A Magyar Tudományos Akadémia delegációjának szakmai látogatása a Gyulaj Zrt-nél (Tamási Táj)

2013. június 3. - A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tolna megye erdőterületéből 23.000 hektár állami erdőterületen és ezzel együtt közel 30.000 hektár vadászterületen gazdálkodó vállalat, melynek termelő alaptevékenységei az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás. A nagyszerű szakemberekből álló gárda nagy gondossággal kezeli az erdőt, tisztességesen és hozzáértően végzik az erdő-és vadgazdálkodást. Ezt nem csupán a Tolna megyei emberek érzik és értékelik, hiszen a Gyulaj Zrt. országos hírű vállalat: május 9-én a Magyar Tudományos Akadémia tagjaiból álló küldöttség látogatott el hozzájuk egy a számukra szervezett szakmai nap keretein belül.

Az erdő az emberek számára egy kicsit mindig misztikus. Érzések, benyomások, ingerek százai érnek bennünket egy erdőben sétálva: egyszerre gyönyörködtet és pihentet; felfedezteti velünk a természet csodáit; kíváncsivá tesz és elgondolkodtat. Kérdésekre keressük a választ. Május 9-én az erdőben sétálni valóban misztikus volt. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaival és a Gyulaj Zrt. szakembereivel karöltve válaszokat kaptunk a kérdésekre: láttunk, éreztünk, tapasztaltunk, és élményeket vittünk haza magunkkal.
-  A Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt és az idei esztendőben célul tűzte ki, hogy a tudományos és az új kutatási eredményeket minél jelentősebb mértékben hasznosítsa a gyakorlatban – mondta Solymos Rezső, Széchenyi-díjas magyar erdőmérnök, tudományos kutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. - Ennek nincsen más módja, mint hogy egyrészt a szakirodalmat bővítjük, másrészt, hogy kiváló gyakorlati szakemberekkel leülünk, és megbeszéljük a problémákat, megvitatjuk az egyik vagy másik eljárásnak a helyességét. Nagyszerű lehetőség ez a mai, hiszen baráti körülmények között mondhatjuk el a véleményünket.
A Gyulaj Zrt. területén három erdészet működik, amelyek nagyon különböző természeti adottságokkal rendelkeznek, emellett a történelmi, gazdálkodási múltjuk is nagyon eltérő. A Tamási és Hőgyészi Erdészetek az Eszterházy és az Apponyi család valamikori birtoktestein gazdálkodnak. A herceg Eszterházy birtokon, és a Tolnai-hegyhát nyugati Hőgyész-Lengyel vonulatában a gróf Apponyi uradalomban magas színvonalon folyt az erdő- és vadgazdálkodás. A Tolnai-hegyhát vonulatának keleti részén a Pincehelyi Erdészet pincehelyi erdőtömbjén, a Nagyszékely-Simontornya vidéken 1940-ig üzemtervi kötelezettség híján, alacsonyabb színvonalú gazdálkodás folyt, így a területen gyenge termőhelyi adottsággal párosuló sarjerdők voltak, melyeket folyamatosan átalakítanak. A Nagydorog, Bikács, Tengelic térségében homok területen telepített erdőállományokon gazdálkodnak, ahol a mostohább termőhelyi körülmények között is összefüggő, helyenként különlegesen szép erdőtömböt tartanak fenn.



A délelőtt a Hőgyészi Erdészet vadgazdálkodásának, vadföldművelésének bemutatásával, valamint a „Természetvédelmi fejlesztések a Gyulaj Zrt. területén” című KEOP projekt bemutatásával telt. – Vadászterületünk 8500 ha, melyből 5500 ha erdő, 3000 ha szántó, gyep, legelő. Legfontosabb vadfajaink a gímszarvas és a vaddisznó, gazdaságilag kevésbé jelentős az őz és a dámszarvas. Éves vadkilövésünk 1100 darab nagyvad, melyet külföldi és belföldi bérvadászoknak érétkesítünk. Vendégeink körében legkedveltebb vadászatok a szeptemberi szarvasbőgés, valamint a téli vaddisznóhajtás – informált Stein Krisztián, a Hőgyészi Erdészet vezetője. - A vadgazdálkodás szerves részét képezi a vadföldművelés. Erdészetünk mintegy 600 ha mezőgazdasági területet művel, melyek részben állami, részben pedig bérelt területek. A vadföldművelés feladata a vad lekötése, etetése, a vadászat elősegítése, a téli takarmány megtermelése. Termelünk lucernát, búzát, árpát, kukoricát, silókukoricát, cirkot, zabot, melyek egy részét lábon etetjük, egy részét pedig betakarítjuk.
- A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási, Pincehelyi, és Hőgyészi Erdészetének területén komplex természetvédelmi beavatkozásokat terveztünk és ezen munkálatokra sikeresen pályáztunk  a KEOP - 3.1.2 - Élőhelyvédelem, - helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése című pályázati konstrukcióban. A természetes folyamatok helyreállítása nagymértékben megkönnyíti a területek megfelelő kezelését, hosszú távú fenntartását – tudtuk meg Gál Lászlótól, a Zrt. erdőművelési és közjóléti ágazatvezetőjétől. – Az erdőterületünkön 3,5 millió m3 a becsült faállomány, melynek az éves természetes növekedése (éves folyónövedék) mintegy 135 ezer m3, amelyből évente átlagosan csupán 80-85 ezer bruttó m3 a fakitermelés. A fával borított kezelt területünk 71 százaléka gazdasági rendeltetésű. Jelentős, 2500 ha a természetvédelmi törvények és előírások által védett, ill. fokozottan védett területünk és mintegy 8.300 ha a NATURA 2000 területük, melyek jelentős gazdálkodói korlátozások alá esnek. Az erdőgazdaság erdőállományainak összetétele, a termőhelyi viszonyai sokfélék és változatosak. Az alapkőzet elsősorban lösz, melyen jellemzően az erdőterület leggyakoribb talajtípusa a barnaföld alakult ki. Más változatos talajtípusokon gazdálkodunk: a homoktalajokon, váztalajokon, az ártéri öntéstalajokon, az agyagbemosódásos barna erdőtalajokon. Az erdőfelújításaink technológiáinak és erdészeti eljárásainknak ehhez alkalmazkodnia kell, melyet minden esetben a jelentős „vadnyomás” és a vad élőhelyi adottságainak a komplexitásából adódó vadeltartó képesség figyelembe vétele mellett hajtunk végre – egészítette ki Gőbölös Péter, a Zrt. vezérigazgatója. - A vadgazdálkodáshoz kapcsolódóan jelentős nagyságú mezőgazdálkodási tevékenységet is folytatunk, és itt nemcsak a vadföld gazdálkodásról van szó, hanem a vadtakarmányozást biztosító szemes és szálastakarmányozásról is. Úgy az erdőfelújítások miatt, mint a mezőgazdasági területeink vadmentesítése miatt jelentős mértékű kerítés rendszert építünk és tartunk fent. A vadászterületeinkhez kapcsolódó gazdálkodók területein is jelentős vadkár megelőzési tevékenységet folytatunk. Vadászterületeink kiváló adottságokkal és páratlan szépségekkel rendelkeznek, így nálunk a világ minden tájáról és a hazánkból érkező vadászvendégek is fantasztikus vadászati élményekben, részesülnek. Megtapasztalhatják a szakszemélyzetünk vadászattal kapcsolatos magas kultúráját, viselkedését is, mely messze túlmutat pusztán a vadászati tevékenységen. A vadászházaink működtetését saját magunk végezzük. A vadászvendégek általi jó kihasználtságot a vadászati szezonon kívüli időszakban pihenő vendégek fogadásával egészítjük ki. A fogyatékkal, kerekesszékkel élő vadászok és vendégek számára ability szobát alakítottunk ki, valamint egy speciális terepjáróval biztosítjuk bizonyos vadlesek kerekes székes megközelítését is.



Az ebéd utánra tervezett programok legalább annyi érdekes információval szolgáltak, mint délelőtti elődeik: helyett kapott az erdészeti szaporítóanyag hosszú távú, minőségi biztosítása és a génmegőrzés; a folyamatos erdőborítás, természetszerű erdőgazdálkodás lehetőségének vizsgálata a Lengyel-Annafürdői parkerdőben; valamint a környezeti nevelés és ökoturisztika szerepe és fontossága Lengyel-Annafürdőn. A Lengyel-Annafürdő erdőtömb közel 10 éves, folyamatos közjóléti fejlesztése és a környező, természetes állapotot mutatató erdei arra késztették a társaságot, hogy az ország több pontján már kezdeményezett természetes folyamatokra alapozott, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszer a Tolnai-hegyháton is, üzemszerű kísérlet kapcsán bemutatásra kerüljön és eredményeit vizsgálva tapasztalatokat biztosítson hosszú távon a térség erdőgazdálkodásának. - A kijelölt erdőterület, közel 70 hektár, jól reprezentálja a hegyhát erdeit, kitettségtől és domborzati viszonyoktól függően cseresek, elegyes tölgyesek és bükkösök is találhatóak a területen – ismertette Gál László. - A vállalat saját forrásaiból sokat áldoz az erdészeti közjóléti tevékenységére. Egyik legjelentősebb turisztikai és természetismereti központunk Lengyel-Annafürdőn van, amely az Apponyi grófok kedvelt üdülőhelye volt a XIX. században. A megmaradt épületeket felújítottuk és erdei iskolát, kulcsos házat, vendégházat alakítottunk ki. A környék erdeiben közjóléti fejlesztési terv alapján pihenőtavat, vadasparkot, kilátót, tanösvényeket és egyéb parkerdei berendezést hoztunk létre. Az intézmény egész évben működik, évente több ezer gyereket és turistát fogadunk.
Érdekes színfoltja volt a napnak a Szentkúti kunyhó - Ökoház megtekintése. Az Ökoház a hagyományos népi építészet és a legújabb környezetbarát technológiák ötvözésével született meg. A régi vályogépületet hagyományos építészeti (vályog, fa) és öko megoldásokkal újították fel. Az elektromos energia ellátását napelemek és szélerőgép biztosítja, a meleg vizet napkollektor adja, az ivóvizet pedig 70 méter mély kútból szivattyúzzák. A szennyvizet nádgyökérzónás szennyvíztisztító kezeli. A kertben régi magyar gyümölcsfajták oltványait helyezték el, illetve házi állatsimogatót is építettek a gyerekeknek.



- Tamásiban egy fiatal, tettre kész erdészgárda működik, élükön a vezérigazgatóval, Gőbölös Péterrel, aki hazulról hozta magával az erdő szeretetét – mesélte Solymos Rezső a hűsítő limonádé kortyolgatása közben, mellyel az Ökoháznál vártak bennünket. – A szakmai hozzáállását és a gyakorlati életben való rendkívül jó működést magával hozta ide, Tamásiba. A Gyulaj Zrt.-nek híre van, ha úgy tetszik, akkor világhíre, hiszen az itteni gazdálkodásnak a szerkezete, nem beszélve a vadgazdálkodásban végzett kiemelt feladatairól nemzetközileg is elismert. Azzal, hogy ide elhívott minket, gyakorlatilag bemutatja a tudósoknak az általuk végzett tevékenységeket. Ez egyfajta kontroll, hiszen így ő is mérni tudja, hogy amit és ahogyan tesznek, az valóban jó-e. Számos olyan eredmény van, ami azt sugallja az embernek, hogy ha ide egy 16 tagú tudós társaságot elhoz, abból pillanatnyilag nem lesz csoda, de hosszútávon igenis lesz. Hosszútávon Tamási hírnévre tesz szert: megismerik az emberek, hogy milyen gondossággal kezelik az erdőt, hogy milyen tisztességesen és hozzáértően végzik az erdő- és vadgazdálkodást, és hogy itt egy nagyszerű szakemberekből álló gárda működik. Hatvan éve vagyok már a szakmában, és többször jártam itt korábban. Azonban még mindig sok olyat látok, amit eddig nem, és igen kedvező benyomásokat kaptam ezúttal is. Ma olyan erdőterületeket mutattak be nekünk, amelyeken egyértelműen látszik a sok munka. Remélem, hogy ez a fiatal gárda még hallat magáról, mi, az akadémia képviselői mindenképpen jó hírét visszük tovább Tamásinak. Jó volt mindezt megtapasztalni, látni, érezni.
A nap Óbiródon a gyulaji dámvad rezervátumról szóló ismertetővel, trófea bemutatóval és a Tamási parkerdőben található Szent Hubertus Erdei Fakápolna megtekintésével zárult. Nem sok vadgazdálkodó található Magyarországon, akinek vadászterületéről olyan kimagasló minőségű trófeák kerülnek ki, hogy azok a hivatalos hazai ranglistákon az előkelő, első tíz helyezett közé kerülhetnek. Még kevesebb az olyan vadgazdálkodó, aki azzal büszkélkedhet, hogy mindezt több nagy vad faj esetében is sikerült elérnie. - Büszkék vagyunk arra, hogy a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. ezek közé tartozhat. Világ- és országos ranglistás dámtrófeáink mellé az utóbbi években felsorakoztak kapitális vadkan trófeáink is. A Zrt. hírnevét méltán alapozta az meg, hogy a gyulaji vadászterületünk már öt rekorder dámtrófeát adott a világnak. A genetikai tulajdonságok megőrzése érdekében alakították ki a hetvenes években a dámvad rezervátumot – mondta Gőbölös Péter. A vendégek távozóban Gyulajtól a tamási parkerdőben vettek búcsút a tájtól, melynek legszebb ékkövét, a Szent Hubertus tiszteletére a társaság által emelet Erdei Fakápolnát tekinthették meg.
A Gyulaj Zrt. a foglakoztatási szempontból hátrányos helyzetű Tolna megye jelentős, ill. a kistérség egyik legnagyobb munkáltatója. A 100 fős vállalti létszám mellett több mint 200 személyt alkalmaznak közfoglalkoztatásban, de a cég alaptevékenységeiben közreműködő 80 partnervállalkozó is majd 300 családfenntartót foglalkoztat. Az erdőgazdálkodásuk, mint a tájgazdálkodás része nagy jelentőséggel bír a falvak lakossága életében pl.: a megújuló tüzelőanyag ellátás szempontjából is. Fontos kiemelni, hogy a szakszemélyzeti munkatársak a vidéki értelmiség aktív résztvevői, felelős munkájukkal és példamutató viselkedésükkel egy-egy kis település meghatározó személyiségei. Sokszor a személyes példamutatásukkal jelentős pozitív hatást gyakorolnak a környezetükre.
A bennünket ért élmények közül az egyik legjelentősebb az, hogy az itt dolgozó szakemberek nem elvakultan, sokkal inkább elmélyedve a problémában kezelik az erdő, a vad, az erdő növény- és állatvilágának a kérdéseit. Ha belegondolunk, ez nagyon nehéz kérdés: vajon hogy lehet fenntartani ennyi erdő életének egyensúlyát? A válasz mégis egyszerű: a Zrt. munkatársai összhangban, igazi csapatként dolgoznak: megvitatják az egyik vagy másik eljárás helyességét, és közösen alakítanak ki egy olyan szintézist, amelyre nem túlzás azt állítani: ez bizony erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, mesterfokon. Szinák Renáta