2011. június 30. - Magyarország európai uniós elnökségi megbízatásának lejártával egy időben, 2011. június 30-án ért véget az a két és fél évet felölelő projekt, melynek fő célja egy olyan páneurópai erdészeti megfigyelő hálózat működtetése és harmonizálása, amely az Európai Unió erdészeti politikájának információs hátteréül is szolgálhat. Az MgSzH Erdészeti Igazgatósága (MgSzH EI) és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) közösen képviselte hazánkat az Európai Unió Life+ finanszírozású FutMon (Further Development and Implementation of an EU-level Forest Monitoring System – „Európai Erdészeti Monitoring Rendszer Továbbfejlesztése és Végrehajtása”) nemzetközi projektjében, melyet a 2009-2011-ig terjedő időszakban valósítottak meg, s melynek zárásként 2011. június 21-én Brüsszelben tartottak értékelő megbeszélést a résztvevő tagországok szakemberei.
Az uniós elnökségünkkel összehasonlítva, az erdészeti monitoring hálózat több évtizedes múltra tekint vissza: a 80-as években a tagországokban észlelt nagy kiterjedésű erdőkárok előidézőjének elsődlegesen a légszennyeződést jelölték meg, és indították útjára az erdők állapotát ellenőrző programot. Ennek vizsgálatával azóta az ICP Forests program keretében – több szinten és megközelítésben – foglalkoztak az európai erdészeti szakemberek, melynek legaktuálisabb eseménye a 2009-ben indult, az „Európai Erdészeti Monitoring Továbbfejlesztése és Végrehajtása” – röviden FutMon – projekt. A projekt a már meglévő európai megfigyelő hálózat működtetésén túlmenően a program elemeinek további harmonizálását, fejlesztését valamint a monitoring tevékenység és a szisztematikus erdőleltározás bizonyos elemeinek integrálását célozta meg.
Ehhez a résztvevő 24 EU tagország 38 intézménye mintegy 4300 nagyléptékű, és 250 intenzív mintaponton, egységes módszertan szerint elvégzett vizsgálat adatait gyűjtötte be. A program nemzetközi összefogója és koordinátora Németország volt, ahol a megszokott német fegyelemmel, illetve precizitással zajlott a tartalmi és financiális előkészítés és levezénylés.
A projekt teljesítésére közel 35 millió euró állt rendelkezésre. Ebből az MgSzH EI, társult kedvezményezettként, mint a program magyarországi végrehajtója és koordinátora, 312 ezer eurót használt fel, míg a másik hazai intézmény, az ERTI 336 ezer euróval gazdálkodhatott.
A FutMon projekt hazai végrehajtása során 300 nagyléptékű és 8 intenzív mintaponton végeztek vizsgálatokat, amelyek megfelelő mennyiségűek hazánk adottságait tekintve. Mindemellett azt is hangsúlyozni kell, hogy a projektben a monitoring tevékenység mellett a módszertan fejlesztése és annak gyakorlati alkalmazhatósága is kiemelt jelentőséggel bírt.
A projekt szorosan kapcsolódott az MgSzH EI és az ERTI által működtetett EMMRE (Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Rendszer) meghatározott feladataihoz, így az Erdővédelmi Hálózathoz, az Intenzív Erdészeti Monitoring feladatokhoz, valamint az Egyesített Erdészeti Monitoringhoz.
Az Erdővédelmi Hálózat célja az erdők egészségi állapotának vizsgálata, annak felmérése és elemzése, hogy a tárgyévben a biotikus és abiotikus környezeti tényezők hatására erdeink egészségi állapota miként alakul.
Az Egyesített Erdészeti Monitoring rendszer elsődleges célja a faállományok növekedésének vizsgálata, de emellett adatokat szolgáltat a biodiverzitásról, erdeink természetességéről, az erdőkben zajló természetes folyamatokról, továbbá a gazdálkodási tevékenységekről, valamint a felújítási szintben észlelhető vadkárosításról is.
Az intenzív erdészeti monitoring alapvető célkitűzése az erdők egészségi állapotának jellemzése és a változások nyomon követése. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az erdei ökoszisztémákban zajló folyamatok (víz- és szervesanyag-körforgalom, stb.) feltárása, az ok-okozati összefüggések vizsgálata, például talajvizsgálatokon, növekedési vizsgálatokon, meteorológiai méréseken, fenológiai megfigyeléseken, stb. keresztül.
A program hazai záró rendezvényén, a 2011. június 15-én, Sopronban megrendezett FutMon konferencián a projekt során elvégzett nagyterületű és intenzív erdészeti vizsgálatokat, valamint azok magyarországi eredményeit mutatták be a megjelent szakmai és más érdeklődő közönség részére.
A szervező MgSzH EI örömmel fogadta a különböző szakterületekről érkező hallgatóságot, és nyugtázta a jelentős érdeklődést. Az előadásokat a Nyugat-magyarországi Egyetem képviseletében dr. Lakatos Ferenc nyitotta meg. A FutMon projektről, valamint a monitoring tevékenység jövőjéről Kolozs László (MgSzH), az ICP I. szintű egészségi állapot monitoringjáról Kovácsevics Pál (MgSzH), az erdőleltározásról Simon Tamás (MgSzH), az intenzív monitoringról Manninger Miklós (ERTI), az egészségi állapot felvételezéséről pedig dr. Csóka György (ERTI) tájékoztatták a résztvevőket.