ForestPress fotók
2013. április 15. - A Nyugat-magyarországi Egyetem új épületében 2013. április 9-én tartották a konferenciát, amelyen ismertették azt a kutatási programot, amelyet háromtagú konzorcium valósít meg A minisztériumi főosztályvezetőt követően dr. Bartholy Judit, az ELTE intézetigazgató egyetemi tanára tartott előadást az Éghajlati jövőkép, éghajlati szélsőségek címmel. Elöljáróban elmondta, hogy nem csupán a klímaváltozásra vonatkozó becsléseket szeretné tárgyalni, hanem az információk pontosságát szolgáló néhány újdonságot is bemutat.
Először a Rio+20 konferenciával kapcsolatban negatív információkat ígért.
Jobb hír, hogy 2012-ben befejeződött a több ezer modellszimulációt tartalmazó Roland-kísérlet közreadása. 2012-ben látott napvilágot a szélsőséges jelenségekkel foglalkozó köztes IPCC jelentés is.
Az elmúlt évben lezajlott egy nagyszabású klímakommunikációs műhely is. Ismert ugyanis, hogy ezzel nem csak Magyarországon, hanem Európa szerte gondok vannak.
Visszatérve a 2012-ben zajlott Rio+20 konferenciára, kijelentette, hogy kudarccal végződött, az évekig tartott előkészületek és a meglévő, aláírásra váró dokumentumok ellenére. Lényegében a fejlődő és a fejlett országok közötti ellentétek miatt nem írták alá. A záródokumentum keretében csupán egy „kívánságlista” született. Néhány vállalás született, például Nagy-Britannia felajánlotta, hogy ezer nagyvállalata bevezeti a szén-dioxid lábnyommérést, továbbá nyolc fejlesztési bank a közút helyett a közösségi közlekedés javára 175 milliárd dollárnak megfelelő összeget ajánlott. A világ kormányai tehát kudarcot vallottak. Ebből az következhet, hogy a helyi közösségeknek kell nagyobb nyomást gyakorolniuk az adott országok kormányaira, és a civil szervezeteknek is sokkal nagyobb szerepet kell vállalniuk.
Leszögezte, hogy az időtényező nagyon fontos. Ez azért lényeges, hogy a visszafordíthatatlanság mértékét jelentő két C fokos emelkedést megelőzendő, évente mekkora mértékű kibocsátás-csökkentést kellene elérni. Különböző becslések születtek arra vonatkozóan, hogy mikor kellene nemzetközi szerződésnek születnie a hatékony kibocsátás-csökkentéshez. Ha 2015-ben köttetik meg a szerződés, akkor évente 5,3 százalékos csökkentésre volna szükség. 2020-as szerződés esetén ez az érték 9 százalék. Emlékezetes, hogy a Kiotói Szerződés 6,4 százalékot írt elő.
A jövő időjárásának becslésére egyedüli eszköz a modellszimuláció. Az időben előre haladva, 20, 40, 60 év esetében a modellek belső változékonysága csökken. Az időjárási forgatókönyvekben rejlő belső bizonytalanságok viszont növekednek. Ehhez kapcsolódik az ún. Roland-kísérlet, amelyben sok ezer modellszimuláció eredményeit összesítették. Ennek eredményei a korábbi IPCC modellnél lényegesen magasabb hőmérsékletemelkedést prognosztizálnak. Úgy tűnik tehát, hogy a helyzet még súlyosabb, mint amit a 2007-es IPCC jelentésben oly magasnak tartott értékek mutattak.
2012. márciusában látott napvilágot a szélsőséges jelenségekkel kapcsolatos IPCC jelentés. Lényeges a gyakoriság kérdése és a kapcsolódó kockázatok elemzése. Három tényező megkerülhetetlen: pontosabb előre jelzések szükségesek, korai riasztást biztosító rendszerek kellenek, és csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A jelentés a nagyon meleg napokra és a nagy csapadékokra vonatkozó becsléseket ad. Megállapította, hogy Közép-Európa a szélsőségek szempontjából rossz helyzetben van.
Fontos tényező a talajnedvesség egyértelmű, várható csökkenése.
Hazánk területére 1,2-3,2 C fok a várható változás mértéke a század közepére. A nyári időszakra mintegy 20 százalékos csapadékcsökkenés várható, ugyanakkor az őszi és a téli csapadék növekedik. A nyári száraz időszakok hossza is növekedni fog. A csapadék intenzitásnövekedése is várható.(z)