2015. február 20. – A Lajta-Hanság Zrt. konzorciumi vezetésével és Mátyás Csaba akadémikus szakmai irányításával kezdetét vette a két évvel ezelőtt startolt Agrárklíma kutatás második szakasza.
Mátyás Csabát követően dr. Andrew Gillespie, a Nemzeti Környezethatás Elemző Kutatóközpont (EPA, Washington, USA) igazgatóhelyettese kapta kézbe a mikrofont, aki A klímaváltozás és az erdők - amerikai és európai perspektívából címmel tartott előadást.
Az EPA a legnagyobb amerikai környezetvédelmi hivatal – harangozta be Mátyás Csaba az előadót. – Ez a szervezet az ellenőrzésben, a törvénykezésben és a drákói végrehajtásban vesz részt. Ez az intézmény kutatási adatokat gyűjt és állít elő annak érdekében, hogy javaslatokat tegyen a jogszabályalkotók számára, vagyis törvényelőkészítő funkciója is van. Az EPÁ-nak ezt a feladatát a hazai döntéshozók figyelmébe ajánlotta az akadémikus.
Andrew Gillespie elöljáróban elmondta, az EPA küldetése: az emberi egészség és a környezet védelme. Módszere: a jogi szabályozás és a végrehajtás támogatása. A szabályozást tudományos kutatások eredményeire alapozzák.
Döntéseik a kockázat elemzésen, a kockázat felmérésén és annak kezelésén alapulnak.
Az EPA fontos szerepet tölt be az erdők klímaváltozás elleni védelmében is.
A hatóság közvetett szerepe, küldetése a környezet (a levegő és a víz minőségének) védelme például a növényvédő szerektől.
A munkában együttműködnek az erdőgazdálkodás más szereplőivel, a kormányzattal, az állami erdők kezelőivel (állami erdők alkotják az USA erdeinek 1/3-át) és a magán-erdőgazdálkodókkal (akik az USA erdeinek 2/3-át kezelik).
Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálatának Nemzeti Klímaváltozási Programja az ország teljes erdőterületére kiterjed. Ebben együttműködnek a partnerekkel a felmérések, a monitoring és a gazdálkodás területén.
Kiemelte, hogy az erdők számára alkalmas klímatér, élőhely változásai várhatóan eltolódásokat okoznak az egyes fafajok elterjedésében.
E téren vizsgálták a Quercus minima, a Quercus similis (észak-amerikai tölgyféleségek), a Tsuga caroliniana (tűlevelű), az Ulmus serotina (szilféleség), a Gymnocladus dioicus (amerikai vasfa), a Pinus longaeva (simatűjű szálkásfenyő) fafajok elterjedését.
Az előadó röviden áttekintette az Egyesült Államok erdeinek a klímaváltozásból származó gondjait.
Változások figyelhetők meg a fafajok elterjedési területében: a legtöbb fafaj esetében az élőhely területének csökkenése figyelhető meg, és északi irányú elmozdulás. Egyúttal csökken a fajszám, a sokféleség.
Növekszik az erdőtüzek kockázata, elsősorban azért, mert az ezt megelőző ötven évben elnyomták az erdőtüzeket; sok a túltartott állomány, amelyekben növekszik a rovarkár és egyéb megbetegedések kockázata; az aszály és a kártevők együtt növelik a mortalitást, és a tűzveszélyt; továbbá ott is gondot jelent a lakott területek behatolása az erdőterületre.
Melyek az alapvető stratégiai szempontjaik az éghajlatváltozás kezelésére?
Fel kell mérni a kockázatokat, a gyenge pontokat azonosítani kell és meg kell szüntetni az ismeretek hiányát!
Be kell vonni a munkába a külső és a belső partnereket egyaránt!
Az erdők ellenálló képességének fokozása érdekében enyhíteni kell a hatásokat, ki kell alakítani az alkalmazkodóképességet és ügyelni kell a fenntartható fogyasztásra.
Állandó monitoring és értékelés szükséges a stratégia fejlesztése érdekében.
Az alkalmazkodó menedzsment ciklusát az alábbiak szerint írják le:
Ezek képezik az alapját az értékelésnek:
- a célok rendszeres felülvizsgálata
- új ismeretek beépítése
- számbavétel
- új technológiák alkalmazása
A tervkészítés feltételei:
- célok
- ismeretek
- technológia
- eszközök
Ezeket követi a cselekvés, majd az állandó megfigyelés, amely után újabb értékelés és tervkészítés.
Milyen döntéstámogató eszközöket alkalmaznak?
Különböző modelleket az ismeretanyag szintetizálásához.
Fontos a bizonytalanságok forrásainak azonosítása, a lehetőségek teljes körének feltárása.
A modelleket egészítse ki helyszíni megfigyelés és folyamatos tudományos elemzés. A modelleket tesztelni kell, és azonosítani az ismeretlen tényezőket. Végezetül a kutatási eredmények alapján finomítani kell a modelleket. (z)