2015. február 21. – A Lajta-Hanság Zrt. konzorciumi vezetésével és Mátyás Csaba akadémikus szakmai irányításával kezdetét vette a két évvel ezelőtt startolt Agrárklíma kutatás második szakasza.
A másik vendégelőadó Cuauhtemoc Saenz-Romero, a mexikói Michoacán Erdészeti Kutató Intézet munkatársa, aki Egy jegenyefenyő faj és a Danaida lepkék megőrzése a klímaváltozás feladványa címmel a vándorló pompás királylepkék gazdanövényének mentéséről beszélt.
Elöljáróban Cuauhtemoc elmondta, hogy kikkel dolgozik együtt: Pierre Duvallal, a Kanadai Erdészeti Szolgálattól, Gerald F. Rehfeldttel, az USDA Erdészeti szolgálatától és a pszichológus Roberto Lindig-Cisnerosszal a Michoacáni Állami Egyetemről.
A ForestPress által is több ízben bemutatott pompás királylepke 3200 km-t repül Kanadából és az Egyesült Államokból Mexikóig, ahol mintegy 12 magaslaton telel, az azték jegenyefenyő (Abies religiosa) élőhelyén. Itt a lepkék milliói borítják be a fák törzsét és ágait. Az áttelelés időszaka alatt a lepkék igen ritkán táplálkoznak.
A mexikói telelőhelyről 3-4 generáció életén keresztül jutnak el az Észak-amerikai élőhelyükre.
Az 1994-2014 közötti időszakban 95 százalékos populáció-csökkenést tapasztaltak. A veszélyeztető tényezők között az erdőirtást, az ökoturizmust, a tápláléknövény (selyemkóró - Asclepias) hiányát és a klímaváltozást sorolta föl az előadó. A táplálékhiány ellensúlyozására selyemkórót ültetnek.
A lepkék telelőhelyén a klíma nagyon száraz, a jelenlegi átlaghőmérséklet 18-20 C fok, de a becslések szerint 2090 körül ez 25-28 C fokra emelkedik. A jelenlegi kiegyenlített hőmérséklet nagyon kedvező a lepkék számára. A telelőhely aszályindexe is romlik. A kutatások szerint az azonos hőmérsékletű pontok 2030-ra feljebb tolódnak.
Az azték jegenyefenyő klimatikus tere Mexikó több régiójában is megtalálható, többek között Mexikóvárostól észak-nyugatra. A jegenyefenyő élőhelyének drasztikus csökkenésével számolnak a kutatók az évszázad végére. A nagy kérdés, hogy meg tudják-e védeni és menteni ezeket az állományokat a jövőnek.
A királylepke élőhelyén, a rezervátumban már most jelentős erdőpusztulás figyelhető meg: tűvesztés, ágvesztés, koronaelhalás.
A közelmúltban egy „támogatott vándorlás” tesztet indítottak, amelyben különböző magasságokban kialakított telepekben figyelik a fafaj viselkedését. Erre kívánják alapozni a faállomány áttelepítését. Az újulat árnyalását a Lupinus elegans nevű cserjével végzik, amely 3-4 éves életciklus után elhal. Cuauhtemoc Saenz-Romero megjegyezte, hogy ez egy nagyon drága program, és csak reménykednek a sikerben. (z)