ForestPress fotók
2012. június 9. – Átadták a NEFAG ZRT új erdészeti és részvénytársasági központját Szolnokon. A társaság története első évtizedeiben számos létesítményben kapott helyet, míg végül saját „otthont" építhetett a József Attila úton. 1978-tól napjainkig ebben az irodaházban élte történelmének jelentős időszakát az erdőgazdaság. 34 évig dolgoztak a társaság és jogelődjeinek dolgozói – többszörös létszámmal – a korábbi belvárosi székházban.
Az első hazai erdei művelődési háznak messze földről csodájára jártak korábban is, hisz’ Szolnokon, a Széchenyi parkerdő területén együtt volt a kitűnő bemutató épület és gerendaszállás. Nem is beszélve az állatkertről.
2012. június 8-án fölavatták azokat a csatlakozó épületszárnyakat, amelyek mostantól otthont adnak a társaság központjának és a Szolnoki Erdészetnek. A „rendezői jobb oldalon” a Szolnoki Erdészet, bal oldalon a társaság központi irodái kaptak helyet.
Egy erdőgazdaságnak nem is lehet méltóbb környezetet találni a Széchenyi parkerdőnél. A környezet sugallja a NEFAG ZRT szellemiségét, gondozott erdők, minőségi munka, megújulási képesség, nyitottság és befogadás – hallhattuk Barabás Botond, a Szolnoki Szigligeti Színház művésze felvezetőjében. – Ölelő befogadás, bár az elmúlt héten zajlott „Te szedd” akció során összegyűjtött hatalmas mennyiségű szemét tanúbizonysága szerint az erdészeknek nem kellene mindig, mindenkivel szemben befogadónak lenniük. De az alföldi erdészek nem lehetnek mások, mint örökké bizakodók, hisz’ a már szinte elviselhetetlen klimatikus és termőhelyi körülmények között is erdőt tudnak nevelni. Ezen túl konok kunok módjára ragaszkodnak hagyományaikhoz, szakmai meggyőződésükhöz.
Dégi Zoltán vezérigazgató elöljáróban kiemelte, hogy a társaság célja a természeti adottságok által szabott keretek közötti legjobb gazdálkodás az állam rájuk bízott javaival.
A részvénytársaság több évtizede eredményesen gazdálkodik, árbevétele alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye tíz legnagyobb mezőgazdasági ágazatba tartozó vállalkozása között tartják számon.
A vezérigazgató elmondta, hogy az erdőt számtalan helyen, több nézőpont szerint sokféleképpen határozták már meg. Ezek közül jócskán találhatnánk olyat, amely meghatározások szerint az általuk kezelt és a közvetlen környezetükben lévő erdők nem is azok. Pedig az alföldi emberek számára, akik az élet más területein is küzdelemre kényszerülnek, ezek a küzdelemmel létrehozott vagy fenntartott erdők éppolyan kedvesek, mint az erdős vidékek lakói számára a saját rengetegük.
Egyet lehet érteni azzal, hogy életünk során tetteinknek azt az eredményét tudjuk igazán szeretni, amelyért komolyan küzdeni kellett – fűzte hozzá.
Így vannak az ő erdeikkel is. Az ottani erdészek különösen szeretik kicsiny erdeiket, mert nagyon meg kell dolgozniuk azért, hogy legyenek. A természet akaratával sokszor szemben menve akarják és tudják elérni, hogy mégis legyenek. Ezt a munkájukat évtizedek-évszázadok óta végzik nap, mint nap, amelyért tisztelet jár nekik.
Az épületről elmondta, hogy alapjait 1988-ban rakták le elődeik, és építették fel az ország első erdei művelődési házát.
Kiépítették azt az ökoturisztikai központot, ahol több km séta- és lovagló út, tornapálya, az ország egyik legnagyobb erdei játszótere, esőbeállók, tűzrakhelyek és egyéb berendezések várják az odalátogatókat. A rönkházban kialakított erdei iskolai szálláshely és a Bagolyvár Vadaspark is az iskolások, óvodások és valamennyi látogató kikapcsolódását szolgálja.
Ezeket az alapokat tovább építve valósították meg ezt az épületegyüttest, ahol most együtt található a környezetnevelési központ, a Szolnoki Erdészet és a NEFAG Zrt központ.
– Meggyőződésünk, hogy ezzel az új, racionalizált fejlesztéssel még inkább meg tudunk felelni azon társadalmi elvárásoknak melyet a XXI. század megfogalmaz, elvár az állami erdőgazdálkodással szemben – hangsúlyozta Dégi Zoltán.
Dr. Szabó Csaba miniszteri biztos bevezetésként kiemelte, hogy a mezőgazdaság, a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás a vidékfejlesztés olyan alappillérei közé tartoznak, amelyek nemcsak a vidéki Magyarország jólétét, hanem az egész nemzet vagyonának gyarapítását szolgálják.
Magyarország erdőterületei olyan megismételhetetlen és megőrzendő kincset képviselnek, mely csak közös összefogással őrizhető meg utódaink számára.
Majd így folytatta: Tekintettel arra, hogy a mostani esemény folytán éppen az alföldfásítás történelmi központjában vagyunk, néhány gondolat erejéig meg kell, hogy emlékezünk a 145 éve született Kaán Károlyról, aki mindenkor kiemelkedő figyelmet fordított az itt, illetve a vidéken élők élet- és munkakörülményeinek javításárára. „Erdőgazdaság-politikai kérdések" című művében ő fogalmazta meg először a magyar erdészeti politika máig érvényes célkitűzéseit.
Ennek két legfontosabb irányelve, az ország erdősültségének növelése, elsősorban a fátlan Alföldön végzendő erdőtelepítések és fásítások révén, másrészt a meglevő erdők védelme, a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat kiteljesítése.
Kaán Károly 1920-ban kiadott művéből idézte az alábbi gondolatokat is:
„Törvényes úton kell gondoskodnunk arról is, hogy erdőt telepítsünk az Alföldre!" „Gondoskodnunk kell, hogy már az iskolában megszerettessük az ország népével a fát és az erdőt."
A szónok hangsúlyozta, hogy a nagy kézimunka igénye miatt a kertészet mellett az erdőgazdálkodás az egyik legjelentősebb ágazat a vidéki munkahelyteremtésben. Az ágazat súlyát mielőbb az erdők területi arányához, jelentőségéhez szükséges közelíteni.
Az erdőtelepítés a mezőgazdaság szerkezetátalakításában is jelentős tényező, mivel elsősorban a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken célszerű az erdőtelepítéseket megvalósítani.
Kiemelte, számítanak arra, hogy erdőtelepítések egyik fontos színtere az Alföld lesz, ahol ezzel is növelhetik a foglalkoztatottságot az olyan vidéki térségekben is, ahol jelentős a munkanélküliség. A következő, 2014-től 2020-ig terjedő vidékfejlesztési ciklusban is szeretnék, ha az erdőtelepítésekre megfelelő mértékű pénzügyi források állnának rendelkezésre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, és ezek a pénzügyi források a magán-erdőgazdálkodók mellett, az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok részére is elérhetőek maradjanak.
Rámutatott, hogy az Alföldi erdőgazdálkodás speciális felkészültséget és rendkívül nagy odafigyelést kíván az ott dolgozó erdőgazdálkodóktól. A szélsőségesebb termőhelyi tényezők miatt alacsonyabb hozamok mellett sokkal nagyobb ráfordítások jellemzik az ott folyó erdőgazdálkodást.
A több mint 60 éves múlttal rendelkező Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. szakértelmével, több évtizedes erdőgazdálkodási tapasztalatával, technikai és technológiai felkészültségével, alapításától kezdve sikeresen alkalmazkodott ezekhez az átlagosnál magasabb gazdasági és a társadalmi elvárásokhoz.
Elismerés illeti meg ezért az itt dolgozókat és a társaság vezetését.
– Jelkép értékűnek tartom tehát az épület elhelyezését a jelenlegi környezetben, az erdei iskolával egybevonva, amely kifejezi az alföldi erdők, erdőgazdálkodás sokszínűségét, összetett feladatait, és a NEFAG elkötelezettségét az Alföld és az alföldi emberek érdekeinek képviselete mellett – zárta beszédét a miniszteri biztos. (z.)