2015. február 26. – Az utóbbi öt évtizedben bekövetkező erdőkárok mértéke egyértelműen növekvő trendet mutat
A cél: olyan szakmai háttér megteremtése, amely lehetővé teszi egy országos döntéstámogató rendszer és egy agrárklímacentrum létrehozását
A Lajta-Hanság Zrt. konzorciumi vezetésével és Mátyás Csaba akadémikus szakmai irányításával kezdetét vette a két évvel ezelőtt startolt Agrárklíma kutatás második szakasza.
A Czimber Kornél (NymE) - Illés Gábor (NAIK ERTI) tandem után Csóka György (NAIK ERTI) következett szólásra.
Az Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezetője Az erdők egészségi állapota a változó klímában címmel tartott előadást.
A kutató azzal kezdte, hogy mindenki a saját ördögét festi a falra, az erdővédelmis mi mással riogathat, mint tarvágással, erdőpusztulással, jégtöréssel.
Az utóbbi öt évtizedben bekövetkező erdőkárok mértéke egyértelműen növekvő trendet mutat, a jelentősen növekvő erdőterületre vonatkoztatva is.
Növekszik az abiotikus viharkár, hókár, jégkár. Az aszálykárok tekintetében a második 25 évben brutális növekedés figyelhető meg. Az érdekesség az, hogy az északi és a hegyvidéki területeken is egyre gyakoribb és nagyobb területet érintenek. Az Északi-középhegység aszálykárai újdonságnak számítanak.
Növekszik a rovarkárok területe is. A rovarkárok nagysága pedig összefügg az aszályossággal. Két-három egymást követő aszályos év után növekszik a rovarkár. A jelenségre már két évtizede is fölfigyeltek, és a helyzet azóta romlott. A kártétel vertikálisan is terjed, a gyapjaslepke már a bükkösökben is károsít. Ismert, hogy a bükk kevésbé tudja kiheverni a lombvesztést. De például a tölgy búcsújáró lepke populációja megnő a száraz tavasz és nyár elő esetén.
Növekszik a gomba eredetű károkozás is. Érdekes, hogy a gombatámadásnak is az aszály-stressz kedvez. Többek között a mátrai fenyőpusztulás oka is ide vezethető vissza. De a cser egy új, a Mediterránból származó gombakórokozója is az utóbbi időben vált jelentős hazai kártevővé. Ugyanez figyelhető meg a juharoknál is.
Aszályos időket követően a bükkösök egészségi állapota is jelentősen romlik. A zöld karcsú díszbogár tömeges föllépése a 2000-es években kezdődött.
A nagykiterjedésű nemesnyár ültetvények pedig – az egyébként eddig nem károsító - levélbogarak tömeges elszaporodását hozták.
Az utóbbi két évtizedben több nem őshonos erdészeti jelentőségű rovarfaj került be Magyarországra, mint előtte 110 év alatt. Ebben persze a jelentős nemzetközi kereskedelem is alapvető szerepet játszott. A nemkívánatos rovarimportnak még nincs vége - fogalmazott a kutató,- Ausztriában és Szlovéniában már több új fajt regisztráltak.
Csóka György szerint is világjelenségről van szó, „a nemzetközi helyzet fokozódik” a kártevők elterjedése terén is.
A klimatikus okokon túl az erdőgazdálkodás módja is alapvetően meghatározza ezeket a trendeket – hangsúlyozta az előadó. Ugyanakkor leszögezhető, hogy az erdők egészségi állapotát legnagyobb mértékben a csapadék hiánya befolyásolja.
Az átmenet nélküli évszakváltás a télből a nyárba azt eredményezi, hogy például a tölgy lombfejlődése robbanásszerűen zajlik. Ez a lombfogyasztó rovarok ciklusát is felgyorsítja, ami a cinkék második fészekalját tizedeli meg.
A nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy sem a klímaváltozást, sem az inváziós fajok behurcolását nem tudjuk befolyásolni. Marad az erdőgazdálkodás módjának változtatása: a termőhelynek megfelelő és új alapokra helyezett fafajmegválasztás, a szaporítóanyag származásának megválasztása, a felújítási módok, az állományszerkezet, a szintezettség, a záródás szerepe.
Hangsúlyozta, hogy nincs mindenre, mindenhol érvényes varázsszer, bevált megoldás. Sok apró megoldásra és kutatásra van szükség. (z)