2011. november 6. - Az Országos Erdő Tanács 2011. október 24.-én tartotta 5. ülését A miniszteriális tanácsadó testület ülésén az első napirendi pont keretében prof dr. Varga Szabolcs számolt be az erdészeti továbbképzések Nyugat-magyarországi Egyetem által tervezett koncepciójáról. Előadásában kiemelte, hogy az erdészeti ágazatban dolgozók szakmai továbbképzése rendkívül fontos az élethosszig való tanulás érdekében, ezért a továbbképzésre rendszeresen és minden szinten szükség van. Az Országos Erdő Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a közelmúltban az erdészeti hatóság által elindított közigazgatási jellegű továbbképzés mellett elengedhetetlenül fontos és szükséges a szakmai továbbképzés rendszerének bővítése. A Tanács határozatot hozott arról, hogy a képzésre vonatkozóan prof. dr. Varga Szabolcs az érdekképviseleti és szakmai szervezeteket bevonva dolgozza ki az erdészeti ismeretekre vonatkozó továbbképzések témaköreit, tematikáját, amelyet egy későbbi időpontban a Tanácsban vitára lehet bocsátani.Második napirendi pontként a testület olyan témát tárgyalt, amely már legalább 150 éve vitatott az erdészeti és vadászati lapok hasábjain. Az erdő és vadgazdálkodás összehangolásával kapcsolatos vitaindító anyagot prof. dr. Náhlik András tárta a tagok elé. A két ágazat között feszülő problémák a vadkár, ill. vadkártérítés körül csúcsosodnak ki. Alapvető gond, hogy a megbízható állománybecslési adatok gyűjtésére nincs megfelelő módszer, nem határozható meg egyértelműen egy terület vadeltartó, vagy vadtűrő képessége, ennek hiányában pedig csak nagy bizonytalansággal tervezhetőek meg az egyes földhasználati tevékenységek. A megoldás egyik fontos eleme a nagyvadállomány területenként differenciált csökkentése lehet, de ezt a tevékenységet nem kampányszerűen, és főleg nem fiktív adatokra építve, hanem minél több fontos szakmai érvet (pl. vadkár mennyisége, helyes korosztályviszonyok beállítása, stb.) figyelembe véve kell végezni. A vizsgálatok arra utalnak, hogy helyes korosztályi szabályozással, jóval kisebb vadállomány fenntartása mellett, éppen a trófeák jobb minőségén és a vadkár mértékének csökkenésén keresztül magasabb jövedelem érhető el. Az előadó kiemelte, hogy az előrelépéshez elsősorban meg kell erősíteni a földtulajdonosi közösségek jogi státuszát, továbbá meg kell oldani a gazdasági célú vadgazdálkodás és a rekreációs célú vadászat szétválasztását. Vadgazdálkodást csak gazdasági társaság végezhessen. Az előadást követő komoly vita eredményeképpen prof. dr. Náhlik András vállalta, hogy az elhangzott véleményeket összefoglalva összeállít egy olyan állásfoglalást, amely a Tanács jóváhagyását követően az erdőgazdálkodásért felelős miniszter asztalára tehető.
A testületi ülés 3. napirendi pontjának keretében – amelynek előadója Lapos Tamás volt – a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Osztályának beszámolója hangzott el a Nemzeti Erdőprogram 2010. évi végrehajtásáról. Az előadás keretében a szakember felkérte a tagságot, hogy a páneurópai joghatással bíró erdőegyezmény első, Genfben megtartásra kerülő tárgyalási fordulójára az erdészeti osztály által kidolgozott mandátum tervezetet véleményezzék, és azt juttassák vissza a Tanács titkárságára.
Lapos Tamás az elkövetkező időszak jogalkotási feladatai között legfontosabbként említette a 2012. évi körzeti erdőterv rendelet, valamint az átalakítási és szálalási terv készítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet megalkotását.
Az ülés utolsó programjaként a Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztályának beszámolója hangzott el, amelynek témája a Nemzeti Vidékstratégia erdészeti vonatkozásai voltak. Az előadást a főosztály képviseletében meghívott előadóként Kontur Tamás tartotta.
Beszámolójában sorra vette azokat a pontokat, amelyekben az ágazat legfontosabb stratégiai irányait jelölték ki. Az erdészettel kapcsolatos törekvések az agrárgazdasági szakterületen belül fogalmazódnak meg. A vidékstratégia külön nevesítve tartalmazza a Nemzeti Erdőprogramot, amelynek működtetése a gazdálkodás hatékonyságának és az erdők többcélú hasznosításának kiterjesztését szolgálja. A tervekben megjelenik az erdőtelepítések ütemének növelése, nagyobb hangsúlyt fektetve az őshonos illetve a tájba illeszkedő fajok alkalmazására, az erdők közjóléti berendezéseinek és szerepének kiteljesítése, valamint az erdei melléktermékek gyűjtésének és feldolgozásának fokozása. A program kiemelten foglalkozik, az eddig műveletlen területek gazdálkodásba vonásának ösztönzésével illetve a gazdálkodást megnehezítő, osztatlan közös tulajdonú erdők helyzetének rendezésével, ugyanakkor komoly figyelmet fordít az erdészeti szakirányítói rendszer megerősítésére is.
A stratégia véglegesítéséhez – amely várhatóan 2011. év végéig megtörténik– a főosztály továbbra is számít az erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezetek együttműködésére.