2011. július 5. – A kisfák fatömege hazánkban megközelíti a 40 millió m3-t. - Véget ért az a két és fél évet felölelő projekt, melynek fő célja a páneurópai erdészeti megfigyelő hálózat működtetése és harmonizálása 2011. június 30-án, Sopronban konferenciával zárult az a nemzetközi projekt, amelyben az MgSzH Erdészeti Igazgatósága (MgSzH EI) és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) közösen képviselte hazánkat: az Európai Unió Life+ által finanszírozott „Európai Erdészeti Monitoring Rendszer Továbbfejlesztése és Végrehajtása” (FutMon - Further Development and Implementation of an EU-level Forest Monitoring System).
Simon Tamás (MGSzH) az Egyesített Erdészeti Monitoringról (EEM) tartott előadást. Az EEM az Erdővédelmi Hálózaton, a faállományok növedékének megfigyelésén (FNM) és a vadállomány által okozott élőhelyváltozáson (VÉV) alapul.
Az EEM felvételei 4x4 km-es hálóra épülnek. Ez mintegy 5500 mintapontot jelent, amelyek mindegyike 400 hektárt reprezentál.
Ezeken a mintapontokon változó sugarú mintaköröket alakítanak ki, amelyekbe átlag 20 mintafa kerül.
Itt minden mintafát megmérik a magasságát, és korszerű eszközparkkal, műszerekkel, számítógépekkel fölszerelve rögzítik az adatokat.
Ennél a felvételnél további fontos adatokat is rögzítenek, például a tuskókat, a fekvő holtfát, a kisfákat.
Lényeges változás lépett érvénybe 2010-től, miszerint a mintaterületek kiválasztása elvált az erdőtervi térképtől.
Ez a munka az ország teljes területét érinti, felhasználva az ortofotókat és a Google felvételeit.
A rögzített adatok tartalmazzák többek között a mintavételi kör koordinátáit, a talaj- és klímaadatokat, valamint a cserjeszintre vonatkozó adatokat.
Ezzel a módszerrel érhető el a hazai és a nemzetközi adatfelvétel harmonizációja, a „hídépítés”. Ebben a harmonizáló tevékenységben az összes érintett ország részt vesz.
Magyarország az erdőterület, az egyéb fás területek, az élőfakészlet és a kisfák paramétereit harmonizálja.
Az erdőterület minősítése területén például áttértünk a korábbi paraméterekről a koronazáródás esetében a 10 százalékra, és az 5 méteres minimális magasságra. Az előzőekben, hazánkban a koronazáródás minimuma 50 százalék volt, míg a minimális magasság 2 méter.
Az erdőterület minimális mérete nem változott, az korábban is 0,5 hektár volt.
Új adatmennyiséget jelent az egyéb, fával borított terület rögzítése. Ez 5000 m2-nél nagyobb erdőterületet jelent, ahol a koronazáródás 5-10 százalék.
Az élőfakészletbe az új meghatározás szerint már a „0” cm-t meghaladó újulat is beszámít, így annak biomassza mennyisége is számításba vehető.
Ugyanakkor az ágfa az új rendszerben nem számítható be.
Európában nagyobb fatömeg adatokat adnak a mérések.
A kisfák felvétele több információval szolgál az újulat fafajonkénti megoszlásáról.
Ezek fatömege hazánkban megközelíti a 40 millió m3-t.
Pontosabb képet kaptunk az összes holtfa struktúrájáról (álló, fekvő, tuskó) és a mennyiségéről (17 767 345 m3).
2010-ben 70 fafajt regisztráltak a felvételek során. (z)