2011. július 6. - A szalagos díszbogár, amely egyre gyakoribb kártevő napjainkban, 2008 óta védett - Az Északi-középhegység bükkösei jobb állapotban vannak, mint az európai átlag. Véget ért az a két és fél évet felölelő projekt, melynek fő célja a páneurópai erdészeti megfigyelő hálózat működtetése és harmonizálása 2011. június 30-án, Sopronban konferenciával zárult az a nemzetközi projekt, amelyben az MgSzH Erdészeti Igazgatósága (MgSzH EI) és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) közösen képviselte hazánkat: az Európai Unió Life+ által finanszírozott „Európai Erdészeti Monitoring Rendszer Továbbfejlesztése és Végrehajtása” (FutMon - Further Development and Implementation of an EU-level Forest Monitoring System).
Manninger Miklós (ERTI) az intenzív monitoringot ismertette.
A megfigyelés általános célkitűzései többek között az erdők egészségi állapotának leírása, a változások nyomon követése, illetve az erdei ökoszisztémában zajló folyamatok megismerése.
Az intenzív monitoring indulása 1996-ra tehető, amikor az ökológiai bázisterületeket bevonták a megfigyelésbe.
2007-ben a területek száma 15 volt.
Előbb a Forest Focus, majd a FutMon keretén belül folytak a vizsgálatok.
A pályázat vezetője a Johann Heinrich von Thünen Institut, egy német intézet. A hazai felelős pedig az MGSzH. A projekt alvállalkozója pedig az ERTI.
A mérések nyolc mintaterületen folytak, Zala megyében (3), Kecskemét környékén (2) és az Északi-középhegységben (3).
Az adatfelvétel kiterjedt a korona állapotára, a mortalitásra, az éves növekedésre, lombelemzésre, a botanikai felvételezésre, a talajvizsgálatokra, depozíciós vizsgálatokra, meteorológiai mérésekre, légkörkémia felvételekre, valamint az ózonkár felvételére.
További, ezekhez kapcsolódó feladatok voltak a laboratóriumi körtesztek (talaj-, víz- és növényminták), az összehasonlító mérések és a terepi gyakorlatok.
Egy mintaterületen elvégezték a koronafelvételt, a részletes kárfelvételt, meghatározták a levélfelületet, rögzítették a törzs kerületnövekedését, fenológiai megfigyeléseket folytattak és elemezték a lehullott biomasszát.
Más mintaterületeken vizsgálták a talajoldatot, az aljnövényzet tápanyagtartalmát is.
A felvételek adatmennyiségének érzékeltetésére álljon itt néhány példa:
Havonta a meteorológiai és a növekedés adatok 162 000 tételt tettek ki, kézi mérések és a megfigyelések mintegy 2000 adatot jelentettek, a laboratóriumi mérések további 1000 adatot produkáltak.
Dr. Koltay András és dr. Csóka György előadását (Egészségi állapot felvételezés az intenzív monitoring parcellákban) Csóka György tartotta meg.
A szakember elöljáróban hangsúlyozta, hogy növekvő kárnyomás figyelhető meg a hazai erdőkben. Kiemelte, hogy nagyon fontos a korai felismerés.
Az ERTI monitoring tevékenysége 150 parcellán folyik. A korábban már bemutatott mintaterületek közül Szentpéterföldén a bükk, Bajánsenyén a kocsánytalan tölgy, Őriszentpéteren az erdei fenyő, a Mátrában szintén a bükk, a kocsánytalan tölgy és a lucfenyő, Kecskemét környékén pedig az akác és a nyár megfigyelése zajlik.
Mintapontonként átlagosan száz mintafát figyelnek.
Csóka György szerint nem szerencsés, hogy a többnyire tűlevelű fafajokkal bíró országok nyomán nálunk is augusztusban kerül sor az adatfelvételre, hisz’ például a tavaszi kártevők lombrágását nyáron már nem lehet rögzíteni.
A felvételek során az egészségi állapot paramétereit kódrendszer alapján már a terepen, számítógépen rögzítik.
Minden évben az „etalon” mintafákról fotót is készítenek.
Megállapítható, hogy az Északi-középhegység bükkösei jobb állapotban vannak, mint a zalai bükk állományok, sőt, mint az európai átlag.
Egy további adalék, hogy gyapjaslepke ma már a kocsánytalan tölgyet is károsítja, szemben a tíz évvel ezelőtti tapasztalatokkal.
A szalagos díszbogár, amely a fában károsít, korábban évtizedekre eltűnt, napjainkban azonban egyre gyakoribb a kártétele. Érdekességként jegyezte meg, hogy a természetvédelem ezt a kártevőt 2008-ban védetté nyilvánította.
Összefoglalásként megállapította, hogy a Nyugat-Dunántúl bükköseiben 2003-2005. között az aszály okozta kárláncolatok következtében keletkeztek jelentős károk.
Ugyanitt a tölgyek egészségi állapota messze jobb az európai átlagnál.
A nyárakról elmondta, hogy évről évre emelkedik a károk mértéke, elsősorban a szárazság és a kapcsolódó károsítók következtében. (z)