Az Erdőművelési Szakosztály programja az IPOLY ERDŐ ZRT.-nél (ForestPress)

2012. december 13. - A természetvédelmi zónák kijelölése esetén további „vadonokból” is kitilthatják az erdőgazdálkodást - Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőművelési Szakosztályát 2012. december 11-én az IPOLY ERDŐ ZRT. látta vendégül egy szakmai napra. Kiss László vezérigazgató úr részletesen bemutatta az IPOLY ERDŐ ZRT. adottságait, gazdálkodási sajátosságait. A nyolc erdészet által kezelt 56 ezer hektár erdő 58 százaléka védett. A legértékesebb állományok védett területen találhatóak. Az állományok minőségére jellemző, hogy kitermelt fából a faipar számára hasznosítható arány 8,5 százalék. A véghasználati korú állományok kétharmada sarj eredetű. Ez mellett a termőhelyi adottságok egyenlő arányban oszlanak meg a gyenge, közepes, jó között. Az akác aránya 11 százalék, aminek őshonos lombosra való átalakítása nagy kihívás. A folyamatos erdőborításra való átállást, jelentős területen, már a 2009. évi erdőtörvény előtt elkezdték.
A 2011. és 2012. évi aszály komoly erdőfelújítási gondot okoz.
Kilenc vadászterületből összeadódó 52 ezer hektár vadászterületen évente három-három és félezer nagyvadat lőnek.
Az alaptevékenység mellett jelentős a közjólét és az ökoturisztika is. – Erdei vasutak, turistaházak, erdei iskolák, tanösvények, stb..
Varga Zoltán erdészetvezető ugyanilyen részletességgel a vendéglátó Kemencei Erdészetről tartott előadást. A 8 ezer hektáros Erdészet teljes területe védett, vagy NATURA 2000. Az erdészkerületek kialakításával alkalmazkodtak az üzemi vadászterület határaihoz is.
A hegyvidéki éghajlat miatt 41 százalék a bükk részaránya. Az erdészet 94 százalékban természetes mag felújítást alkalmaz. A folyamatos erdőborításra való átállást már a törvényi kényszer előtt elkezdték száz hektáron. A 7 ezer hektár vadászterületen évente öt-hatszáz nagyvadat lőnek. Egy vadaskertet is üzemeltetnek.
Földtörténeti előélete miatt a területen nincs tartós emberi településre alkalmas fennsík jellegű hely, a hegység belső területei ezért is gyengén feltártak. A feltártság az időjárás biztos utak tekintetében 3,6 fm/ha. Más jövedelemszerzési lehetőség híján a lakosság hagyományosan szénégetésből, fakitermelésből élt. A kemencei favágók országszerte vállaltak munkát.
A korábbi tulajdonosok jellemzően nagybirtokosok voltak, akiknek eltérő erdőkezelései rányomták bélyegüket a ma véghasználati korú állományokra. Jellemző volt a sarjaztatás, bükkös helyére cserest ültettek, stb..
Az IPOLY ERDŐ Zrt. arányaihoz hasonlóan, a Kemencei Erdészetnél is jelentős a közjóléti tevékenység.
    Következő napirendi pont az új erdőtörvény által megváltoztatott erdőtervezés tapasztalatairól szólt.
Gáncs Viktor a Nagymarosi Erdészet vezetője régi fotók és dokumentumok vetítésével mutatta be a terület intenzív erdőhasználatát a történeti időkben, ami a mai gazdálkodásra is kihat. Kitért az erdészet legfontosabb fafajának, a kocsánytalan tölgynek a felújítási problémáira. Lévén, hogy Budapest vonzáskörzetében vannak, 158 km a kijelölt turistaút.
Elemezte a mostani, „felülről építkező”, erdőtervezési rendszert. Az új üzemmódok bevezetése és a vágáskorok megemelése mellett, sikerült a lejáró üzemtervvel azonos mértékű fakitermelést megtervezni, de nagyobb érintett területen.  
Varga Zoltán erdészetvezető a Kemencei Erdészetet érintő erdőtervezésről tartott hasonló részletességű előadást. Az erdőtörvény előírta mértéknél nagyobb aránya lett a nem vágásos üzemmódoknak. Ebben a körben, a jelentős faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód mellett átalakító üzemmódot terveztek.
Kitért a Csarna-völgy erdész vereségként elhíresült erdőtervezési procedúrájára. Tárgyilagosan beszámolt az egyes sajtócikkekben „Magyarország utolsó vadonának” nevezett terület erdészettörténeti érdekességeiről. A Börzsönyben mintegy 200 km kisvasúti nyomvonal volt, amit elsősorban a kitermelt faanyag szállítására építettek. A Csarna-völgyben 1913-ban épült vasút, amit görpályákkal és csúszdákkal kiegészítve a völgy faállományaiból kitermelt anyag kiszállítására használtak. Az 1995., 1999., 2010. évi árvizek mind a vasút megmaradt részét, mind a meglévő erdészeti utat elmosták.
Az új ciklusra vonatkozó tervjavaslatban az állományszerkezet változatosabbá tételét célzó, kis volumenű és léptékű beavatkozások szerepelnek, átalakító üzemmódban.
Az előadás utáni kérdések között szóba került, hogy a bükkös állományokban miért nem próbálnak szálalni, csökkent-e a fakitermelési lehetőség. A válaszokból kiderül, hogy ezen a területen egyértelműen, elvi szinten is az érintetlenséghez ragaszkodott a természetvédelem. A tervezett munkák továbbra sem végrehajthatóak.
Jellemző, hogy a fakitermelési lehetőségek nem érik el az erdészet területére, a korábbi vágáskorokkal modellezett értékeket.
Hozzászólásként felmerült, hogy az IUCN által megfogalmazott természetvédelmi zónák kijelölése esetén további „vadonokból” is kitilthatják az erdőgazdálkodást.
    Kovács Márton műszaki vezető az IPOLY ERDŐ ZRT. erdőszerkezet-átalakításairól tartott érdekfeszítő előadást. Cégi szinten 350 hektár az átalakítás alatt álló terület. Kitért a filoxéra járványt követően, nagy területekre ültetett akácosok és fenyvesek átalakításának gyakorlati problémáira, az akác terjedésére, taglalta a motivációkat és az igénybe vehető támogatási lehetőségeket is. Ismertette az alkalmazott technológiákat, vegyszereket. Nagy kihívás az akác után részleges talaj-előkészítéssel való tölgy, cser felújítás.
Kérdésként felmerült, hogy miért nem alkalmaztak az akác után átmeneti állományt. Gazdálkodói válasz, hogy arra is vannak példák, de általában bíznak a tölgyes és cseres célállományok sikerében.
A szakosztályelnök felhívta a figyelmet, hogy a védett erdők jelentős része idegenhonos fafajokból áll, amiket a természetvédelmi törvény előírása miatt őshonosakra kell átalakítani. Ezért az erdőszerkezet-átalakítás kérdésével többet kell foglalkoznia a szakmának.
    Haraszti Gyula vezérigazgató-helyettes az országos és térségi adatok, adottságok, lehetőségek  elemzésével nyitotta az erdőtelepítés témakört.
Korszakokra bontva ismertette az első világháború óta elvégzett erdőtelepítéseket, azok viszonyait. Elemezte a jelenlegi támogatási, azon belül az ellenőrzési és kifizetési rendszert, a földtulajdonosok és erdőgazdálkodók motivációit. A közelmúlt országos adataiból kiderül, hogy döntően géppel járható szántóterületek kerültek beültetésre.  
Az előadás utáni hozzászólásokból kiderül, hogy a jelenlegi támogatási rendszertől nehezen várható az erdőtelepítések stratégiai tervekben szereplő felfutása. Több hozzászóló említette az MVH rendszerének visszáságait.
A témát Bodolay János főmérnök folytatta. Különböző támogatási forrásokból száz hektárt közelítő területen végeztek erdőtelepítést. Elsősorban cseres és tölgyes állományokat létesítettek.
Ebéd után az erdőtelepítések közül terepen megtekintettük a Hont 51-es tagokat, ahol a 2010-es csapadékos évnek köszönhetően kiváló fejlődési állapotot állapíthattunk meg. A nagyvadállomány miatt elkerülhetetlen volt a vadkárelhárító kerítés építése.
    Utolsó szakmai programként a Kemence 38-as tag elegyetlen gyertyánosról elegyes bükkös-tölgyesre való átalakításának sikeres gyakorlati példáját néztük meg, Pesek Géza kerületvezető erdész kalauzolásával.

Köszönet a házigazdáknak a szívélyes vendéglátásért, a kiváló előadásokért és a jól szervezett programért.

Urbán Pál, az Erdőművelési Szakosztály elnöke