2011. május 20. - Az MgSzH Erdészeti Igazgatóság új székháza adott
helyet május 12-én az Országos Erdészeti Egyesület Erdőrendezési
Szakosztálya „A folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok lehetőségei
Magyarországon” című konferenciának.
A rendezvényen a szakmai álláspontok közeledése érdekében különféle tapasztalattal és rálátással bíró, a maguk szakterületén elismert szakemberek fejthették ki nézeteiket a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodásról, jelentőségéről, korlátairól.
Wisnovszky Károly szakosztály elnök köszöntőjét követően Czirok István szakosztály titkár rövid bevezető előadását hallgathatták meg a jelenlévők, ami az új erdőtörvény fogalmainak egységes értelmezését, valamint az Országos Erdőállomány Adattárból származó, a témával kapcsolatos adatok ismertetését szolgálta.
Kondor István, a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetője, a folyamatos erdőborítás fenntartása melletti erdőgazdálkodás térhódításának korlátairól, ezek közül is kiemelkedően a vadkár okozta komoly nehézségekről beszélt.
Ezt követően Urbán Pál, az Egererdő Zrt. vezérigazgató helyettese fejtette ki álláspontját a témában. Tapasztalatai szerint középkorú bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben javasolható folyamatos erdőborításra való áttérés, úgy hogy ennek következtében se a jövedelmezőség, se a tartamosság ne csökkenjen. Mint a későbbiekben többen is, felhívta a figyelmet a dokumentáltság, az adminisztráció és a minél pontosabb állapotfelmérés kiemelkedő fontosságára is ezen üzemmódok alkalmazása során.
Standovár Tibor, az ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék docense a témát tudományos, ökológiai szempontból közelítette meg. A folyamatos erdőborításra való sikeres átállás feltételei között a téma előítéletektől mentes, türelmes megközelítését, a szemléletváltást és az eddig berögzült célállományok újraértelmezését emelte ki.
Frank Norbert, a NYME EMK Erdőművelés Tanszék docense a folyamatos erdőborítás előnyeinek és hátrányainak részletezésével kapcsolatban fejtette ki álláspontját. Kiemelte, hogy a vágásosból a szálaló üzemmódra való átállás levezetéséhez elengedhetetlenül szükséges a jól képezett szakember gárda.
Az előadásokat követően a mecseki és zempléni erdőgazdálkodók, Ripszám István és Frank Tamás osztották meg a területükön folytatott szálaló üzemmóddal kapcsolatos tapasztalataikat.
A szakosztály rendezvény utolsó részében a hallgatóság kérdései, hozzászólásai hangzottak el.
Bár a nézőpontok további közeledéséhez még szükség lenne a későbbiekben is hasonló egyeztetésekre, véleménycserékre, de abban minden résztvevő egyetértett, hogy a tiszta szándék a legfontosabb, és mindig az erdő érdekét tartsuk szem előtt.