ForestPress fotók
2013. június 27. - Tanulmányút Ausztriában és Németországban a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. jóvoltából. Hogy' gazdálkodnak a bajorok?
Búcsút vettünk osztrák vendéglátóinktól és továbbindultunk északra, Bajorföldre.
Utunk során többször is kereszteztük a Dunát, amelynek medre még mindig jelre volt töltve, emlékeztetőül a nem sokkal korábbi pusztító árvízre. Gyönyörű tájon futott az országút, volt egy kis dé ja vu érzésem, mintha a mi Duna-kanyarunkban járnánk, de ott az út vezet a folyó mellett, itt, pedig a vasút védte az autóutat.
Koraeste érkeztünk meg Grossbirkachba, a mintegy harminc házat számláló településre, ahol a Schwarzer Adler vendégházban foglaltunk szállást.
Másnap a közeli kisvárosban, Ebrachban volt jelenésünk, a Bayerische Staatsforsten (Bajor Állami Erdők) helyi erdészetének központjában, ahol a szervezők régi ismerőse, Ulrich Mergner, erdészetvezető fogadta a csoportunkat.
Megtudtuk, hogy a kétnapos programok jó részét a gyakorlatukat ott töltő egyetemi hallgatókkal együtt fogjuk abszolválni.
Az erdészeti központ tanácstermében Ulrich Mergner tartott tájékoztatót a cégről.
A Bajor Állami Erdők területe mintegy 800.000 hektár, amely 41 erdészet között oszlik meg. Tehát minden erdészethez 15-20 ezer hektár tartozik.
Az Ebrachi Erdészet 17.100 hektáron gazdálkodik, melyből 16.500 hektárnyi az erdő. Hektáronként 305 m3 fakészletük van. 98,5 m3-nyi az éves növedék. Évente ennél két köbméterrel kevesebbet termelnek ki. Évenként 40 ezer m3-t vágnak.
Az erdeik stabilak, 40-60 cm-es mellmagassági átmérővel. Álláspontjuk szerint nem azért lesznek gazdagok, hogy takarékoskodnak, hanem mert többet keresnek az értékesítés során. Ezért a méretes fákat részesítik előnyben, mert azok hozzák a pénzt. A fáik többségének mérete 30 és 50 cm közé esik. Szeretnék az állományaikat még inkább a vastagabb törzsű egyedek felé eltolni. Ennek érdekében kissé kevesebb fát termelnek ki, hogy ezt a kívánt minőséget elérjék. Arra törekednek, hogy sok vastag, és kevesebb vékony fájuk legyen, mert „A vastagfa pénzt hoz, a vékony költséget.” – szögezte le az erdészetvezető.
Erdeik természetes eredetűek.
Az erdészetet két fő vezeti, hat beosztottal és két részmunkaidős alkalmazottal. Tíz kerületvezető és két részmunkaidős erdész dolgozik náluk. 25 erdészük van, három erdőmester és számos gyakornok.
Az éves átlagos bevételük 5,5 millió €, ebben az évben kissé nagyobb lesz. A legfontosabb bevételi forrásuk a fa értékesítése (5,3 millió €). A vadászat gyakorlatilag nem játszik szerepet, bár a költségeknél lényeges, hisz’ ha eredményesen vadásznak és sok őzet lőnek, akkor kevés lesz a vadkár. Emiatt nincsenek vadászvendégeik és a vezetőség sem vadásztat. Egyébként nem tudnák a gazdasági céljaikat elérni. Ha bérbe adnák a területeiket vadászatra, akkor ennek a költségei is a rezsit terhelnék.
A kiadásaik 4,5 millió €-t tesznek ki. Ebből a személyi kiadás 2,6 millió €, a vállalati költség 1,7 millió €. Ez utóbbi a regensburgi vállalati központ költségeihez való hozzájárulás.
Az erdei munka náluk is összetett, sok kézi munkával, fakitermelő gépekkel folyik, és üzemeltetnek saját fűrészüzemet is.
Az erdészet fontosnak tekinti a közjóléti funkciót is. Tájékoztató tábláik vannak mindenfelé, és gondozott utakkal rendelkeznek. Gondot fordítanak arra, hogy az embereknek legyen kedvük az erdőbe jönni. A gazdasági miniszterük és a politikusok is szeretnek erdőbe járni, s ez fontos a kapcsolatok szempontjából.
Mintegy 300 km hosszú turistaút hálózatuk van, számos parkolóval, s az útjaikon engedélyezett a kerékpározás és a lovaglás is. Erdőben azonban tilos. Náluk is vannak konfliktusok az ösvényeken hegyi-kerékpározókkal, akik komoly eróziós károkat okoznak.
Vannak tanösvényeik és a gyermekeknek játszóterek.
A Bajor Erdészeti Törvényben azt rögzítették, hogy az állami erdőkkel való gazdálkodás során az erdők valamennyi funkcióját a legjobban kihasználják.
Az elmúlt 6-7 évben – amióta ez a jelenlegi szervezet működik -, minden évben jelentős, - 20-70 millió € közötti – nyereséget értek el Bajorországban. Emiatt támadják is őket a természetvédők, hogy túl nagy a nyereségük és keveset fordítanak a közjólétre.
Ezzel szemben ők meg vannak győződve arról, hogy jól optimalizálják az erdő különböző funkcióit.
Az erdészetben a gazdasági év nem követi a naptári évet, hanem júliustól júniusig tart. A gazdálkodás gyakorlata úgy működik, hogy a fát lábon eladják.
A tervezés első szakasza januárban kezdődik, ennek során a fakitermelést és a felújítást tervezik meg, majd következik a faértékesítés tervezése. (z)