2013. május 26. - Philippe Morgan a PRO SILVA EUROPA új elnöke; Hamarosan elkészül a PRO SILVA HUNGARIA új honlapja A PRO SILVA HUNGARIA egyesület 2013. május 23-án tartotta évi rendes közgyűlését. Az egész napos program során délelőtt az elnöki, kincstárnoki és közhasznúsági beszámolók hangzottak el; a délután folyamán projektbemutató előadásokra került sor.
A beszámolók rövid összefoglalója:
1. A tagsági viszonyok felülvizsgálatának eredményeképpen jelenleg 117 természetes személy tagja van a PSH-nak. Kéri az elnökség a tagságot, hogy az elmaradt tagdíjakat mindenki rendezze.
2. A 2012. év során számos esemény történt a szervezet életében; ebből 14 olyan, mely súlyát, illetve a résztvevők számát illetően igen jelentős volt.
Kiemelkedett ezek közül a PRO SILVA EUROPA kormányzótanácsának ülése Franciaországban, ahol új elnök megválasztására is sor került. Schütz professzor (Svájc) elnöki mandátuma lejárt, a 25 tagország képviselője Philippe Morgan-t (Egyesült Királyság) választotta új elnökké.
A terepi bemutatók során bemutatkozott a francia államerdészet, ahol a kocsánytalan tölgy állományokat magas vágásfordulóval, természetes felújítóvágásokkal kezelik. Ezután viszont öt különböző termőhelyi adottságú magánerdőben mutattak be a házigazdák meggyőző terepi példákat arra, hogy a Magyarországon széles körben elterjedt fenntartások ellenére a fafaj kiválóan alkalmas a folyamatos erdőborítás mellett történő erdőgazdálkodásra úgy, hogy komoly gazdasági hasznot hajtson tulajdonosainak.
A másik jelentős esemény a Pilisi Parkerdő területén tartott nagyrendezvény volt. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy végül korlátozni kellett a résztvevők számát: így 109 fő kísérte végig az eseményeket. A „fókuszban az ökonómia” mottó jegyében az elhangzott előadások a vágásos és nem vágásos erdőgazdálkodás gazdasági vetületeit vizsgálták. Meggyőző, a gyakorlati erdőgazdálkodásból hozott adatokat mutattak be az előadók arról, hogy a Pro Silva alapelvek mentén történő gazdálkodás több, mint versenyképes a jövedelmezőséget tekintve a hagyományos erdőgazdálkodással.
A terepi bemutatókon az elért eredményeket ismerhettük meg árnyéktűrő és fényigényes állományokban egyaránt. A figyelmes és az újdonságok befogadására nyitott résztvevők komoly tapasztalatok birtokában térhettek haza a jól sikerült, két napos rendezvényről. Nem volt mentes a program a vitáktól sem, de az értelmes párbeszéd csak javára válhat mindannyiunknak.
3. A PSH a jogszabály-alkotásokban véleményezőként közreműködik. Ebben a tekintetben az aktuális tevékenység a készülő Erdőterv-rendelet kapcsán zajlik.
4. Hamarosan elkészül a szervezet új honlapja, ezáltal a legfrissebb információk mindenki számára könnyen hozzáférhetővé válnak.
5. A PSH vezetése és tagsága tisztában van azzal, hogy részben tájékozatlanságból adódóan, de ezen túlmenően is komoly ellenállás van az erdész szakmában a Pro Silva módszerek bevezetését illetően. A szervezet alapvető célkitűzései közé tartozik a szakmai ismeretterjesztés. Meggyőző példák bemutatásával az ismerethiányt csökkenteni lehet. Emellett támogatni érdemes a természetközeliség útján akár kezdeti lépéseket tevő erdőgazdálkodókat is. Nyilvánvalóan az a szervezet fő célja, hogy a folyamatos erdőborítás fenntartására irányuló gazdálkodás elveit, módszereit ismertesse és népszerűsítse; ugyanakkor a természetközeliség felé vezető úton elindulókat is támogatni kell és ösztönözni őket a továbbhaladásra.
6. Az új civil törvény hatályba lépése az alapszabály módosítása mellett számos egyéb feladat végrehajtását írja elő. Az elnökség megkapta a közgyűlés felhatalmazását a szükséges feladatok végrehajtására.
7. A délutáni előadások nem egy-egy témakör mélyreható ismertetésével foglalkoztak, mivel ilyeneket a közelmúltban is számos szakmai rendezvényen látni, hallani lehetett. Olyan, most induló vagy frissen lezárult projektek bemutatására került sor, melyek tematikája a folyamatos erdőborításhoz kapcsolódnak.
Elsőként dr. Puskás Lajos, a NYME tudományos munkatársa tartott projektismertetőt.
Folyamatos erdőborítás kutatási projekt
A folyamatos erdőborítás és az azt megvalósító természetközeli módszerek területén összetett, multidiszciplináris kutatásokra ad lehetőséget az unió közel 390 millió forintos támogatása. A „Silva naturalis - A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata" című TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0004 azonosító számú projekt két éves futamidejű, a tizenöt részterületre osztott alapkutatási feladatokon kívül monográfiák, kiadványok megjelentetése is tervbe van véve. A projekt kedvezményezettje a Nyugat-magyarországi Egyetem, konzorciumi partnere az Erdészeti Tudományos Intézet, a szakmai megvalósításban együttműködő partner a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszéke. A 2012 őszén indult projektben a közös mintaterületeken elkezdődtek az adatgyűjtések, azok feldolgozása, illetve egyes részprojekteken belül a speciális mérő és adatgyűjtő eszközök fejlesztése.
Másodikként dr. Standovár Tibor, az ELTE egyetemi docense kapott szót. Az általa bemutatott, szintén induló projekt:
„Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban”
Finaszírozó: Svájci Magyar Együttműködési Program
Futamidő: 2012. szeptember - 2016. június 30.
Elnyert támogatás: 1.735.397 CHF
Konzorcium vezetője: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
A projekt célja a Kárpátok régiójához tartozó Északi-középhegység területén az erdei életközösségek, erdőtípusok és az életciklusukkal erdőhöz kötődő állatcsoportok (denevérek, rovarok, odúlakó madarak) környezeti állapotának komplex felmérése és értékelése a Natura 2000 területek és fajok védelme, valamint az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságának erősítése érdekében. Denevérfajok esetében mérsékelt forrásigényű, innovatív jellegű fejlesztések (pl.: denevértornyok) is megvalósulnak, melyek középtávon megoldást jelenthetnek a kedvezőtlen erdőállapot miatt bekövetkezett állománycsökkenés megállításában.
A projekt célkitűzéseinek kialakításakor abból a helyzetértékelésből indultak ki, hogy a Magyarországon előforduló közösségi jelentőségű erdei élőhelyek állapotáról jelenleg korlátosak az ismereteink. Ennek következtében hiányoznak a mindennapi tervezést (erdőgazdálkodási üzemtervek, természetvédelmi kezelési tervek, Natura 2000 fenntartási tervek) biológiai szempontból kiszolgáló finom léptékű (erdőrészleten belüli változatosság leképezésére alkalmas), a tervezési egységhez igazodó és gazdag tematikájú adatok.
Éppen ezért projektük egyik fő célkitűzése a jelenleg rendelkezésre álló adatoknál tematikailag gazdagabb és térben több léptékben elemezhető adatok szolgáltatása a természetvédelem és az erdőgazdálkodás szempontjait egyaránt figyelembe vevő beavatkozások/kezelések tervezéséhez.
Legfontosabb feladatcsoportok:
1. Erdőállapot-felmérési módszertan fejlesztése
2. Erdőállapot felmérések a Börzsöny, Mátra, Aggteleki Karszt területén
3. Zoológiai kutatások az Északi-középhegység területén
4. denevérek állományerősítése innovatív berendezések fejlesztésével
5. N2000 erdőtípusok és állatfajok állapotértékelése, javaslatok és eredmények a Natura 2000 védelem és erdőgazdálkodás felé
6. Erdőkezelés hatás-monitoring rendszer felállítása
7. Kommunikáció.
A projekt 3 Nemzeti Park Igazgatóság, az ELTE, valamint 2 civil szervezet együttműködésében valósul meg, de külső partnerként kiemelt jelentőségű a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, mint irányító hatóság és a területileg illetékes erdőgazdálkodók együttműködése. A nemzetközi esettanulmányokat a Kárpátok Egyezmény tagszervezeteivel fennálló kapcsolat és a svájci biodiverzitás monitorozást koordináló szervezet (Hintermann & Weber AG) bevonásával emeljük be a fejlesztésbe. A projekt várhatóan 50 000 hektár erdőterületről, min. 10 EU jelentőségű állatfajról szolgáltat új adatokat, valamint legalább 3 innovatív a napi természetvédelmi gyakorlatban használható fejlesztést eredményez.
A harmadik előadó dr. Gálhidy László erdőökológus, a WWF munkatársa volt. Egy frissen lezárt projekt céljait és eredményeit ismertette:
A nagykőrösi pusztai tölgyesek megőrzése
A pusztai tölgyes Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett erdőtípusa, amely az Európai Unió szintjén is védelmet kapott. Eredeti kiterjedésének ma már csak töredékei maradtak meg, elsősorban a Nagyalföld homokvidékein. 2006-2011 között Nagykőrös határában, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a város önkormányzata valamint a WWF Magyarország összefogásával mintegy 400 hektáron történt élőhely-rehabilitáció. Ennek keretében visszaszorították az intenzíven terjedő idegenhonos fafajokat. A tájra jellemző természetes tölgyerdők helyreállítása mellett sor került a terület tájtörténeti botanikai, zoológiai kutatására is. Egy oktatóközpont kialakításával elsősorban a természeti értékek széles körű megismertetését tűzték ki célul.
Végezetül dr. Ódor Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szintén egy frissen lezárt projektet mutatott be:
A faállomány és az erdei biodiverzitás összefüggései több élőlénycsoportra vonatkozóan
A faállomány és az erdei biodiverzitás összefüggéseit vizsgálták őrségi idős, változatos fafaj összetételű erdőkben több élőlénycsoportra vonatkozóan (lágyszárúak, újulat, mohák, zuzmók, gombák, szaproxyl bogarak, futóbogarak, pókok, madarak). Fajszám, faji-összetétel és funkcionális összetétel szempontjából egyaránt megpróbálták feltárni a közösségeket meghatározó háttérváltozókat. Az erdőgazdálkodás által közvetlenül befolyásolt faállomány jellemzők mellett (fafaj-összetétel, fák méret szerinti megoszlása, holtfa, cserjeszint) egyéb potenciális háttérváltozókat is bevontak a vizsgálatba, mint a fény-, mikroklíma-, talaj- és avarviszonyok, táji és történeti tényezők.
Az egyik legáltalánosabb fajgazdagságot meghatározó tényezőnek a fafaj diverzitás bizonyult, amely egyaránt növelte a lágyszárúak, mohák, zuzmók és szaproxyl bogarak diverzitását. A madarak esetében a fák mérete a legfontosabb faktor, főleg az odúlakók szempontjából. A cserjeszint növelte az epifiton mohák és zuzmók fajgazdagságát, ami a mikroklímát befolyásoló hatásával magyarázható. A fény mennyisége és mintázata alapvetően meghatározta a lágyszárúak diverzitását és faji-összetételét, de a zuzmók esetében is egy fontos tényező. A mikroklíma a legfontosabb faktor a gombák esetében, a mikorhizás és avarlebontó gombák fajgazdagsága, és tömegessége nagyobb a hűvösebb, árnyasabb erdőkben. A holtfa a talajszint mohaközössége, a szaproxyl gombák, és az odúlakó madarak esetében fontos. Az avarborítás növelte a pókközösség diverzitását, de negatívan befolyásolta a talajlakó mohákat. A táji és történeti változók jelentősége kisebbnek bizonyult, mint az aktuális állományszintű változóké.
Általánosan elmondható, hogy a faállomány jellemzők jobb indikátorai lehetnek az erdei biodiverzitásnak, mint egy-egy élőlénycsoport. Gyakorlati szempontból a régióban a legfontosabb tényezőnek az elegyesség, a holtfa, a cserjeszint, a heterogén fényviszonyok és a mikroklíma bizonyult. Ezek mind a természetes felújulásra alapozó, folyamatos erdőborítást biztosító, térben heterogén, holtfát és cserjeszintet kímélő erdőgazdálkodás természetvédelmi jelentőségére hívják fel a figyelmet. A feltárt összefüggések hozzásegítenek a régió természetvédelmi szempontokat maximálisan kielégítő erdőgazdálkodási stratégiáinak kialakításához. A kapott modellek alapján sok élőlénycsoport közösségi jellemzői jól predikálhatók, könnyen mérhető faállomány jellemzők alapján.
A kutatást az OTKA (79158) és az ŐNPI támogatta.
A közgyűlés végén az elnöki zárszó a kitartó, türelmes és higgadt párbeszéd fontosságára, az eredmények közérthető bemutatására és az értelmes viták felvállalására hívta fel a tagság figyelmét. A résztvevők – PSH tagok és nem tagok egyaránt – egy hasznos, tartalmas és elgondolkodtató programmal lettek gazdagabbak. Horváth Iván elnök