2011. május 20. - Az ukrán erdészeti erdei iskola gyermekkórusának kedves éneke után a NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészetének fiatal kürtösei gyönyörűen intonált fanfárokkal hívták fel a figyelmet az ünnepség kezdetére. 2011. május 12-én, Ungvár mellett, a Neviczkei vár tövében meghatottan álltak az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, az ukrán és szlovák erdész kollegák, továbbá a meghívott magyar és ukrán vendégek a fehér lepellel, ukrán és magyar nemzeti színű szalaggal körülkötött 3 tonnás bazalttömb mellett.
Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott tartott méltató-avató beszédet. Hivatkozott többek között az erdők nemzetközi évére is. Kitért Wagner erdészeti törvényalkotásban több mint 130 évvel ezelőtt játszott szerepére, majd idézett Magyarország 2011. április 25-én elfogadott új Alaptörvényéből:
„A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
Így folytatta:
„E helyen és ez alkalommal is köszönetem fejezem ki az Országos Erdészeti Egyesületnek, valamennyi - a törvényhozás bonyolult folyamatában részt vett - erdész barátomnak amiatt, hogy Wagner Károly szellemi örökségét felvállalva sokat segítettek nekünk, parlamenti képviselőknek abban, hogy a fenti mondat Alaptörvényünkbe bekerülhessen.”
O. Ledida kárpátaljai kormányzó megbízásából a megyei adminisztráció külügyi főosztályvezetője az örökerdő fontosságáról, az erdészek munkájának szükségességéről, és a határ menti erdészeti szervezetek együttműködésének jelentőségéről, ezen belül a baráti szálak erősítéséről fejtett ki figyelemre méltó gondolatokat.
Újabb fanfár dallamok után került sor a szalagok átvágására, az emlékkő leleplezésére. A bazalttömbbe helyezett fekete gránittáblán ukrán és magyar nyelvű felirat-, valamint Wagner Károly igen míves munkával vésett portréja hirdeti a feledhetetlen magyar erdész munkásságának századokon átívelő jelentőségét.
Ezt követően magyar és ukrán koszorúk borították be a követ, ezzel tisztelegtek a jelenlévők a XIX. századi nagy magyar erdész emléke előtt. Először dr. Vinnai Győző kormánymegbízott és Bacskai József ungvári magyar főkonzul koszorúzott. Az OEE és a magyar erdészeti delegáció koszorúját dr. Pethő József, az OEE korábbi elnöke, továbbá Szalacsi Árpád, Dégi Zoltán, és Donkó Károly erdészeti egyesületi tagok helyezték el az emlékkövön.
A koszorúzás után – 66 év múltán minden valószínűség szerint először – hangzott fel az erdész himnusz a hajdani, rég lerombolt Wágner-emlékmű közelében felállított kő mellett. (K.G.)