Fotó: Rásó János
2012. július 12. – Napjainkra vitéz dr. Tury Elemér neve összeforrott az Alföldfásítással, ezen belül különösen a szikfásítással. Az 1936-ban, hazánkban megrendezett Erdészeti Világkongresszus tanulmányútja programjába iktatta a kísérletek megtekintését. A Püspökladányi Szikkísérleti Telep vezetőjeként 1928-tól ő vezette a kísérleti munkákat. Tevékenysége eredményeként – Magyar Pál és Galambos István által megkezdett – kisparcellás kísérleti munka félüzemi-üzemi méreteket öltött.
A püspökladányi kísérletek eredményeit felhasználva folyamatosan növekedett a sikeres erdőtelepítések területe szerte az Alföldön.
Az elért eredmények felkeltették a világ erdészeinek figyelmét is, így az 1936-ban, hazánkban megrendezett Erdészeti Világkongresszus tanulmányútja programjába iktatta a kísérletek megtekintését.
Visszatekintve láthatjuk, hogy a közel 90 éve megindult munka gyakorlati eredményeként nemcsak fák, erdők verhettek gyökeret a szikes talajban, de a térségben eddig ismeretlen munkakultúra, az erdész munkája is megjelent a tájban. A sikeres telepítési munkák „mellékhaszonvételeként” sok-sok fiatal választotta élethivatásának az erdész pályát, vagy választott erdőhöz, természethez közeli élethivatást.
Ritkán gondoljuk át, de az elmúlt évtizedek erdőtelepítési munkái – mára megduplázódott a Trianoni békediktátum után megmaradt 1 millió hektárnyi erdőterület – nemcsak gazdasági, környezeti hatásaival, de társadalmi hatásával is kiemelkedő jelentőséggel bír.
A püspökladányi kísérletek első évtizedeiben – és ezek belenyúltak a Nagy Gazdasági Világválság éveibe is – sok száz ladányi embernek adott munkát a Tury Elemér által vezetett kísérleti telep.
Mivel az erdész munkájában a ma eredményei mindenkor az elődök áldozatos munkájának gyümölcseként realizálódnak, nagyon fontos, hogy mindenkor megemlékezzünk ez előttünk szolgálók áldozatos munkájára.
Ezért tartotta fontosnak az Erdészeti Tudományos Intézet vezetése, hogy a Püspökladányi Kísérleti Állomáson működő erdei iskolai tábor nevében megőrizze a neves kutató emlékét.
A névadó ünnepségre jó alkalmat adott a táborban zajló „Székely Magyar Honismereti Tábor”.
Az ünnepségen avatóbeszédet mondott Dombi Imréné, Püspökladány polgármestere.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a tábor működése, a kutatóintézet és a város együttműködése mindenkor kiemelt jelentőséggel bírt a térség iskoláinak, óvodáinak környezeti nevelési programjaiban. Kiemelte, hogy a Farkassziget egésze, de különösen az arborétum a város számára különleges értéket jelent.
A névadóünnepségre városunkba érkezett Mozsár István, Tury Elemér unokája, aki beszédében a család, az unoka szemszögéből idézte fel Tury Elemér a családapa-nagyapa emlékét.
Szavai a hallgatóság – közel 50 hazai és erdélyi gyerek, és tanáraik - minden tagját láthatóan elgondolkoztatta, hisz általában szakemberekre emlékezve mindig a rideg tényeket, eredményeket szokásos emlegetni.
Az ünnepség zárásaként G. Nagy Ilián író – Püspökladány szülötte – beszélt a magyarság őstörténetét feltáró, Csaba Királyfi legendáját feldolgozó, a közelmúltban Erdélyben bemutatott operájáról. Az opera részleteinek bemutatását a szerző a legenda részleteinek ismertetésével tette élvezetessé. Csiha Imre