ForestPress fotók
2012. június 4. - Az Erdészeti Lapok főszerkesztője, Pápai Gábor tizenöt éve szervezi az újságírók kirándulását az erdészeti társaságokhoz, magánerdő-tulajdonosokhoz.
Másnap reggel a Sárosfői vadászháznál Czili Kármen erdőgondnok gardírozta a betyárcsapatot, először a közeli alkotóházat tekintettük meg, majd megfejtettük a helyi csemetekert titkait.
Utunk következő állomása a társaság Franciavágási Fűrészüzeme volt, ahol Weibl László igazgató és Fehér Csaba üzemvezető fogadta az újságírókat.
A gyár-település a nevét valószínűleg a napóleoni időkben kapta.
A fűrészüzemről Weibl László igazgató tartott tájékoztatót.
A huszárokelőpusztai fűrészüzemet váltotta föl a ’30-as években ez a korszerű elsődleges faipari nagyüzem. Ma 14 hektáron működik az egység. Korábban kisvasút látta el a beszállítási feladatokat, de 1976-ban felszámolták.
A ’80-as években 30-40 ezer m3/év kapacitásúra bővítették a fűrészüzem teljesítményét. A fűrészárut az akkori bútoriparnak, asztalosiparnak és a parkettagyáraknak szállították.
1982-től ’87-ig működött egy síkforgácsológép, amely aprítékot készített a rövidebb anyagból, a többiből, pedig parkettfrízt gyártottak.
1988-89-ben zajlott egy újabb beruházás, amely komoly változást hozott: hámozóüzemet alakítottak ki. Elsősorban faágyrugó gyártásához készült rétegelt lemez.
A fűrészüzem és falemezgyár létszáma abban az időszakban elérte a 350 főt. A nagyon olcsó román konkurencia miatt azonban elvesztek a piacok, így 2005-ben megszüntették a gyártást.
Ezt követően a fűrészáru előállítást fejlesztették. Jelenleg 14 szárítókamrával rendelkeznek, amelyekben egy folyamat során 650 m3 fűrészárut tudnak szárítani. Egy szárítási ciklus 4-6 hétig tart. A technológia az induló nedvességtartalomtól és a faanyag vastagságától függ. Ez 6-8 ezer m3 szárított fűrészáru értékesítését teszi lehetővé.
Az üzemben két főfafajt – tölgyet és bükköt – dolgoznak föl. Az összes feldolgozott mennyiség 22 ezer m3. Ebből 7000 m3 máshonnan származó faanyag bérvágása. Erre elsősorban a fakitermelés szezonális volta miatt a nyári „holtszezon” kitöltéséhez van szükség. A teljes kapacitás mintegy 30 ezer m3 volna.
Feldolgoznak még hárs-, kőrisrönköt és vörösfenyőt. A korábbi években sokkal több fafajjal dolgoztak, de a piac nem igazolta vissza a nagy fafajválasztékot.
A fűrészüzem jelentős beszállítója a zalahalápi BEFAG Parkettagyárnak.
Jelenleg tárgyalások folynak egy tömör fából bútort gyártó magyar üzemmel, ahova szeretnének komoly tételeket szállítani.
Ami a szállítást illeti, a rönk elsősorban tehergépkocsival érkezik, míg a vásárolt faanyag vasúton jön. A beérkezés után fafaj, méret és minőség szerint válogatás következik, ezután kerül feldolgozásra a keretfűrészhez és a két rönkhasító szalagfűrészhez.
Az üzem értékesít mind nyers, mind szárított fűrészárut. Minden nagyságrendű vevőigényt igyekeznek kiszolgálni.
Jelenleg 106 fő dolgozik az üzemben. 13-an műszakiak, a többi fizikai dolgozó. Jellemzően kétműszakos termelés folyik az üzemben, de a nyári szezonális körülmények miatt olyankor egy műszakban dolgoznak.
A gépjavítást saját műhelyükben tudják elvégezni. A dolgozók havi bruttó keresete 100-150 ezer forint. Nehéz versenyezni a megye multinacionális gépipari üzemeinek béreivel. A dolgozóik többsége évtizedek óta itt dolgozik.
Az üzem energiaellátását két – aprítékkal, fűrészporral és kéreggel fűtött – kazán biztosítja. Emellett aprítékot és fűrészport is értékesítenek.
A közelmúltban helyeztek üzembe egy gyártósort, amelyen a bakonyi biobrikettet állítják elő. Ez fűrészporból és gyaluforgácsból készül préseléssel, ragasztóanyag nélkül. (Z.)