A Duna dél-magyarországi hullámterének fejlesztéséről tárgyaltak (MTI)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Image
MTI Fotó: Ujvári Sándor


Érsekcsanád, 2013. április 17. - A Duna dél-magyarországi hullámterének fejlesztéséről tárgyalt az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága az Érsekcsanád melletti Veránka szigetén tartott kihelyezett ülésén, szerdán.

Image
Szili Katalin független képviselő, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a Veránka III. nevű sétahajón a bizottság kihelyezett ülését követően 2013. április 17-én. Az Érsekcsanád melletti Veránka-szigeten tartott ülésen a Duna dél-magyarországi hullámterének fejlesztéséről, a gemenci ártér többcélú hasznosításáról tárgyaltak. Jobbra Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára.

Szili Katalin független képviselő, a bizottság elnöke, a gemenci ártér többcélú hasznosítása címmel tartott ülésen hangsúlyozta: a bizottság szeretné elérni, hogy a Gemenc és a Béda-Karapancsa környéki ártér fejlesztését célzó európai uniós projekt sikeres legyen. Nem és kizárólag magyar érdek az, hogy ez a terület távlatosan természeti, idegenforgalmi és gazdasági érdekek harmonizációjával megmaradjon - fűzte hozzá a független képviselő.
Fontosnak nevezte, hogy a horvátországi és a szerbiai terület is egységes térségként és egységes nemzeti parki területként megmaradjon.
    A bizottság ülésén elhangzott, hogy a terület Európa „Amazóniája", mely a bizottság elnökének véleménye szerint azt fejezi ki, hogy ez egy unikális terület. A projekt sikerességének a záloga, hogy Horvátország ebben az évben az Európai Unió tagjává válik, valamint Szerbia is a társulási megállapodás aláírása után van - fogalmazott Szili Katalin.    Hozzátette: ez egy nagyon jó mintaprojektté válhat, valamennyi érdek harmonizálásával.
    A bizottság feladataként fogalmazta meg, hogy egy határozattal segítsék elő, hogy kinek, milyen feladata van az ügyben, kinek milyen lépéseket kell tenni.
    Nagy Andor KDNP-s képviselő, a bizottság alelnöke fontosnak nevezte, hogy a területen az erdészettel és a nemzeti parkkal együttműködve kell létrehozni egy európai mintaprojektet.
    Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára azt szorgalmazta, hogy területi elven készüljön el egy hasznosítási stratégia, melynek érdekében differenciált szabályozásra van szükség. Hangsúlyozta: a területet bele kel kapcsolni a dunai turizmusba.
    A bizottság ülésén Berczik Árpád, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet igazgatója mutatta be a Duna dél-magyarországi hullámterének fejlesztés érdekében készült tanulmányt.
    Elmondta, hogy a Nemzeti Park ökológiai és természetvédelmi problémáinak felderítése és elemzése, valamint a problémák megoldási lehetőségeinek kidolgozása a Német Szövetségi Környezetvédelmi Alap (DBU) támogatásával valósul meg.
    Az Európai Unió legnagyobb, 25,5 ezer hektár kiterjedésű, igazi ártérierdő-komplexuma a 18 ezer hektáros Gemencet és a 7,5 ezer hektáros Béda-karapancsai hullámteret foglalja magába. A területet áradáskor, 0,5-7 kilométer szélességben a Duna szabadon elöntheti.
    A bizottság Bányai Gábor (Fidesz), a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének, a bizottság tagjának a meghívására tartotta kihelyezett ülését a Veránka-szigeten, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi területe.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.