Dr. Tóth Béla, az MTA-DAB szakmai bizottsága örökös tiszteletbeli elnöke (Fotó: ForestPress)
2011. november 14. - A fenti címmel rendezett szakmai konferenciát 2011. november 11-én, Püspökladányban az Országos Erdészeti Egyesület Észak Alföldi Régiója, az MTA-Debreceni Akadémiai Bizottsága erdészeti, vadgazdálkodási, természetvédelmi munkabizottsága és az Erdészeti Tudományos Intézet. A konferencia résztvevői köszöntötték dr. Tóth Béla címzetes egyetemi tanárt, ERTI tudományos tanácsadót kilencvenedik születésnapja, valamint 70 éves OEE tagsága alkalmából.
A rendezvény alkalmából megkoszorúzták az ERTI Püspökladányi arborétumában az alföldfásítás munkáiban kiemelkedő jelentőségű elődök – Kaán Károly, Magyar Pál, Tury Elemér – szobrát. A nagy elődök emlékét őrző szobroknál Gencsi Zoltán, az OEE régióképviselője, a Debreceni helyi csoport elnöke ismertette az életutakat, kiemelve az alföldfásítással kapcsolatos részleteket. Kaán Károly szobránál Gencsi Zoltán és Dufla Ferenc az OEE képviseletében, valamint dr. Tóth Albert a Püspökladányi természetismereti tábor vezetője helyezett el koszorút,
Magyar Pál szobránál dr. Nemessályi Zsolt és dr. Gabnai Ernő az MTA DAB képviseletében, valamint dr. Tóth Albert helyezte el a megemlékezés koszorúját,
Tury Elemér szobránál Kiss Zsigmond alpolgármester Püspökladány város önkormányzata nevében, Csiha Imre kísérleti állomásigazgató pedig az Erdészeti Tudományos Intézet nevében koszorúzott.
A rendezvényen Gencsi Zoltán, köszöntőjében felhívta a figyelmet az alföldfásítás történelmi, táji, környezeti, és társadalmi jelentőségére.
Dr. Oroszi Sándor Az Alföldfásítás szakmatörténeti mérföldkövei című előadásában rávilágított a sikeres tájalakító munka társadalmi, gazdasági hátterére, az Alföldfásítási törvény, és ennek következtében meginduló szakmai munka méretére és jelentőségére.
Amikor Kaán Károly 1919-ben kiadta a jelszót, „erdőt az Alföldre”, az nem csak egyszerű politikai jelszó volt, hanem gazdasági, társadalmi, környezeti szükségszerűség is. Az Alföldfásítási törvény részletesen meghatározta a fásítási területeket, az állam biztosította a szaktudást, és a szaporítóanyagot. Az összeírás során mintegy 4,5 millió hektárt jártak be az összeírók. Ebben a politikai, társadalmi környezetben jött létre 1920-ban a Kecskeméti homokfásítási kirendeltség, majd 1924-ben a Püspökladányi Kísérleti állomás. A háborút megelőző időszakban a tulajdonviszonyok és az ország teherbírásához igazodva csak lassú tempóban haladt a fásítási munka. A háborút követően új lendületet vettek a munkálatok. Első lépésben pótolni kellett a háború időszaka alatt felújítás nélkül letermelt területeket. 1949-ben készült el az országfásítás általános terve, majd az első ötéves terv hatására indult el a nagyarányú munka. Nagy lendületet adott az erdőterületek növekedéséhez a cellulóznyár program, mely a mezőgazdasági területek erdősítését tűzte ki célul. Az erdősítési program sikere vagy esetleges kudarca mindenkor függött attól a társadalmi közegtől, melyben a szakemberek, az erdészek feladataikat elláthatták.
Dr. Tóth Albert Kaán Károly és Magyar Pál élő öröksége című előadásában számadatokkal támasztotta alá a Kaán Károly természetismereti vetélkedő jelentőségét a gyerekek környezeti nevelésében. A résztvevő gyerekek és iskolák száma jelzi, hogy ezen vetélkedők hatása túllép az intézményi kereteken. Élő példákat láthattunk arra, hogy a versenyek résztvevői közül hányan kerültek természettudományi pályára, értek és érnek el ma is jelentős szakmai eredményeket határainkon belül, és a nagyvilág jelentős egyetemein is. A versenyeken résztvevők hatalmas száma azonban alkalmas arra is, hogy olyan felnövekvő gyerekek gondolkozásába ültesse el a természet szeretetét, akik más területeken dolgoznak, de gondolkodásukban – a versenyek hatására - beépül a természeti értékek megbecsülése. A Hortobágyi kutatótábor munkájának ismertetése során rámutatott arra, hogy a közel 40 éves múltra visszatekintő szakmai alkotóközösség Magyar Pál munkájának nyomán milyen jelentős eredményeket ért el.
Dr. Bach István A nemesítői teleptől a gyakorlati fajtahasználatig - Visszatekintés a hazai nyár kísérleti rendszer fejlődésére című előadásában összefoglalta a hazai kísérleti munka eredményeit. A dr. Tóth Béla munkásságának részét képező közös munka lehetővé tette, hogy az ERTI és az OMMI együttműködésének eredményeként Európa egyik legkiterjedtebb erdészeti tartamkísérleti rendszere létrejöhessen. Az évtizedeket felölelő, a nyártermesztésre alkalmas területekre kiterjedő munka eredménye, hogy magas hozamokat biztosító, kár- és kórokozókkal szemben rezisztens genetikai alapokon állhat a hazai nyártermesztésünk. A munka sikerének meghatározó eleme volt a kutatók, a hatóság és a tő melletti szakemberek szoros együttműködése. Az előadás zárásaként az elmúlt 30 év során készült képeket láthattunk, melyeken Béla bátyánk, mint aktív nyugdíjas tevékenyen veszi ki a részét a kísérleti rendszer terepi értékelésében.
Kiss János Az Észak-Alföld erdőterületeinek gyarapodása című előadásában a régióhoz tartozó három megye erdősítési adatait elemezve értékelte a térségben zajló folyamatokat. Az intenzív erdőtelepítési munka az ágazat minden résztvevőjétől komoly teljesítményt kívánt. Az adatokból jól látható, hogy a telepítési lendületet meghatározó módon befolyásolja a támogatás intenzitása. A támogatási rendszer minden változása lekövethető a telepítési adatokban is.
Csiha Imre Kilenc évtized című előadásában dr. Tóth Béla életútjáról adott néhány pillanatfelvételt. Az életút minden pontján szorosan kapcsolódott a kilencven év politikai, társadalmi változásaihoz. A középparaszti családból indulva, Tóth Béla továbbtanulási lehetőségét alapvetően határozta meg a Klebelsberg-féle tanügyi reform, mely megnyitotta a középiskolák kapuit a falusi, tanyai gyerekek előtt. A gazdasági világválság – melyhez talán hasonítót napjainkban ízlelgetünk – jelentősen szűkítette a tanulási lehetőségekhez jutók számát. Béla bácsi egyetemi évei a második világháború árnyékában teltek el, bár az egyetem tanári kara mindent megtett, hogy védje az egyetemi fiatalságot a háborús eseményektől.
A területi visszacsatolások egyszerre tették lehetővé, hogy a visszatért területekről hallgatók érkezhessenek Sopronba és okoztak égető szakemberhiányt. A Kárpátokban induló erdész életpálya egy év után – a háborús események következtében - Zalaegerszegen folytatódott, amit katonaság, hadifogság követett. A háború után Szegeden, Szolnokon folytatódott a szakmai életút. Ezen évek alatt az állami erdőgazdálkodás kialakulásában, és a meginduló erdőtelepítési programokban volt jelentős feladata. Ez időszak volt a hazai nyártermesztés indulásának kora, itt indult az I-214 ma is tartó sikertörténete. 1953-tól folyamatosan a kutatásban tevékenykedett, szikes területek fásításával, csatornafásítási feladatokkal, a nyártermesztés fejlesztésével, termőhely kutatásokkal foglalkozott. Ezek voltak legfontosabb mérföldkövei az eredményes életútnak. 176 szakcikk 5 önálló könyv és 26 könyvrészletből ismerhetik meg a mai és jövőbeli szakemberek Béla bácsi gondolatait.
Kiss Zsigmond Püspökladány alpolgármestere köszöntőjében kiemelte a város és a kutatóintézet együttműködésének jelentőségét. Béla bácsi a városban eltöltött évtizedek alatt szakmai tanácsaival, szakvéleményeivel folyamatosan segítette a város fejlődését. A kutatóhely napjainkban is sok támogatást ad – és kap – a városnak, az együttműködés napi szintű, eredménye pedig a város zöldövezeti fásításaiban érzékelhető. Kiemelt jelentősége van a város és a kutatóhely kapcsolatában a kutatóintézet által fenntartott ökotábornak, ahol a város iskolái környezeti nevelési pedagógiai programjukhoz kapnak nagy segítséget. A város lakóinak elsődleges, szinte egyedüli rekreációs lehetőséget biztosított a múltban is és biztosít ma is a Farkassziget, és az ott található arborétum. A térségi erdőtelepítési programok jelentős munkalehetőséget biztosítottak a város lakosságának. A jövő kiemelt együttműködési lehetősége várhatóan energetikai ültetvények telepítésében lehet.
Kovács Gábor dr. Tóth Béla, a tőmelletti tudós címmel megtartott előadása az életút eredményeinek gyakorlati vetületét foglalta össze. Kiemelte, hogy Béla bácsi személyében a térségben egy olyan kutató alkotott az elmúlt évtizedekben, aki mindig nyitott volt a gyakorlati problémákra. A tő mellett, a gyakorlatban dolgozó kollegák között érezte jól magát. Aki nem csak szakcikkeiben, de terepi bemutatókon, a terepi munka hétköznapjain osztotta meg gondolatait kollégáival. Kutatói gondolatvilágának szerves része volt a mások meghallgatása, a problémák nyílt vitákban történő átgondolása.
Dr. Nemessályi Zsolt professzor hozzászólásában az MTA - Debreceni Akadémiai Bizottsága nevében köszöntötte Béla bácsit. Hozzászólásában rámutatott, hogy az ünnepelt általa alapított, közel 37 éve munkálkodó erdészeti vadgazdálkodási és természetvédelmi munkabizottság tevékenysége nagymértékben járul hozzá az erdészeti kutatási eredményeknek hasznosításához.
Dr. Borovics Attila zárszavában köszöntve dr. Tóth Bélát, megköszönte az évtizedeken átívelő munkáját, a fiatalokat ma is segítő tevékenységét. Az Erdészettudományi Közlemények első számának átadása mellett reményét fejezte ki, hogy a szerzők között a közeljövőben Béla bácsit is megtalálják szakmánk iránt érdeklődő fiatalok.
A rendezvényt követően a Dorogi Márton Művelődési Házban „Erdőn terem, erdőben él” címmel gyerekek számára rendezetek az ERTI kutatói játszóházat. A majd félszáz gyereket megmozgató rendezvényen erdei termésekkel, erdei fák leveleivel, faanyagával, kérgével ismerkedhettek meg a gyerekek. A játékos vetélkedés témái felölelték a térség élővilágának azon részét mellyel erdei sétáikon természetismereti óráikon a gyerekek találkozhatnak. A rendezvény illeszkedett a kísérleti állomás környezeti nevelési programjába, melynek keretében a város és kistérség iskolái és óvodái a Farkasszigeti arborétumban szerezhetnek valódi erdei élményeket, az iskolában tanult ismeretek megerősítésére.