ForestPress fotók
2011. július 3. - Véget ért az a két és fél évet felölelő projekt, melynek fő célja a páneurópai erdészeti megfigyelő hálózat működtetése és harmonizálása 2011. június 30-án, Sopronban konferenciával zárult az a nemzetközi projekt, amelyben az MgSzH Erdészeti Igazgatósága (MgSzH EI) és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) közösen képviselte hazánkat: az Európai Unió Life+ által finanszírozott „Európai Erdészeti Monitoring Rendszer Továbbfejlesztése és Végrehajtása” (FutMon - Further Development and Implementation of an EU-level Forest Monitoring System).
Kolozs László (MgSzH) bevezető előadásában igyekezett a projekt elnevezések és rövidítések hálójában vergődő hallgatóság tájékozódását segíteni és hosszas szófejtések, magyarázatok segítségével történeti visszapillantást adott az európai erdővédelem több évtizedes múltjára.
Hazánkban 1961 óta működteti az ERTI az Erdővédelmi Figyelő-jelzőszolgálati Rendszert. Ez két adatbázisra épül, az Erdővédelmi Adatlapok rendszerére és az Országos Erdészeti Fénycsapda Hálózatra.
Ismert, hogy a XX. század második felében a savas esőknek tulajdonították az európai erdők egészségének romlását. Az okok kutatása 1985-ben vezetett odáig, hogy létrejött egy megállapodás a nemzetközi együttműködésre (International Cooperative Programme on Assessment and Monitoring of Air Pollution Effects on Forests – ICP Forests). Ehhez hazánk is csatlakozott, s 1987-ben elkezdődött a megfigyelési program kidolgozása, s egy év múlva elindultak az észlelések Magyarországon is.
Az erdészeti hatóság (Erdőrendezési Szolgálat) létrehozta az erdők egészségi állapotának megfigyelését célzó Erdővédelmi Hálózatot.
A felmérések célja az erdők egészségi állapotának megfigyelése, a károk adatainak rögzítése, a betegségek mértékének felmérése, a térbeli elhelyezkedés és a terjedés megállapítása.
A rendszerváltozást követően, pedig az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény része lett a program, Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Rendszer – EMMRE néven.
Ehhez csatlakozott a későbbiekben a faállományok növedékének megfigyelése (FNM), a vadkár (VÉV) és az erdőtűz adattár.
Az ICP Forests nagy hatású kezdeményezés volt, amely 30 résztvevő országot ölelt fel, s az eredmények 7193 mintaponton található 136.778 mintafán mért adatokon alapultak.
Az Erdővédelmi Hálózatnak két szintje van. Az I. szint funkciója az éves, nagyterületű kárfelvételezés útján az adatszolgáltatás. Ezt a feladatot az MGSzH látja el. A II. szint az intenzív megfigyelés, a légszennyezés, és egyéb károsítások hatásának vizsgálata és az okok kutatása. Ezt az ERTI kutatói végzik.
A felvételeket egy, az ország területét lefedő 4x4 km-es hálózat, erdőterületre eső rácspontjain kialakított négy-négy mintakörön belül található mintafákon végzik el.
Ezzel részben átfedésben alakították ki a faállományok növedékének megfigyelésére (FNM) szolgáló hálózatot.
2003-ban került sor az első adatfelvételre a vadállomány által okozott élőhelyváltozás (VÉV) minta- és kontrollterületein. A 10x10 méteres bekerített és szabad területen vizsgálják a vad által okozott változásokat.
2002-ben, 2003-ban, 2004-ben, 2006-ban és 2008-ban volt adatfelvétel.
Az erdőtűz adattár működtetése során együttműködnek az országos katasztrófavédelemmel, s így nemzeti és nemzetközi adatbázist hoznak létre. Ez 2006 óta EU projektként működik. Elkészítették a hazai erdőterületek tűzveszélyességi besorolását.
Az ERTI működteti Erdővédelmi Figyelő-jelzőszolgálati Rendszert, az erdészeti fénycsapda hálózatot (l961 óta) és a jelzőlapok rendszerét (1962 óta). Az ERTI erdővédelmi osztálya 1962 óta ad ki erdővédelmi prognózist. A jelzőlapok kitöltése a 200 hektár erdőterülettel rendelkező gazdálkodók számára kötelező. 2010-ben 510 erdőkezelő küldött be jelzőlapot.
A 25 hazai fénycsapda rovaranyagát naponta elemzik, és számítógépes adatbázisban rögzítik.
Az éghajlat változási monitoringot az ERTI, a NymE és az MGSzH közösen végzi. Klímamodell kutatáshoz készül a hosszú távú koncepció a megfigyelésekre és az adatfelhasználásra.
A FutMon projekt eredetileg ötéves folyamatnak indult, de végül két és fél éves vállalkozás valósult meg.
Célja, egy egész Európát felölelő erdészeti megfigyelő rendszer létrehozása, működtetése és fejlesztése. Ebben 24 ország 38 intézete vett részt, 9 akciócsoporttal. Az akciócsoportok 246 egyedi akciót végeztek el.
A teljes költségvetés mintegy 35 millió euró volt. Ebből a hazai résztvevőknek 648 000 euró jutott (ERTI 336 000 €, MGSzH 312 000 €).
A projekt tevékenysége három területre terjedt ki: a megfigyelések, a demonstrációk és a minőségellenőrzés.
Az akciócsoportok feladata volt a nagyléptékű, reprezentatív megfigyelési hálózat kialakítása, az így nyert adatok tesztelése és a megfigyelési pontok kiválasztása. További feladat volt a fák vitalitására vonatkozó adatgyűjtés módszerének fejlesztése és alkalmazása, a tápanyagkörforgás és a kritikus terhelés megfigyelési módszerének kidolgozása, valamint a vízháztartás adatgyűjtési módszerének fejlesztése.
Az akciócsoportok harmadik köre a megfigyelési adatok minőségbiztosításának és –ellenőrzésének koordinációját, az adatok tudományos elemzését, a projekt irányítását, az adattárolást és az eredményközlést végezte. (z)