2015. február 24. – A cél: olyan szakmai háttér megteremtése, amely lehetővé teszi egy országos döntéstámogató rendszer és egy agrárklímacentrum létrehozását
A Lajta-Hanság Zrt. konzorciumi vezetésével és Mátyás Csaba akadémikus szakmai irányításával kezdetét vette a két évvel ezelőtt startolt Agrárklíma kutatás második szakasza.
Bakos István projektmenedzser urán a Czimber Kornél (NymE) - Illés Gábor (NAIK ERTI) tandem következett. Ők az országos szintű döntéstámogatási rendszerről beszéltek.
Elöljáróban a döntéstámogató rendszer alapkoncepciójáról elmondták, hogy egy térinformatikai adatbázis az alapja a geoadat orientált dinamikus stratégiai döntéstámogatási rendszer. Célja, hogy feltárja Magyarországon a klímaváltozás eddigi és várható hatásait az agrárszektorban. Döntést segítő információkkal szolgál a különböző szinteken, számos térbeli felbontásban és több jövőbeli időszakra vonatkozóan. Segít a hozamok és a kockázatok becslésében, az alkalmazkodási stratégiák és az enyhítési lehetőségek kidolgozásában.
Két fontos feladatuk van, egyrészt a projekt tagjainak, a fejlesztőknek a megfelelő információkkal való ellátása, valamint a felhasználók folyamatos kiszolgálása. Ehhez egy olyan adatbázisra támaszkodnak, amely külső és belső „gyártású” adatokkal van feltöltve. Feladatuk, a kutatási eredmények során kapott, és a döntési helyzetekhez kapcsolódó szakmai adatok aktuális állapot szerinti közzététele a szakmai és a laikus felhasználók számára egyaránt.
Mindez akkor fog majd jól működni, ha csatlakozhatnak a nemzeti alkalmazkodási rendszerhez.
A meglévő adatbázis elemeiről elmondták, hogy az Erdőállomány Adattár 2012-es adataira, a párolgási adatokra, a múltbeli klímaadatokra, a 12 modell segítségével előállított jövőbeli klímaadatokra alapul.
Az adatbázishoz digitális domborzati modellre van szükség, talajismereti térképekre az erdő- illetve a mezőgazdasági területekre, továbbá földtani és talajvíz térképekre. Szükség van műholdas felvételekre, valamint a szántóföldi növények hozamainak adataira.
A beszerzett adatokból saját adatokat is állítanak elő. Többek között a domborzatmodellt, és legfőképpen a korrigál jövőbeli klímaadatokat és térképeket. Ezek között a legfontosabbak az erdészeti klímaosztályok, a faállománytípusok, a fafajok elterjedése, a fatermés és hozam, a mortalitás, valamint a kockázati térképek.
A rendszert folyamatosan bővítik majd a keletkező újabb és újabb adatokkal. Nagyon fontos a különböző részprojektek közötti kapcsolat. Ezek közül egyik például az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer, fontos a meglévő ismeretek beépítése, mint a termőhely és a célállomány, a produkció, az ökonómia. Hasonlóképpen az új eredményeket is be kell építeni a projektbe, melyek közül számítanak például a fafajok elterjedésének és az ökológiai stressznek az adataira, a szénkörforgalmi eredményekre, a genetikai változatosság és a klímaváltozás összefüggéseire, de ebbe a tudástárba beletartozik a lakossági migráció nyomon követése is.
Hangsúlyozták, hogy a társkutatók által produkált eredményeket átveszik, például a térképeket, a konkrét helyhez és időhöz kötött megfigyeléseket. Fontos, hogy számszerűsített adathoz, klíma paraméterekhez kapcsolódjanak az eredmények.
Olyan összetett feladatok is modellezhetők, amelyben a rovarkár kockázatát keresik, ha a fizikai talajféleség pl. ilyen, a klíma pedig olyan. Hasonlóan például a mezőgazdasági vadkár számítására is fölépíthető egy modell.
Kifejtették, hogy arra törekednek, szigorúan gyakorlatorientált eredményeket produkáljanak.
Fontos kérdés a termőhelyi paraméterek vizsgálata, a faállományok növekedésének elemzése, a magasság és az abiotikus tényezők.
Lényeges a kockázati térképek előállítása és a határtermőhelyek megállapítása. Alapvető igény lesz várhatóan a mezőgazdasági termények hozambecslése.
A szénforgalmi elemzések pedig a nemzetközi kötelezettségeink teljesítésével kapcsolatban szolgálhatnak adatokkal.
Fontos, hogy az erdészeti klímaosztályokat és az ezekhez tartozó célállománytípusokat előre tudják vetíteni. Ez mind a tervezőnek, mint a gazdálkodónak alapvető fontosságú.
Mi történjék akkor, ha a klímaosztály változik, megfelelő-e a fafaj, kockázati térképet kell előállítani. Erdősítéskor meg kell vizsgálni, hogy a tervezett célállomány akkor és a vágáskor félidejénél is megfelelő lesz-e.
Az európai fafajok közül a bükk elterjedését vizsgálták a csapadék és az átlagos középhőmérséklet alapján.
A kutatók elmondták, hogy a világ távoli pontjairól is fölkeresték már az ertigis.hu oldalt. Azzal biztatták a hallgatókat, hogy felhasználóbarát webes megoldást fognak előállítani akár az erdőrészlet szintjéig végezhető böngészéshez. (z)