ForestPress fotók
2013. február 20. - SILVA NATURALIS - A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata Február 20-án, nyitókonferencián mutatták be a csaknem négyszáz millió forintot érő projekt programját, résztvevőit, tematikáját a Nyugat-magyarországi Egyetem Erzsébet-kerti objektumában.
A szép számú – elsősorban az ügy iránt elkötelezett – érdeklődőt Puskás Lajos projektmenedzser köszöntötte, majd elmondta, hogy ezúttal nem a saját kutatásaikról, a projektről lesz szó, hanem olyan kutatók, gyakorlati szakemberek előadásaira kerül sor, akik a téma elismert szakértői.
Ezt követően Lakatos Ferenc dékán nyitotta meg a konferenciát, rövid áttekintést adva az Erdőmérnöki Kar kutatási tevékenységéről. Reményét fejezte ki, hogy a téma zárásakor olyan eredményeket tudnak fölmutatni, amelyek alapján bizton jelenthetik ki, hogy érdemes volt belevágni. A karon kilenc intézet működik (Erdészeti Műszaki és Környezettechnikai, Erdőművelési és Erdővédelmi, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési, Geomatikai és Vízgazdálkodási, Növénytani és Természetvédelmi, Kémiai, Környezet és Földtudományi, Matematikai, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet). Jelenleg 70 oktató és kutató státuszban lévő munkatárs (többek között 16 egyetemi tanár, 36 docens) dolgozik ezekben. Kiemelte, hogy szép reményekre jogosító fiatal korosztály alkotja a többséget.
Fontos a kar életében a kutatásra rendelkezésre álló források mennyiségének alakulása: egyrészt emelkedő tendenciát mutat, másrészt rendkívül hullámzó. 2012-ben az eddigi maximum volt, kérdés, hogy 2013 miként alakul. Felhívta a figyelmet, hogy a kormányzat célja, képessé tenni a felsőfokú intézményeket az EU-s pályázatokon való részvételre. Reményét fejezte ki, hogy a kar ezekkel a lehetőségekkel tud majd élni.
A jelen pályázatról elmondta, hogy nem könnyű a helyzet, mert a téma természetéből adódóan, rendkívül hosszú kutatási folyamat eredményeiről kell majd két év múlva számot adni.
Korábban kis témákon dolgozott egy-két ember, egy ideje már intézetek csoportjai pályázhattak, ezúttal pedig nem csak egyes intézetek, sőt karok, hanem külső intézmények együttműködésében valósul meg a projekt. Kitűnő partnerként említette az Erdészeti Tudományos Intézetet. A közreműködők között van többek között a Zala Megyei Kormányhivatal is.
Kiemelte, hogy szoros volt az együttműködés az erdészeti társaságokkal és a nemzeti parkokkal is. E mögött részben az innovációs járulék állt forrásként, amely időközben megszűnt. Ezekre a feladatokra két kft-t is alapított az egyetem, amelyek a külső megbízások fogadására illetve a továbbképzésre is alkalmasak voltak.
Utalt arra, hogy az egyetem nemzetközi megmérettetése a publikációkon keresztül történik. Példaként Mátyás Csaba akadémikus Nature-ben megjelent cikkét idézte. 2012-ben 347 publikáció jelent meg. Megemlítette az Erdészettudományi Közlemények elindulását is.
Helyzetértékelésben kifejtette, hogy erősen változik a finanszírozás, ráadásul kiszámíthatatlan. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kiemelt területek – alap-, alkalmazott kutatás vagy szolgáltatás – sem számíthatóak ki.
Hiányolta a nem állami tulajdonosok kutatási megbízásait, és a közjóléti kutatási megbízásokat. (z.)