2011. július 4. - Véget ért az a két és fél évet felölelő projekt, melynek fő célja a páneurópai erdészeti megfigyelő hálózat működtetése és harmonizálása 2011. június 30-án, Sopronban konferenciával zárult az a nemzetközi projekt, amelyben az MgSzH Erdészeti Igazgatósága (MgSzH EI) és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) közösen képviselte hazánkat: az Európai Unió Life+ által finanszírozott „Európai Erdészeti Monitoring Rendszer Továbbfejlesztése és Végrehajtása” (FutMon - Further Development and Implementation of an EU-level Forest Monitoring System).
Kovácsevics Pál (MGSzH) az Erdővédelmi Hálózatról, a nagy területű egészségi állapot felvételről szólt.
Az ICP projekt 1987-es indulását követően hazánk a Magyarországi Erdővédelmi Hálózat létrehozásával 1988-ban csatlakozott a felmérésekhez. A cél az erdők egészségi állapotának vizsgálata, a károk regisztrálása és behatárolása, a térbeli elhelyezkedés és a terjedés követése, a kármegelőzés és –felszámolás, valamint a nemzetközi adatszolgáltatás.
Minderre az erdők egészségi állapotának romlása miatt volt szükség. Illetve az országhatárokon túlterjedő károsítások miatt kellett nemzetközileg összehangolni a feladatot.
A nemzetközi (ICP) hálózat 16x16 km-es, amelyből Magyarországra 78 mintapont esik, 1900 mintafával. (Összehasonlításul: az Erdővédelmi Hálózat 4x4-es hálózatának 1200 mintapontja van 29.000 mintafával.)
A felvételekre minden évben július 15-e és augusztus 15-e között kerül sor.
2009-ben tértek át a FutMon (Further Development and Implementation of an EU-level Forest Monitoring System) projektre.
Ebben már európai szinten egységesített felvételi módszertan szerint rögzítették az adatokat.
A teljes fát vizsgálták (a levélzetnél a levélvesztést, az elszíneződést) az ágaknál az elhalást, valamint a törzs állapotát. A károsodás lokalizálásánál: a tünet megállapítása, mértéke, a kórokozó azonosítása.
Az adatokat kódrendszer segítségével rögzítik, a levélzetre 12, az ágakra 13, a törzsre 9 jellemző rögzíthető.
A legfontosabb jelző tünet a lombvesztés. Ennek százalékarányában írják le tünetmentesnek, illetve elpusztultnak.
A károkat abiotikus (tűzkár), biotikus (rovar) és közvetlen emberi hatás (sérülés) szerint csoportosítják.
A minőségbiztosítás követelményének az egységes szemlélet kialakításával, a terepi számítógépes támogatással és a több szintű minőségellenőrzéssel igyekeznek megfelelni.
Például a lombvesztés becslésében az egységes szemlélet kialakítását tréningeken gyakorolják.
A 2010. évi eredmények a 77 mintaponton felvett 1848 mintafa adatai alapján
Rekord mennyiségű csapadék, átlag feletti júniusi és júliusi napi átlaghőmérséklet mellett kedvezők voltak a feltételek a gombák számára.
A gombakár 26, a rovarkár 37, az abiotikus kár 13, a közvetlen emberi hatás 12 százalékot tett ki.
Megállapítható, hogy a rovarkár aránya némileg nőtt, a gombák elsősorban a túltartott és a sarjaztatott állományokban károsítottak, az ember okozta károk pedig a sima kérgű fafajoknál figyelhetők meg. (z)