2012. május 12. - Bánó István nevéhez főződik az első 1956-os emlékmű
Az arborétum vezetője 1957-ben úgy ültette a tujákat, hogy a számokból kijöjjön 1956. október 23. Most tölgyfából készült szobrot kapott a bejárattal szemben.
Szombat délelőtt nyári napsütésben és kellemes melegben került sor a Kámoni Arborétumban Bánó István szobrának felavatására.
Az esemény – melyen részt vettek a Bánó család tagjai is - egyszerre volt ünnepe a szakmának és a humánumnak, hazaszeretetnek.
Bánó István életéről és munkásságáról Magyar József, a Kámoni Arborétumért Egyesület elnöke beszélt.
Bánó István a magyar erdészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt, 1917-ben született Nenecsón, a Szombathely-Kámoni Erdőgondnoksághoz 1951-ben került, hogy azt ismert kutatóhellyé fejlessze.
Szakmai munkássága mellett több mint figyelemre méltó az 1957-es tette, amellyel megalkotta Magyarország első 1956-os emlékművét.
Bánó István úgy ültette el ekkor a facsemetéket, hogy az egyedek csoportjai kirajzolják az 1956. október 23-i dátumot.
Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója beszédében felidézte az arborétum szakmai történetét, fontosabb korszakait, abban Bánó István szerepét.
A főigazgató bejelentette: a kert elkezdte azt az a korszakot, amelyben a piacképes szolgáltatások állnak a központban.
A szobor – melyet Bánó Erzsébet, Borovics Attila és Magyar József közösen leplezett le - egy tavalyi fafaragótáborban készült, alkotója Hamar Sándor erdélyi születésű szobrász..