2012. március 24. – Fölavatták a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskola bővített és felújított épületeit, új attrakcióit. Májusban nyit a társaság harmadik, új erdei iskolája Huszárokelőpusztán.
Szép számú érdeklődő és vendég előtt, 2012. március 22-én került sor a megnyitóra, amelynek a Tapolcai Batsányi János Általános Iskola kisdiákjai műsora adta meg a keretét.
Farkas Zsuzsanna, az erdei iskola vezetője köszöntötte a megjelenteket, többek között dr. Seregi Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank Agrár- és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság ügyvezető igazgatóját, a Bakonyerdő Zrt. felügyelőbizottságának elnökét, dr. Szöllősi Jánosnét, a Magyar Fejlesztési Bank Kockázatkezelési Főigazgatóságának ügyvezető igazgatóját, a Bakonyerdő Zrt. felügyelőbizottságának tagját, dr. Halász Zsoltot, a Magyar Fejlesztési Bank Elnök-vezérigazgatói titkárság igazgatóját, a Bakonyerdő Zrt. felügyelőbizottságának tagját, Lasztovicza Jenőt, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökét, országgyűlési képviselőt, Mártonné Máthé Kingát, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatóját, Bajner Imrét, a Tapolcai Általános Iskola igazgatóját, dr. Márfi Gyulát, a Veszprémi Főegyházmegye érsekét, valamint a projekt közreműködő szervezete, az Energia Központ Nonprofit Kft. képviseletében Dukát Zsófia osztályvezetőt és Otártics Nikoletta projektmenedzsert.
Farkas Zsuzsanna elmondta, 1996-ban fogalmazódott meg az ötlet, hogy a pusztulófélben lévő balatoncsicsói erdészházi épületek felújításával erdészeti erdei iskolát hozzon létre.
2001 és 2004 között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával az épületek felújítása megtörtént, az udvaron tűzrakóhelyet, kemencés szabadtéri foglalkoztatót, sportpályákat alakítottak ki, és 2004 tavaszán a Balaton-felvidéki Erdei Iskola megnyílt, megkezdte működését a szállóépületben és a tanépületben.
A következő fejlesztés 2006-ban zajlott, amikor szintén az FVM támogatásával és céges önerővel felújították a régi szolgálati lakást és a kézműves foglalkoztatót valamint gondnoki lakást hoztak létre.
Az évek során az erdei iskolás csoportok száma megnövekedett, így 2008-ban céges önerőből további felújítást végeztek, így a hátsó erdészházi épület megújult és a továbbiakban az erdei iskola épületeiben két osztályt tudtak fogadni.
Az erdei iskola egyre növekvő látogatottsága folyamatosan újabb fejlesztésekre, pályázatokra ösztönözte a társaság vezetőit, így 2010-ben a KEOP programban pályáztak, és elnyerték a Balaton-felvidéki Erdei Iskola infrastrukturális fejlesztése támogatást.
2011 áprilisában kezdődött a beruházást, aminek nettó költsége közel 65 millió Ft. Ebből több mint 58 millió Ft támogatást nyertek, és a fennmaradó részt a Bakonyerdő Zrt. állta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Az ismertetőt követően az iskola vezetője Áprily Lajos: Biztatás című versének soraival hívta a gyermekeket a megújult erdei iskolánkba:
„Hagyd ott a várost. Csend övembe jöjj,/ hagyd ott az ingerült és hetyke szókat./ Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj,/ s hallgasd a zengő, mámoros rigókat.”
Ezt követően az erdei Iskola bázisiskolájának, a Tapolcai Batsányi János Általános Iskolának diákjai adtak műsort.
Az avató és ünnepi beszédek sorát Varga László vezérigazgató nyitotta.
A vezérigazgató a természetből kölcsönzött hasonlattal élve utalt a gyermekek biztos tájékozódását megalapozó nevelés fontosságára.
Ebben a természet megismerése és megőrzése döntő fontosságú, hangsúlyozta a vezérigazgató.
A társaság erdei iskolája 2004 óta folytatja ezt a tevékenységet, a Művészetek Völgye tőszomszédságában.
Varga László bejelentette, hogy májustól fogadja az óvódásokat -iskolásokat a társaság harmadik erdei iskolája a „Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola" a Pápa melletti, Huszárokelőpusztán.
Varga László további nagyszabású közjóléti tervekről is beszámolt. Mint mondotta a Bakonyerdő Zrt. tudatosan alakítja a közjóléti tevékenységét, és ezért átfogó tervet dolgoztak ki a meglévő objektumaik üzemeltetésére, állagmegőrzésére. Újabb pályázati lehetőségekben is bízva a Balaton-felvidéki erdei emlékhelyeik feltárását, valamint új közjóléti létesítmények - állatbemutatók (Keszthelyen és Balatonfüreden), megvalósítását határozták el a Keszthelyi hegységben egy 300 milliós projekt keretében, öt település önkormányzatával összefogva kilátók, tanösvények, kerékpárutak, erdei oktatási központ és pihenőhelyek - létesítése szerepel terveik között.
A vezérigazgató elmondta, 2011-ben több mint 52 millió Ft-t költöttek a közjóléti tevékenységekre. Mindez igazolja, hogy a gazdasági tevékenység mellett fontosnak tekintik a környezettudatos nevelés támogatását.
A következő felszólaló dr. Szöllősi Jánosné volt. A társaság felügyelő bizottságának tagja elmondta, hogy folyamatosan figyeli a zrt. nagyon sokrétű tevékenységét, de ebben az erdei iskolában most járt először. Megemlítette, hogy a társaság 2010. évi üzleti tervében 8 sor foglalkozik az erdei iskoláztatással, és a 8 milliárdos árbevételű cég 20 milliónyi „forgalmat” bonyolított az erdei iskolában. Ez nem tekinthető jelentős tételnek, mégis nagyon fontosnak tartja, hogy közel háromezer gyermek fordult meg abban az évben itt. A szónok megjegyezte, hogy az erdei iskola a főhivatású oktatási intézményeket megelőzi a környezeti nevelés terén.
Örömét fejezte ki, hogy a társaság ilyen magas színvonalon valósítja meg a pedagógiai céljait.
Széchenyire utalva kiemelte, hogy kiművelt emberfőkre van szüksége az országnak.
Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke azt hangsúlyozta, hogy ez a komplex fejlesztés befektetés a jövőbe. Itt megtanulhatják a gyermekek a környezet és a természet tiszteletét. Azok a gyermekek, akik a tévé, a videó és a számítógép bűvöletében nőnek föl. Figyelmeztetett arra, hogy a média nem a helyes irányba vezeti a gyermekeket. Javasolta, hogy tegyék kötelezővé a gyermekek számára az erdei iskolában való részvételt.
Bajner Imre, a Tapolcai Általános Iskola igazgatója személyes hangot megütve emlékezett arra, hogy sok szállal kötődik a helyszínhez, hiszen ezen a tájon nőtt fel, édesapja itt volt erdész. Igyekszik saját gyermekeit is az erdei iskola szellemében nevelni, és átadni nekik is a hagyományokat.
Az igazgató elmondta, hogy az intézménye és az erdei iskola széleskörű együttműködési megállapodást kötött. Ennek is tudható, hogy iskolájának egyre több pedagógusa hozza ide a tanítványait.
Ezt követően Szöllősi Jánosné, a Magyar Fejlesztési Bank részéről,
Lasztovicza Jenő, a Megyei Közgyűlés részéről és Varga László vezérigazgató, a Bakonyerdő Zrt. részéről a nemzeti színű szalag átvágásával fölavatta a létesítményt.
Márfi Gyula veszprémi érsek kiemelte, hogy a természet szeretete hozzátartozik a vallásos ember életszemléletéhez. Bibliai idézetekkel igazolta a természet Isten általi megbecsülését, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az embert a Édenkertbe helyezte, hogy művelje és őrizze. Jézus hegyi beszédéből vett idézet után megáldotta a jelenlévőket, az alkotókat, dolgozókat és az intézményt.
Az ünnepség az általános iskolások műsorával folytatódott, majd a Szózat és az Erdész Himnusz eléneklésével zárult.
Végezetül a társaság vezetői bemutatták a vendégeknek a megújult létesítményeket.
Farkas Zsuzsanna iskolavezető ismertetése szerint az erdei iskola épületeinek felújítása és funkcióbővítése során a szállóépület tetőterében három szenzitív élménytermet, sötét erdei szobát, erdei élet világos szobát, erdei gyűjtemények és szenzitív játékok szobáját alakítottak ki. Az épületben akadálymentesített szállást, fürdő-WC-t képeztek ki. A környezetbarát energiafelhasználás céljából a szállóépületbe napkollektoros rendszert telepítettek, valamint a környezettudatos oktatás fejlesztéséhez szelektív hulladékgyűjtést alakítottak ki.
A nagy létszámú gyerekcsoportok színvonalas oktatásának érdekében egy új, 40 fő befogadóképességű közösségi terem épült, amelyet megfelelő számú, korszerű vizsgálati és bemutató eszközökkel szereltek föl.
Az erdei iskola épületei közötti akadálymentes közlekedés biztosításához az épületek összekötéséhez járdát építettek.
Az eszközbeszerzések során céljuk a környezeti nevelés színterének erősítése, az erdei iskolai foglalkozások eszköztárának gazdagítása, és a programszolgáltatás minőségének emelése volt. A projekt keretén belül új eszközök beszerzésére került sor, amelyek mind a terepi és beltéri oktatás során hozzájárulnak a színvonalas, korszerű és interaktív erdei iskolai oktatáshoz.
A fejlesztés révén új oktatási segédanyagokat hoztak létre, megújult és kibővült az erdei iskola minősített erdei iskolai programja is, 7 új iskolai modul kidolgozására került sor, és a projektben egy új erdei óvodai program is létrejött.
Az erdei iskola terepi oktatói 7-féle továbbképzés keretében tudták elsajátítani a kibővített erdei iskolai program elemeit, és új pedagógiai módszereket ismerhettek meg. (z)