Bár a március 10-én tartott rendezvény idején is zajlott az országos jelentőségű gazdatüntetés és a folyamatos tárgyalások számos kolléga és az egyik meghívott előadó, Dékány András, FVM szóvivő részvételét is meghiúsították, érdekes és tanulságos alkalom részesei voltak a meghívottak és a tagok. Más elfoglaltsága miatt Ormos Balázs főtitkár is kimentette magát.Az elnök megnyitója után a résztvevők egyperces főhajtással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt rádiós kolléga, Zala-Simon Tibor emléke előtt.
Az új tagok bemutatkozását követően javaslatok hangzottak el a szakosztály 2005. évi programjára.
A párizsi Agricinema fesztiválon díjnyertes akác-film (Pápai Gábor alkotása) megtekintése után, az első előadást Dobrányi Tamás erdőmérnök, a Hír TV marketing-igazgatója tartotta az arculatépítés műhelytitkairól. Napjainkban a sajátos arculat a társadalmi csoportok közötti kommunikáció elmaradhatatlan része. Kollégánk a Hír TV éppen aktuális arculatváltásának példájával illusztrálta a képi megjelenés szerepét a kommunikációban. Az erdészeti kommunikáció bírálatában elmondta, hogy nem egymással beszélgetésre, belső üzenetekre van szükség, hanem a társadalommal kell megkeresni a kapcsolatot. Ez nem a szakmai lapokon, hanem a közmédián keresztül valósítható meg. Véleménye szerint az erdészet kommunikációja túl „alapos”, meg akarja értetni a szakmát, ahelyett, hogy érzelmi alapon, az erdészet szellemét, hangulatát juttatná el a befogadókhoz. Egyszerű, közérthető üzeneteket kell megfogalmazni és továbbítani.
Dr. Király Pál, számos erdészeti fórum szerkesztője, egy korábbi szaklap arculatváltásának történetét idézte fel.
Pápai Gábor az Erdészeti Lapok főszerkesztője a szakma többdimenziós megosztottságát említve, a közlések egyszerűsítését hangsúlyozta, és javasolta a kommunikáció egyetemi oktatási programba való beillesztését.
A délutáni program interjúkkal kezdődött, az alany Klemencsics András erdőmérnök, az FVM Erdészeti Főosztály vezetője volt.
Az ország első erdészének hivatalát a közelmúltban elfoglaló kollégánk bevezetőjében hangsúlyozta a társadalom által az erdővel, az erdészekkel szemben támasztott igénynek a megismerését. Másrészt viszont, tudatosítani kell a nagyközönségben, hogy ennek az igénynek a teljesítése mennyibe kerül. Kiemelte, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv fontos eleme az erdészet is. 2007-ig csupán nemzeti források állnak rendelkezésre, de közjóléti beruházásokra és szerkezet átalakításra EU források is lesznek. Említette a különböző szakmai körök által gyakran bírált erdőfenntartási járulékot, amelynek – a jövedelemátcsoportosításban, az erdőfelújításban és a közcélú beruházásokban betöltött – szerepét nem vonhatjuk kétségbe. Ezt a redisztribuciós elvonást az állami gazdasági társaságok egymás között megoldhatják, de a magán-erdőgazdálkodók számára az EU társfinanszírozása jelenthet megoldást.
Klemencsics András bejelentette, hogy a főosztály szervezeti fölépítése nem változott, de némi tartalmi változást érvényesített a munkamegosztásban. Az Erdővédelmi és Erdészetpolitikai osztály vezetője és egyben helyettese, Szepesi András, aki korábban az ÁESZ Monitoring osztályát vezette. A Magán-erdőgazdálkodási és Szabályozási osztály vezetője dr. Gál Györgyné Botár Andrea, aki eddig az ÁESZ Budapesti Igazgatóságán volt igazgatóhelyettes. Az Igazgatási osztály vezetője Balsay Antal maradt. A kitűnően kommunikálható erdei vasutak szakmai felelőse dr. Szabó Tibor halálát követően Õsz Előd lett.
A főosztályvezető jelentős eseményként említette, hogy párbeszédet folytattak a WWF Magyarország képviselőivel, az együttműködés megfelelő formáinak kialakításáról.
A tervei között említette az erdészeti kommunikáció kiszélesítését – egyeztetve az FVM Kommunikációs Önálló Osztályával –, és az Országos Erdészeti Tanács tevékenységének az újjáélesztését.
Varga Tamás, a Soproni Erdészeti Múzeum igazgatója a közjóléti beruházások tárcaközi megoldását javasolta.
Horváth Zoltán, a Timber.hu szerkesztője hiányolta, hogy az ágazat üzleti kommunikációja is gyenge, pedig Európában 100 ezer embert foglalkoztat és mintegy 800 milliárd forintot termel. Nincsenek árinformációk, holott például a biomassza-energia hamarosan alapjaiban átformálja a piacot.
Mőcsényi Miklós, a Fagosz főtitkára szintén a pozitív üzleti üzenetet hiányolta, kiemelve a mezőgazdasági területek erdősítését, ami szerinte a legolcsóbb befektetésnek tekinthető. Hiányolta a magyar erdészet reprezentatív részvételét a nemzetközi kapcsolatokban.
Nagy László, az MTV szerkesztő-riportere a gyakorlat felől közelítve, javasolta a szakma frontembereinek kiválasztását, hogy egy-egy téma feldolgozásakor ne kelljen hosszú időt vesztegetni az interjúalany keresésével.
A felvetésre reagálva Klemencsics András nem vitatta az ágazati megosztottság tényét, felidézve, hogy meg kell különböztetnünk a tulajdonos államot, – amit a védett erdők esetében a Kincstár, a gazdasági erdőknél pedig a Nemzeti Földalap testesít meg –, az ellenőrző államot, melyet az FVM és az Állami Erdészeti Szolgálat jelenít meg, valamint a gazdálkodó államot, amit az ÁPV Rt képvisel.
Kovácsevics Pál, az ÁESZ főtanácsosa kérdésére – fölmerült-e az erdészeti szolgálat átszervezése – a főosztályvezető kijelentette, hogy nincs napirenden a változtatás.
A Közönségkapcsolatok szakosztály ez évi tervezett rendezvényeire számos javaslat érkezett. A már korábban beígért szentendrei látogatás, a HM Budapesti Erdőgazdaság fatüzelésű kiserőművének megtekintésére reményeink szerint áprilisban kerül sor. Terveink szerint ez alkalommal Horváth Zoltán kollégánk a fapiac helyzetéről tart ismertetőt, és várhatóan előadást hallhatunk az erdő, a fa szimbolikájáról.
A félév utolsó összejövetelét az Erdei Iskolai szakosztállyal együtt szeretnénk pedagógusok körében eltölteni.
Az őszi találkozónk alkalmával a tavalyi tervünket szeretnénk megvalósítani, a Woodtech alkalmával Sopronba látogatunk, ahol gazdag programot ígér Varga Tamás tagtársunk.
Az évzáró rendezvényünket szintén Budapesten tartanánk, és a magyarországi nemzeti trófeakincs megismerésének szentelnénk.
Z.Z.