2015. február 22. – A tervezést nem lentről kell végezni, hanem felülről, térségi szemlélet alapján
A Nemzeti Agrárkamara (NAK) 2015. február 12-ikén már a harmadik vadászati témájú konferenciát rendezte, a bugyi és a siófoki után ezúttal A nagyvadgazdálkodás időszerű kérdései címmel a Fehova keretein belül.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes után Bitay Márton Örs államtitkár emelkedett szólásra.
Elsőként a vaddisznó-, a szarvas- és az őzhasznosításról beszélt. A 2014. év jobb képet mutat az átlagnál, mivel különleges időjárási körülmények voltak. A sok csapadék miatt a táplálék minősége jobb volt a korábbi évekénél. Ez elsősorban a szarvasállománynál mutatkozott meg a trófeaképzési időszakban. Elmondása szerint számos trófeaszemlén vett részt az államtitkár is, és megállapította, hogy nem a mennyiséggel van a probléma, hanem az elfiatalodó állománnyal. Leszögezte, hogy a minőséggel nagyon komoly gondok tapasztalhatók, amelyek alapvetően a nem megfelelő jogszabályok miatt alakultak ki, de a vadászetika is felborult.
A szarvas állomány becslésével kapcsolatban megjegyezte, hogy kérdés, melyik az a szám, amelyikből ki lehet indulni.
Az államtitkár szólt a trófeabírálat lehetséges mínuszpontozásáról is. Olyan rendszer kell, amely ösztönző – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a gímszarvas azért is fontos Magyarországon, mert emocionális kötődésünk is van ehhez az emblematikus vadfajhoz. Összehasonlítva más országokkal, amelyek az identitásképző vadfajukat nagyon megbecsülik, nálunk ez nincs így. E téren föltétlenül előbbre kell lépnünk.
A vaddisznó esetében jelentős túlszaporulatról beszélhetünk – emelte ki az államtitkár. A 2000. évi terítékhez képest megkettőződött a teríték.
A vaddisznó szaporulat is megérne egy konferenciát – fűzte hozzá Bitay Márton. - Hangsúlyozta, hogy a mennyiséget lefelé korrigáló, a minőséget pedig fölfelé módosító jogszabályokra van szükség.
A természetvédelem fontosságát kiemelve hozzátette, hogy az erdőgazdálkodás hatékonyságának növelése, és a vadgazdálkodás javítása nem képzelhető el a természetvédelmi törvény áthangolása nélkül.
A három törvényt kódex jellegű együttesként volna jó megalkotni, de legalábbis a három jogszabálynak kéz a kézben kell járnia.
A jövőben elvégzendő feladatokról szólva hozzátette, az egyik legfontosabb, hogy valós állománybecslési módszereket kell kidolgozni. Hasonlóan fontos a hivatásos vadász státuszának megfelelő rendezése. Át kell gondolni a nagyvad élőhelyének felesleges korlátozását is. A nagyvadsűrűség ma részben abból is adódik, hogy egyre több lesz a kerítés. Ez egy ördögi kör, hova tovább minden be lesz kerítve. Le kell bontani a felesleges kerítéseket! – hangsúlyozta az államtitkár. A vadgazdálkodás ne kerítésközpontú legyen!
A létszámbecslés, a vadkár és az éves kilövési terv kapcsán elmondta, hogy nem lentről kell a tervezést végezni, hanem felülről, térségi szemlélet alapján. Válaszokat kell adni a vad évszakonkénti mozgásából adódó kérdésekre is. Ezeket a módosításokat a 2017. évi ciklusváltás előtt kell végrehajtani. Az államtitkár is a 20 éves ciklus mellett tette le a voksát.
A vadkárbecslés ügyében az Igazságügyi Minisztériummal kell egyeztetni az egységes jogszabályi háttér megalkotása érdekében, hogy legyen egységes protokoll.
Végezetül reményét fejezte ki, hogy nyárra sikerül a vadászati törvény tervezetét elkészíteni és ősszel az Országgyűlés elé terjeszteni. Lényegesnek tartja, hogy a vad ne emeltessék ki a rendszerből, hanem egységesen kezeljék a másik két törvénnyel. (z)