2012. április 4. – A stúdiókba nem jutottunk be, de a Pagodát kipróbáltuk 2012. március 13-án az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya együtt az Erdők a közjóért szakosztállyal meglátogatta a Rádió és Televíziótörténeti Múzeumot.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy munkalátogatást teszünk a Magyar Rádió stúdióiban, de végül a tervünket nem tudtuk valóra váltani. A múzeumban Mátyus Kati, a Kossuth Rádió bemondó-műsorvezetője kalauzolt bennünket. A hangrögzítés kezdeteitől a televíziózásig áttekintettük a hazai audiós és vizuális tömegkommunikáció eszközeit.
Mielőtt átvonultunk a MR Márványtermének VIP helyiségébe, útba ejtettük a rádió nevezetes Pagodáját, ami nem más, mint az intézmény büféjének előtere. Ez a közösségi tér sok nevezetes rádiós történetnek adott helyet, és sok híres személyiség várakozott, beszélgetett az üvegfalak között a stúdiós jelenés előtt.
A VIP-teremben virággal és Radnóti-verssel köszöntöttük a hölgytagokat, majd megemlékeztünk 1848. március 15-éről egy Wass Albert remekkel. A költeményeket Kertész József tagtársunk mondta el.
A szakmai programot Czifra Szilvia, a MR kiemelt szerkesztője nyitotta. Tájékoztatója során bepillantást nyújtott a Hajnal-táj és a Napközben műsorainak műhelytitkaiba, a műsorkészítés folyamatába, az információgyűjtéstől az adásig.
A szerkesztő beszélt a rádióban zajló műsorstruktúra-váltásról, arról, hogy a leghallgatottabb magyar rádió is törekszik a korszerű műsorszerkezet kialakítására, amely a korábbi hosszú műsorblokkok helyett rövidebb, pörgős, információgazdag műsorok felé mozdul el.
Az ismert rádiós évek óta rendszeres résztvevője az erdészek szakmai programjainak, többek között az Erdészeti Lapok sajtókirándulásainak.
Baricz Árpád, a Gemenc Zrt. sajtófőnökének előadása következett GEMENC ZRT. – MÉDIA – TÁRSADALOM avagy tájékoztatás, tudatformálás és PR az erdészeti kommunikációban címmel.
A szakember elöljáróban leszögezte, hogy az állami vállalatoknak a társdalommal elsősorban a médián keresztül van kapcsolata. Ezek a csatornák lehetőséget nyújtanak bizonyos tudatformálásra is.
Előadása mottója: „Nem lehet nem kommunikálni.” (Watzlawick-Beawin-Jackson)
E sorok írója tapasztalatai szerint szerencsére, ezt az „aranymondást” egyre több erdészeti társaság felelős vezetői teszik magukévá.
Az előadó utalt arra, hogy kommunikációnak kell tekintenünk az egyszerű megszólalásunkat, adott esetben a tájnyelv használatot, de a nem szóban kifejeződő nonverbális kommunikációt is.
A PR-cégek tevékenységéről elmondta, hogy a társadalmi kapcsolatok megteremtésétől kezdve a médiakapcsolatokon, a válságkommunikáción át a kommunikációs stratégia kidolgozásáig, a vállalati belső kommunikációig, a médiatréningekig és a kiadványszerkesztésig sok mindennel foglalkoznak.
De szolgáltatásaik között találjuk a beszédírást is, amely kiterjed az üzleti, a politikai és a családi szférára egyaránt.
A kevésbé mindennapos megbízások közé tartozik például a beszédtanítás, a retorika oktatása is.
Vállalnak filmkészítést, és végeznek médiaelemzéseket is.
Egy konkrét feladatról szólva megjegyezte, hogy egy vállalat arculatának, imázsának fölépítése nem egy-két hónapos folyamat.
A Gemenc Zrt esetében munkájuk kiterjed a sajtóközlemények megszerkesztésére és kiadására, sajtótájékoztatók és interjúk szervezésére, médiaesemények bonyolítására, médiafigyelésre és –elemzésre és kommunikációs szaktanácsadásra.
Az előadó a 2011. év médiaszerepléseinek számait is bemutatta. Az 571 megjelenés 67 százaléka az online médiára, 18 százaléka a nyomtatott sajtóra, 8 százaléka a televízióra és 7 százaléka a rádióra esett.
Ezek közül 65 százalék volt országos, 28 százalék helyi és 7 százalék regionális médium. A közlemények 98 százaléka volt pozitív, 2 százaléka tényorientált. Negatív beállítású nem volt. A közlések 86 százaléka saját kezdeményezésű volt, 8 százaléka esetében nem volt korábbi sajtókapcsolat a médiummal, és 6 százaléka újságírói megkeresésre jött létre.
Az elmúlt évben 29 sajtóközleményt adtak ki, és két médiaeseményt szerveztek.
Baricz Árpád hangsúlyozta, hogy a Gemenc Zrt-nél a PR alapja a reputáció menedzsment, vagyis a jó hírnév megteremtése és megőrzése.
Nagyon fontos, hogy minden akció előre megtervezett legyen. Alapvető szempont a kezdeményező, a proaktív jelleg. Meg kell előzni a konkurens kompetencia birtokosokat.
Mindig törekedni kell az integrált kommunikációra, vagyis el kell érni a nyomtatott, az elektronikus és az online sajtót egyaránt.
Elengedhetetlen a felkészült és hiteles médiaszereplők kiállítása: erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, turisztikai szakértők.
Az akciót követi az elemzés és értékelés.
Emlékeztetett az ismert kommunikációs szakíró, Umberto Eco mondására, aki szerint új középkor eljövetelének vagyunk tanúi, a vizuális média dominanciája figyelhető meg. Akárcsak a templomi falfestmények egykor fontos üzenetei.
A legtöbb emberhez ma már a televízió és az internet jut el. A nézők többsége az ott látottakat tekinti igazaknak és fontosaknak.
E médiák jellemzője a gyorsaság és a közbeszéd tematizálása.
Ugyanakkor veszélyeket is magukban rejtenek, mert könnyen félretájékoztatnak. Erre gondolni kell azzal, amikor például az operatőr figyelmét fölhívják a várható eseményre és a lényeges információra.
Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a nyilatkozónak hitelesnek kell lennie, mert adott esetben valamennyi magyar erdészt az ő személyén keresztül ítélik meg.
Az igazi kihívás a cég sajtósa számára az, amikor egy negatív eseményt pozitív hírként tud megjeleníteni. Erre sajnos elég gyakori példa az árvíz. Nagy gondot fordítanak a megelőző kommunikációra, a lakosság fölkészítésére. Be kell mutatni az erdőgazdaság ezzel kapcsolatos munkáját, a vadetetést, a mentést. Ugyanakkor távol kell tartani a katasztrófaturistákat. A felfokozott információigényt közleményekkel, sajtótájékoztatóval és helyszíni bejárással kell kielégíteni.
A szakosztályülés zárásaként az ez évi várható programokról esett szó. Májusban kihelyezett szakosztályülésre kerül sor Szombathelyen az Erdészeti Tudományos Intézet meghívására, ősszel pedig a VADEX ZRT lesz a helyszíne az alkalmunknak. Novemberben várhatóan sajtógyakorlati valamint reklámpszichológiai előadást szervezünk, és decemberben megtartjuk az évzáró sajtótalálkozót.
Időközben, a nagy sikerre való tekintettel, Baricz Árpádot az Erdők a Közjóért szakosztály is meghívta előadónak, így április 26-án, Katalinpusztán meghallgathatják mondandóját azok is, akik a rádiós alkalmat elmulasztották. Z.Z.