2015. február 19. – A Lajta-Hanság Zrt. konzorciumi vezetésével és Mátyás Csaba akadémikus szakmai irányításával kezdetét vette a két évvel ezelőtt startolt Agrárklíma kutatás második szakasza.
A Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erzsébet-kerti P-épületében Mátyás Csaba bevezetőjével kezdődött az a szakmai konferencia, amely áttekintést adott az Agrárklíma.2 projekt résztvevői - intézmények és kutatók – előtt álló feladatokról.
Mátyás Csaba fölidézte német kollégái véleményét, miszerint, amibe vágták a fejszéjüket, az egy megvalósíthatatlan feladat. Amint az Agrárklíma 1 záró konferenciáján elhangzott, a kutatás sikerrel kecsegtet, és már az első „felvonás” is használható ismeretekkel járult hozzá a hazai erdészeti és mezőgazdasági gyakorlathoz.
A professzor örömmel nyugtázta, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ismét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe került. Ebből arra következtetett, hogy mégis a kormány elé kerül az Éghajlatváltozási Stratégia. Elmondta, hogy működik egy kormányhatározattal alapított Nemzeti Alkalmazkodási Központ, a Norvég Alap támogatásával. A Földtani és Geofizikai Intézetben létrehozott központ feladata ugyanaz, amit kisebb léptékben az Agrárklíma projektben kidolgoznak. Az Alkalmazkodási Központ az urbánus és a vidéki területhasználat valamennyi aspektusát fogja össze a klímaváltozással összefüggésben. Biztatónak tartja, hogy az Agrárklíma kutatás eredményeit beillesztik az országos központ adatai közé.
Mátyás Csaba kegyelmi állapotként aposztrofálta azt a lehetőséget, hogy nyugodt körülmények között négy évig folytathatják a kutatást. Ezzel lehetővé válik a kutatás-fejlesztés három „Isten csapásának” kezelése: az időnyomás nem terheli a kutatókat; a másik leküzdendő nehézség a fragmentáció, a kutatók elszigeteltsége, amit ebben a projektben igyekeznek kikerülni. A harmadik nehézség az elmélet és a gyakorlat elszakadása egymástól. Ez a projekt nagy súlyt helyez a terepi monitoringra és az adatok validálására. Hangsúlyozta, az impakt pontok gyűjtésénél sokkal fontosabb, hogy egy-egy társtudomány megközelítési módját igyekeznek megérteni és beépíteni a kutatásba.
Megjegyezte, hogy önbizalom erősítésre szorulnak, s ennek érdekében két külföldi kutató előadását ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
Az első előadó dr. Andrew Gillespie, a Nemzeti Környezethatás Elemző Kutatóközpont (Washington, USA) igazgatóhelyettese, aki A klímaváltozás és az erdők - amerikai és európai perspektívából címmel tart előadást.
A másik vendégelőadó Cuauhtemoc Saenz-Romero, a mexikói Michoacán Erdészeti Kutató Intézet munkatársa, aki Egy jegenyefenyő faj és a Danaida lepkék megőrzése a klímaváltozás feladványa címmel a vándorló királylepkék gazdanövényének mentéséről fog beszélni. (z)