MTI Fotó - Soós Lajos
2013. április 16. - Nemzeti földalap, erdőgazdálkodás - Budai: pályázat nélkül eladhatók lesznek a 3 hektárnál kisebb területek A nemzeti földalapkezelő árverés és pályáztatás nélkül értékesítheti a három hektárnál kisebb földterületeket, ezt eddig csak egy hektár alatti területekkel tehette meg - mondta a földalap és az erdőgazdálkodás szabályozását módosító előterjesztést ismertetve Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára.
Budai Gyula szerint ez akár a zöldségkertészettel vagy más ágazattal foglalkozó, kisebb termelők számára is növelheti a versenyképességet. Ezen területek hasznosítása gyakran megoldatlan - mutatott rá az államtitkár, aki fontosnak nevezte, hogy az adásvételi szerződések közérdekből nyilvánossá válnak a megkötésüket követően.
Beszámolt arról is, hogy az egymillió forintnál értékesebb földterületek értékesítéséről a Birtokpolitikai Tanács dönt.
Az előterjesztés nem teszi lehetővé a haszonbérleti szerződések automatikus meghosszabbítását, azokat pályáztatni kell - számolt be az előterjesztés újabb eleméről Budai Gyula, aki szerint ez kizárja az olyan "trükközéseket", amelyek keretében 2009-ben akár 15 évvel is meghosszabbították egyes nagygazdaságok földhasználati jogosultságát.
Fontosnak nevezte azt a rendelkezést is, amely egységesíti a földalapról és az erdőtörvényről szóló jogszabályok erdőkre vonatkozó előírásait. Az osztatlan közös tulajdonban álló erdők esetében is pontosabb szabályok lépnek életbe, olyan esetekre, amelyekben az állam is rendelkezik tulajdonrésszel - mondta az államtitkár.
Patay Vilmos (Fidesz) felidézte azokat az aggályokat, amelyek szerint helyben az eddig lehetséges egyhektáros terület versenyeztetés nélküli értékesítése is vitákat válthatott ki, és azt mondta: ezzel szemben garanciát jelent, hogy az értékesebb földterületek esetéséről az öttagú Birtokpolitikai Tanács dönt.
Lengyel Szilvia (független) az LMP álláspontját ismertetve ennek ellenére nem látta biztosítottnak, hogy a helyben élők kapják meg a földrészleteket. Aggályát fejezte ki, hogy a kis földterületek szerzése lehetőséget nyit a későbbiekben nagyobbak megszerzésére is, az elővásárlási jog érvényesítése által. Szerinte káros most eladni ezeket a földeket, egy évvel a moratórium lejárta előtt, ezzel saját birtokpolitikai súlyát csökkenti az állam. A képviselő a helyi földbizottságok ellenőrzése alá helyezné a földek értékesítését.
Suhajda Krisztián (Jobbik) aggályosnak nevezte, hogy már három hektáros terület is árverés vagy pályázat nélkül értékesíthető. Ki és milyen alapon fog dönteni az értékesítésről - fogalmazta meg kérdését a politikus. Szerinte a magyar föld a jövő generációjának alapja, ezért inkább az állami földek gyarapodását látnák, nem az értékesítését.
A fideszes Turi-Kovács Béla (Fidesz) szükségesnek tartotta az értékesítés egyszerűsítését. Bár szerinte nem kockázatmentes az eladásnak ez a módja, nem is felelősség nélküli, előírás szerint zajlik, így - mint mondta - nem lát kockázatot. A szabadon értékesíthető terület méretének további növelésére is lehetőséget lát, ha régóta parlagon heverő területről van szó. Fontosnak tartotta, hogy az értékesítés nyilvánosan történjen, és a politikus az önkormányzat számára is biztosítaná a földszerzés lehetőségét.
Vágó Gábor (független) szerint kirajzolódik annak trendje, hogy a kormányzat új földbirtokosi osztály létrehozására törekszik, amelyben "saját oligarchái" kapnak helyet. Szerinte az NFA működésének egésze felveti a felelősség kérdését. Példát hozott arra, hogy az állami kisebb földterületeket nem a helyi gazdák, hanem a "Döbrögik" kapják, és azt mondta, mindez nem kockázatokból, hanem rendszerhibákból fakad. "Egyre kevesebbek kezében van egyre több föld, a kormány pedig nem megállítja a folyamatot, hanem rátesz egy lapáttal" - bírálta a kormány földpolitikáját a képviselő.