.2/09-2010-0013)
Az egyedi növény ás állatvilágú kisvízterek a folyószabályozás előtti tájkép maradványai. A víztől függő élőhelyek fennmaradása elsősorban a vízellátottságuktól függ, számuk a folyószabályozásnak és a belvízlevezetésnek köszönhetően drasztikus mértékben csökkent, a fennmaradó élőhelyek ökológiai állapota pedig erősen romlott. A projekt célja a legfontosabbnak tartott kisvizes élőhelyek megőrzésének és állapotuk javításának előkészítése. Az élőhelyek többségének esetében az azt lecsapoló csatornákban fenékküszöb beépítésével mérsékelik a lecsapoló hatást, így csökkentve a vizek levezetésének ütemét. Egyes élőhelyeken, például a szikes tavak, lápok- és láprétek, holtmedrek esetében a területen maradó víz mennyiségét növelik fenékküszöb, illetve műtárgy beépítésével. A projekt eredményeképpen a szikes tavak esetében a szikes jelleg erősödése, míg a lápok és mocsárrétek esetében az élőhelyeken minél tovább történő vízmegtartás várható. A puha és keményfás ligeterdőkben az erdő mozaikosságának növelése és az erdő fáinak vitalitásbeli javulása a cél.
Folyamatban van a projekt előkészítési szakaszának fő feladatát képező, a megvalósítását megalapozó Előzetes vizsgálati dokumentáció készítése, illetve jelenleg is tart a tervezési feladatok ellátására vonatkozó közbeszerzési eljárás. A támogatás összege 26.856.630 forint.
A projekt helyszínei, beruházási elemenként:
1. A Közép-Tisza kisvízterei (3 élőhely)
2. Az Észak-Nyírség kisvízterei (7 élőhely)
3. A Dél-Nyírség és a Bihari-sík kisvízterei (7 élőhely)
A Hortobágy-folyó és vízrendszerének ökológiai célú vízutánpótlása (KEOP 7.3.1.2/09-2010-0006)
A projekt célja a Hortobágyi Nemzeti Park hidrológiai tengelyében elhelyezkedő folyó ökológiai állapotának javítása és annak elősegítése, hogy a tájra jellemző természetes vízrajzi folyamatok újból működésbe léphessenek. E cél elérése érdekében a Hortobágy-folyó természetes medrében található depóniák felszámolását, a vízszint emeléséhez pedig fenékküszöbök és egyéb vízvisszatartó műtárgyak építését tervezik megvalósítani, amelyek segítségével lehetővé válik a folyó és vízrendszerének feltöltése a Tisza magas vízállása esetén. A vízpótlásra időszakosan, döntően a tavaszi árvizes időszakban kerül majd sor, így a beruházásnak árvízvédelmi hatása is lesz. A Hortobágy-folyó vízszintjének emelésével a környező pusztarészekre kilépő víz az erek, mocsarak, szikes rétek hálózatával átszőtt füves puszta változatos élőhelyrendszerét fenntartó vízrajzi kapcsolatok helyreállását és gazdag élővilágának hosszú távú fennmaradását biztosítja.
A projekt az előkészítés szakaszában tart: elkészült a terület lézeres szkennelése, amely egy nagyon pontos háromdimenziós képet ad a helyszínről, és folyamatban van az Előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítése, illetve jelenleg is tart a tervezési feladatok ellátására vonatkozó közbeszerzési eljárás. A támogatás összege 59.325.000 forint.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságáról
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hazánk első és máig legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkjának természetvédelmi kezelő szervezeteként 1973. január 1-én alakult. A HNPI jelenlegi működési területe magába foglalja az Észak-alföldi Régió három megyéjét (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok). A HNPI működési területén ellátja a védett természeti területek és értékek védelmét, kezelését, bemutatását, kutatását és monitorozását. Az Igazgatóság folytatja le a védetté nyilvánítások előkészítő eljárását, természetvédelmi kezelési terveket készít a védett természeti területekre, figyelemmel kíséri az élőhelyek állapotváltozásait, továbbá természetvédelmi őrszolgálatot működtet. A HNPI működési területén végzi a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelését, tehát felelős az azokon előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásáért és lehetőség szerinti fejlesztéséért.