ForestPress fotók
2013. július 7. - Tanulmányút Ausztriában és Németországban a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. jóvoltából. Mit tudhatunk Thüringiáról? Stefan Baier, a thüringiai szakminisztérium - Thüringer Ministerium für Landwirtschaft, Forsten, Umwelt und Naturschutz – Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium – munkatársa
Thüringiáról tartott rövid ismertetőt.
Elmondta, hogy viszonylag kicsi szövetségi állam, amely 1919-ig hét kis hercegségből állt. Thüringiában 2.188 000 lakos él, a fővárosa Erfurt, amelynek 200 ezer lakosa van. 17 megyéjében 907 önkormányzat és 6 jelentősebb város van. A lakosság 21 százaléka evangélikus, 5 százaléka római katolikus, 72 százalék vallástalan. A munkanélküliek aránya 13 százalék.
A miniszterelnökük Christine Lieberknecht - aki egyébként evangélikus lelkész végzettségű -, és a CDU/SPD koalíció élén kormányoz Thüringiában.
Thüringia az egyik leginnovatívabb állama Németországnak, élen járnak a jövő iparágaiban, a biotechnológiában, a nanotechnológiában és az elektronikában. Számos kutatóintézet is működik az államban.
Az államon halad át az egyik legfontosabb transzeurópai vasútvonal, a Párizs-Berlin-Warsó-Moszkva vasút, amely 2017-ig gyorsvasúttá épül ki.
Nem csupán a műszaki fejlődésre büszkék, hanem a műemlékeikre is, és a magaskultúrára. Itt élt Luther Márton, Goethe és Bach is. Innen indult a Bauhaus építészet, és itt létesült először óvoda.
Az elhangzottakhoz kapcsolódva Volker Gebhard elmondta, hogy Liszt Ferenc is itt, Weimarban élt.
Az állam északi részén elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, ám a Harz hegység erdei 550 ezer hektárnyi területtel teszik ki az állam egyharmadát. Ebből 223 ezer hektár az állami erdő.
A magánerdő-tulajdonosok átlag 1 hektárnyi birtokkal rendelkeznek.
A privatizáció náluk úgy zajlott, hogy általában a régi tulajdonukat kapták vissza, de valamennyit fizetni kellett érte.
A reprivatizáció még nem fejeződött be, mintegy 15 ezer hektár még értékesítésre vár. A folyamatba olyanok is bekapcsolódhattak, akiknek korábban nem volt tulajdonuk.
Több tízezer hektár, pedig még vita tárgyát képezi.
A rendszerváltás idején, a ThüringenForst megalakulásakor a régi személyzetet átvették.
A ForestPress kérdésére kifejtette, hogy a cég sajtórészlegében négy fő dolgozik, akik a sajtó- és PR-feladatokat végzik – ezek közül kettő erdész, kettő média szakember. Évente mintegy 100-120 hírt, sajtóközleményt adnak ki. Igyekeznek valamilyen „hírvivő” eseményhez – erdők hete, fák napja – kapcsolódni.
A sajtórészleg állítja össze és kommunikálja az üzleti beszámolójukat is. Karácsony előtt a karácsonyfa értékesítés, a vadhús eladás és a faárverés is a munkájukhoz tartozik, de az erdei iskolával is foglalkoznak.
Nemcsak a központban, hanem az erdészeteknél folyik a sajtómunka. Ők a saját területüket érintő kérdésekről nyilatkozhatnak.
Az állami tévében minden nap fél óra műsoridőben Thüringiáról van szó. Ebbe az adásba igyekeznek ők is aktualitásokkal bekerülni. Ennek szervezését is a sajtóosztály végzi.
A zöldekkel való kapcsolatról Stefan Beier elmondta, hogy a zöldeknek nagy befolyásuk van, s a politikai támogatást az államon belül az SPD-től (szocialisták – Z.Z.) kapják.
A közjóléti tevékenységükről Volker Gebhard kifejtette, hogy az állam fizeti az ezzel (idegenforgalom, turizmus, erdei iskolák) kapcsolatos költségeket. Ezen a téren együttműködnek az Erdővédők Szövetségével.
Korábban számos erdei vasút működött az államban, de leszerelték, s ma már csak egy-kettő működik magánkézben.
Az erdészet presztízséről elmondta, hogy mind a politika, mind a lakosság körében magas az elismertségük, hisz’ Thüringia Németország „zöld szíve”. Valamennyi párttal jó kapcsolatra törekednek. Az ő tartományi parlamentjükben jelenleg nincs erdész, de a Szövetségi Parlamentben van 2-3 erdész.
Az oktatás-kutatás helyzetéről kifejtette, hogy a szakképzést ők végzik, s a BSc képzést is ők koordinálják, valamennyi erdészeti felsőoktatási intézmény hallgatói számára. Ők képzik a hivatásos vadászokat és a nehézgépkezelőket is.
Számos egyetemmel és főiskolával működnek együtt, s a kutatást az a fél finanszírozza, ahol az ténylegesen folyik. Ezek többnyire gyakorlat orientált kutatások. Ilyen kutatási projekt például a magashegységi lucosok fafajcseréje. De végeznek kutatásokat a feketenyárral, a légi kárbecsléssel, a növedék vizsgálatával és az erdővédelem témakörében is. A száraz területeiken ugyanis náluk a betűző szú okoz gondokat, s terjed a búcsújáró lepke.
A vadászattal kapcsolatban elmondta, hogy az a földtulajdonhoz kötött, s egyéni tulajdonnál 75 hektár a minimális terület, ha közösségi, akkor 250 hektár. Aki vadászni akar, annak meg kell szereznie a szükséges engedélyeket, és csatlakoznia kell egy társasághoz vagy bérelnie kell. Az ő területeiken bárki vadászhat, aki rendelkezik a szükséges feltételekkel. Évente 6-8 adat ejthet el. Vadászhatnak vaddisznóra, muflonra, őzre, szarvasra és dámvadra. Korábban a vadászatok 85 százaléka egyéni vadászat volt, ma már a csoportos vadászatokat részesítik előnyben, s ezek aránya 40-50 százalék. (z.)