ForestPress fotók
2013. július 15. - Süttő-Tata, 2013. július 11-12. - Tatán, az Esély Budapest Alapítvány és középiskolai kollégium színháztermében július 11-én reggel vette kezdetét a 2013. évi erdészverseny. A verseny terepi része a Süttő-Alsóvadácsi erdőben zajlott. Merre van az arra?
Az alapkövetelmény, amely valamiféle belépő, a tájékozódás. Ugyanis aki nem találja meg a versenyhelyszíneket, annak befellegzett. Tehát a feladat az egyes helyszínek megtalálása, azaz a tájékozódás. Ez a feladatot - mint versenyszámot - nem pontozzák külön, de a helyes „feladatmegoldás” feltétele a többi versenyszámban való részvételnek: a versenyzőknek a megadott idő alatt meg kell találniuk - az erdőben tájékozódva a megadott sorrendben - a gyakorlati versenyszámok helyszínét.
E téren mi, akik tudósítottunk a versenyről, továbbá a „kísérő” státuszúak, kivételes helyzetben voltunk, mert vagy a két sárga herélt által röpített gumikerekes homokfutón közlekedtünk, vagy az elektromos golfautók egyikén. Ez utóbbiak meglepően jól bírták az erdei terep megpróbáltatásait.
A versenybizottság biztosította a feladat elvégzéséhez szükséges, anyagokat és eszközöket, meghatározta az 1500-4500 méter hosszú versenypályát, kijelölte az egyes versenyszámok helyszínét, ezeket a térképen feltüntette.
A teljesítéshez szükséges eszközöket - üzemtervi térkép (M=1:10 000) bejelölve az egyes versenyszámok helyszínét, tájoló, vonalzó – a versenyzők az induláskor kapták kézhez.
A versenyzőket a kihúzott sorszámuk alapján indították, egymást követően.
Az első állomás a gyérítésjelölés volt
A feladatot vastagrudas fejlődési fázisban lévő, vágásos üzemmódú, elegyes tölgy-, vagy cser-állományban kijelölt mintaterületen kellett végrehajtani, ahol 100 faegyed állt. A terület határait előre kijelölték, a fákat 1-től kezdődően, minden oldalról jól láthatóan sorszámozni kell. A versenyzők számára megjelölték a bejárási útvonalat. A bejáró útvonal az 1-es sorszámú fánál kezdődött.
Előzetesen egy jelölőbizottság elvégezte a gyérítésjelölést, megállapította az állomány korát és átlagmagasságát. A gyérítést az alábbiak szerint kellett elvégezni:
Javafa (J): Általában a felső szintben lévő főfafajú egyed, azonban értékes elegyfa is lehet, ha egyéb tulajdonságai (törzsminőség, korona) ezt lehetővé teszik.
Segítőfa-1 (S1): A termőhelynek megfelelő elegyfafajok és főfafaj egyed, amely elsődleges fontosságú a későbbi javafa-nevelés szempontjából.
Segítőfa-2 (S2): Szintén segít az árnyalásban, azonban nem olyan fontos, mint az S1. Ha véletlenül kivágásra kerül, nem okoz komoly állománynevelési problémát. Általában nagyon közel áll a K2 jellegű törzsekhez, azonban inkább olyan törzs, amit meg kellene hagyni egy ideig, vagy majd holtfa lesz belőle.
Kivágandó-1 (K1): Általában a felső szintben lévő, a javafák fejlődését veszélyeztető törzs (vagy villás, rosszabb törzsű és gyengébb koronájú, stb. egyed).
Kivágandó-2 (K2): Kivágása állománynevelési szempontból célszerű, de meghagyása sem okoz állománynevelési problémát.
A jelölést követően a jelölőbizottság kiszámolja a súlyokat az alábbiak szerint: Megállapítja a különböző osztályokba tartozó faegyedek számát. Mindegyik osztály egy súlyszámot kap, ez jelenti az osztályokba sorolt fák hibás jelölése miatt adandó hibapontot.
A feladatlap átvétele után a versenyző felírja rajtszámát, majd ezt követően a bíró „rajt" vezényszavára lép a mintaterületre és kezdi meg a feladat megoldását.
Állománynevelési modelltábla a feladat megoldásához használható. Ennek használatához a versenyző kérésére a Versenybíróság a kort és az átlagmagasságot megadja.
A jelöléskor a mintaterületen kívül álló fákat nem kell figyelembe venni, de nem kell erdőszegélyként kezelni.
Egyidejűleg több versenyző is végezheti a feladatot, ha ez egymás zavarása nélkül megoldható. A bejárási útvonalon visszafelé haladni tilos!
A feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 30 perc
A feladat értékelése: A Jelölőbizottság összehasonlítja a versenyző által kitöltött feladatlapot a saját jelölésének eredményével. Teljes egyezés esetén az adható maximális pontszámot a megítéli.
Az eltérések alapján számolja ki a bizottság a hibapontokat az alábbi módon:
osztály hibás művelet hibapont
Javafa kivágása 10
Segítőfa-1 kivágása 5
Segítőfa-2 kivágása 2
Kivágandó-1 meghagyása 10
Kivágandó-2 meghagyása 2
Ha a versenyző a meghatározott időn belül nem tudja teljesíteni a feladatot a még meg nem jelölt kivágandó fákat hibaként kell értékelni.
A hibapontok száma az osztályonkénti el nem fogadott eltérések száma szorozva az osztályhoz tartozó fajlagos hibapont-számmal és összegezve. Az elért pontszám meghatározása: 125 - összes hibapont.
Az elérhető pontszám: 125.
A 2. állomás az erdőfelújítás feladat volt
A szervezők a verseny megkezdése előtt kijelöltek egy 50x50 méteres (0,25 hektár nagyságú) mintaterületet. A területileg illetékes erdészeti hatóság képviselője megállapítja az erdőfelújítás tulajdonságait (fafaj, eredet, egészségi állapot, fafaj eloszlás, tőszám, fejlődés lehetősége, pótlási kötelezettség), valamint az esetleges károsítások (mennyiségi és minőségi károsítás megnevezése, területi aránya).
A versenyző kézhez kapja az adott erdőrészlet erdősítési műszaki jegyzőkönyvének (E-lap) kitöltött fejlécét, továbbá másolatban a szükséges jogszabálykivonatokat (a hatályos erdőtörvény végrehajtási rendeletének 4. mellékletét: Az erdősítések fő- és elegyfafajainak jelenlétére vonatkozó elvárások és lehetőségek és 5. mellékletét: Az erdősítések kötelező, valamint a főfafajként értékelhető elegyfafajai az egyes célállománytípusokban, valamint a károsítások kódjegyzékét).
A versenyző a bírói asztalnál jelentkezik a versenyszámra, ahol kézhez veszi az E-lapot és a jogszabály-kivonatokat. A versenyzőnek meg kell állapítania a sikeresség feltételeinek való megfelelést: megfelel (I), vagy nem felel meg (N).
Az esetleges károsítások megállapításához a versenyző megvizsgálja a mintaterületet és eldönti, hogy található-e mennyiségi vagy minőségi károsítás. Többfajta károsítás esetén megállapítja a legjellemzőbb, a legnagyobb kárt okozó tényezőt. Ha talált károsítást, megállapítja, hogy mi okozta a legjellemzőbb mennyiségi és minőségi kárt és a megfelelő kódot bejegyzi a feladatlap megfelelő mezőjébe. Megállapítja a károsítás mértékét és ennek százalékos arányát is bejegyzi a feladatlap megfelelő mezőjébe.
Károsítás esetén le kellett írni, hogy mennyiségi vagy minőségi károsítást talált-e, mi a kódja és mekkora károsítás területe.
A feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 10 perc
A feladat értékelésekor a versenybíróság összehasonlítja a feladatlapra írtakat az általa előzetesen megállapított adatokkal. A siker feltételeinek megállapításánál minden egyezés esetén 10 pontot adnak a versenyzőnek, hiba esetén nulla pontot. A károsítás okozójának megállapításánál (helyes kód) szintén minden egyezés esetén 10 pontot kap a versenyző, a károsítás mértéke esetében az előzetesen megállapítottól történő ±5 %-os eltérés esetén 10 pontot kap a versenyző, ennél nagyobb eltérés esetén nem kap pontot erre a részfeladatra.
A meghatározott idő (10 perc) túllépéséért minden megkezdett perc után 1 hibapont jár.
Az elérhető pontszám: 100.
A 3. állomás az állományleírás feladat
A szervezők színes karóval jelölték ki a leírás alappontját és leírták az állományt.
A feladat végrehajtása során az ellenőrző pont körüli egy famagasság sugarú körön belül határozza meg a versenyző a főfafajt, az uralkodó fafajt, az elegy fafajokat és ezek eredetét, valamint a becsült záródást és az elegyarányt.
A feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 20 perc
A feladat értékelése: Minden hibáért (fafaj, eredet, meghatározása) 10 hibapont adható. Az elegyarány meghatározásánál maximum 20 hibapont adható.
Az elérhető pontszám: 125.
A 4. állomás a választékolás
A versenybizottság előkészítette a feladat tárgyát képező faanyagot (szálfa), a versenybíróság elvégezte előre a faanyag mérését, választékolását (a MSZ ajánlásai szerint) és az értékelését, előkészítette a feladatlapokat a választékárakkal.
További szükséges eszközök álltak rendelkezésre: a szálfán végigfektetett, rögzített mérőszalag, 15-20 cm hosszú, színes szalagok (két végükön csavar nehezékkel), mérőszalag, átlaló, köbözőkönyv (FAGOSZ).
A versenyző a vezetőbíró hívására lépett be a versenyterületre, ahol a bíró megmutatta neki a feladatot és a használható eszközöket, majd megkapta a feladatlapot. A feladat megoldása a bíró „Rajt!" jelzésére indult, és akkor fejeződött be, amikor a versenyző leadta a vezetőbírónak a feladatlapot.
A méréseknél szakszerű kerekítéseket kell alkalmazni.
Egy db KTT-szálfa választékolását kellett elvégezni a magyar szabványelőírások (MSZ) szerint. Csak olyan választék tervezhető, amelynek szerepel az ára a feladatlapon. A fa lehetőségeit figyelembe véve, a legjobb értékkihozatalra kell törekedni.
A feladatlapra a választék megnevezését (vagy közérthető rövidítését), esetleges minőségi osztályát és hosszát kell beírni.
Minden versenyző ugyanazt a szálfát választékolta, ezért a fán maradandó jelölés nem tehető. A választékolási helyek megjelölésére csak a nehezékkel ellátott szalagok használhatók. Túlméretet, nem kell alkalmazni.
A bírók megmérték a versenyző által bejelölt választékok hosszát, és a szalagoknál az átmérőket. A kéreglevonások után kiszámították az egyes választékok köbtartalmát és értékét.
A versenyző választékolása alapján a bírók szakaszosan kiszámították az értékbeli eltéréseket az általuk előzetesen elvégzett választékoláshoz képest, majd az eltérések abszolút értékeit összegezték (összeltérés).
50 százalékos vagy annál nagyobb eltérés esetén a versenyző 0 pontot kap.
A meghatározott idő (10 perc) túllépéséért minden megkezdett perc után 1 hibapont jár.
Az elérhető pontszám: 150.
Az 5. állomás a becslés: Famagasság- és fatérfogatbecslés
A versenybíróság előre megjelölte sárga szalaggal a becslésre kiválaszott fát és megállapítja (méréssel) a fa mellmagassági átmérőjét és a magasságát.
A versenyző állapítsa meg szembecsléssel egy kijelölt fa magasságát 1 m-es, térfogatát 0,1 m3-es pontossággal.
A feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 10 perc
A feladat értékelése: A magasság becslésénél eltérés a viszonyító adattól maximum
10 hibapont adható:
A fatérfogat becslésénél is maximum 10 hibapont adható:
A meghatározott idő (10 perc) túllépéséért minden megkezdett perc után 1 hibapont jár.
Az elérhető pontszám: 25.
Élőfakészlet meghatározása körlapösszeg mérésével
A verseny előtt a szervezők a verseny helyszínén levertek egy megjelölt cöveket és feltűnő jelet erősítettek egy átlagos fára, melléje rögzítettek egy 4,0 m-es rudat, amelynek felső vége 20 cm hosszban fehérre festett. A versenybíróság a verseny előtt megállapította a hektáronkénti körlapösszeget és az átlagos (jelölt) fa magasságát.
További szükséges eszközök: Bitterlich-féle tükrös relaszkóp, Anucsin-prizma, Christen-féle famagasságmérő, Suntó-famagasságmérő, átlaló, mérőszalag, vagy távmérő, alakmagasság-táblázat.
A versenyző átveszi a feladatlapot, az alakmagassági táblázatot, valamint a kiválasztott eszközöket. Bármilyen szögszámláló és famagasságmérő, átlaló, mérőszalag, vagy távmérő eszköz használható (a fentieken kívül is), amennyiben saját eszközökkel kíván dolgozni, azokat bemutatja a versenyszám bíráinak. A versenyző a távolságméréshez 1 fő segítőt kérhet.
A versenyző a körlapösszeg meghatározásakor a levert cöveket cipőinek belső oldala közé veszi, és úgy fordul körbe, hogy az mindvégig ott legyen. A mért adatot feljegyzi a feladatlapra 0,5 m2/ha pontossággal. Határeset eldöntéséhez egyszer használhat átlalót és mérőszalagot.
Ezt követően megméri a kijelölt fa magasságát egész méter pontossággal, valamint a mellmagassági átmérőjét centiméteres pontossággal. A mért értékeket felírja feladatlapjára.
A mért adatok alapján - a rendelkezésére bocsátott alakmagasság táblázatból - kikeresi a vonatkozó értéket, és szintén felírja a feladatlapra.
Kiszámítja a hektáronkénti fakészletet. Ezt a tizedesjegyek elhagyásával (kerekítés nélkül, pl.: 325,694 m3/ha számított érték = 325 m3/ha fakészlettel) beírja a feladatlapjára.
A versenyző használhatja a feladatlap hátsó oldalát számolásra jegyzetelésre.
A feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 10 perc
A feladat értékelése:
A versenybíróság által megállapított körlapösszegtől való ±0,5 m /hektáros eltérés nem számít hibának. Ennél nagyobb, de legfeljebb a helyes adat 10 százalékáig terjedő eltérés esetén 0,5 m2/hektáronként 3 hibapont, a 10 százalékot meghaladó eltérés esetén 0,5 m2/hektáronként 5 hibapontot kap a versenyző.
Az elérhető pontszám: 100.
A 6. állomás a távolságbecslés és trófeaminősítés
A négy trófeát a versenyíróság a versenyszám megkezdése előtt választja ki, a versenybíróság megméri, illetve értékeli és helyezi el, lehetőleg „életszerűen" a pálya mentén a 1-1 mufloncsigát, az őzbak-, illetve gímagancsot, valamint dámlapátot. A trófeák távolságát is megméri, és az adatokat rögzíti.
További szükséges eszköz: keresőtávcső. A versenyző segédeszközként saját távcsövet használhat. Távolságmérésre is alkalmas eszköz nem használható.
A versenyzőnek szembecsléssel meg kell határozni a négy trófeás vad erdőállományba kihelyezett trófeájának távolságát, korosztályát, méretét (súly vagy átlaghossz) és lőhetőségét.
A versenyző a kijelölt helyen készülhetett fel a versenyre, megnézhette a feladatlapot, amelyre feljegyzi rajtszámát. Szabad szemmel szemrevételezhette a trófeák helyét.
A feladat végrehajtását a versenybíró „rajt" vezényszavára kezdi meg és a rendelkezésére álló idő leteltével befejezte. Csak ezen idő alatt használhatott távcsövet. A rendelkezésére álló idő alatt a feladatlapjára fel kellett írnia a négy trófea távolságát, méretét, korosztályát és a vad lőhetőségét. A becsült távolságot méterben, az őzagancs súlyát („24 órás, kiskoponyás") grammban a gím- és dámtrófeáét pedig („24 órás, nagykoponyás") kilogrammban egy tizedes pontossággal, a mufloncsiga átlaghosszát egész centiméterben kellett a feladatlapjára feljegyeznie. A korosztály meghatározása: fiatal (F), középkorú (K) és öreg (Ö). A lőhetőséget „igen" (I), vagy „nem" (N) szavak beírásával kellett megadnia.
A tizenöt perc leteltével a versenyzőnek abba kellett hagynia a feladatot. Ha ezen idő alatt nem végzett, a hiányzó adatokat a versenybíróság az értékelésnél nulla ponttal veszi figyelembe.
Verseny közben a kihelyezett trófeákat és helyzetüket változtatni nem szabad!
A rendelkezésre álló idő: 20 perc
A pontozás a versenybíróság által előzetesen megállapított adatokhoz történő viszonyítással, trófeánként történt, tehát négy méretadat és négy távolság-adat, valamint négy korosztályadat, valamint a lőhetőség megállapításának értékelésével.
A koradatok helyes meghatározása esetén 5 pont adható trófeánként.
A lőhetőség megállapításának (trófeánkénti) értékelése: Helyes bírálat: 10 pont. Hibás bírálat: 0 pont
A feladat teljesítésének eredményét az összeadott tizenhat pontérték 50 %-a fejezi ki.
Elérhető pontszám: 50
A 7. állomás a számbavétel
1. Rönk számbavétele
A versenybíróság előzetesen elvégezte a faanyagok mérését és számbavételét, elkészítette a feladatlapokat a választékárakkal. A szervezők előkészítették a feladat tárgyát képező 2 darab azonos fafajú rönköt.
További szükséges eszközök voltak: köböző-programmal ellátott zsebtelefon, köbözőkönyv (FAGOSZ), átlaló, mérőszalag, választékoló léc, mérővessző, kréta, feladatlap (választékárakkal és kéreglevonásokkal).
A versenyző a vezetőbíró hívására léphetett be a versenyterületre, ahol a bíró megmutatta neki a feladatot és a használható eszközöket, majd megkapta a feladatlapot. A feladat megoldása a bíró „Rajt!" jelzésére indult, és akkor fejeződött be, amikor a versenyző leadta a vezetőbírónak a feladatlapot.
A méréseknél szakszerű kerekítéseket kellett alkalmazni.
A versenyzőnek 2 db, azonos fafajú rönk számbavételét kellett elvégezni. Meghatározta a fafajt, majd külön-külön mindegyiknek a választékát és a minőségét. Ezután megmérte a számbavételhez szükséges adatokat és csúcsköböző táblázatból kikereste a fatérfogatokat. A feladatlapon található, vágáslapokat jelző körökbe beírta azokat a jeleket és adatokat, amelyeket a gyakorlatban a rönkök bütüin szokás feltüntetni a szabványelőírások szerint.
A feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 10 perc
A rendelkezésre álló idő leteltével a feladat végrehajtását meg kell szakítani. Amennyiben a versenyző nem fejezte be a feladatot, a hiányzó adatokat hibáknak kell tekinteni.
A versenybírók összehasonlítják a feladatlapra beírtakat az általuk előzetesen meghatározott adatokkal és eltérések esetén az alábbi hibapontokat vonják le az elérhető pontszámból rönkönként:
Fafaj helytelen megállapítása: 9 hibapont
Választék (és minőség) helytelen megállapítása: 6 hibapont
Fatérfogat-meghatározásban bármilyen mértékű hiba: 4 hibapont
Jelek és adatok feltüntetésében bármilyen hiba: 3 hibapont
A jelek és adatok feltüntetésében elkövetett hibák számától függetlenül csak 2 hibapont vonható le rönkönként.
Amennyiben a levonandó pontok száma meghaladja az elérhető pontokét, a feladatért 0 pont jár.
Az elérhető pontszám: 35.
2. Sarang számbavétele
A versenybíróság előzetesen elvégezte (az előzetesen szabályosan összerakott, mindkét végén sarangkaróval ellátott) faanyagok mérését és számbavételét, elkészítette a feladatlapokat. A sarang bemérése után a bírók a sarangot „elrontják", a sarang egyik végén a sarangkaró(ka)t elveszik és a sarang végét ferdére, szabálytalanra igazítják (a mennyiség változtatása nélkül). A sarangnak így csak az egyik végén van sarangkaró, a másik vége lejtős.
További szükséges eszközök: köböző-programmal ellátott zsebtelefon, köbözőkönyv (FAGOSZ), átlaló, mérőszalag, választékoló léc, mérővessző, kréta, feladatlap (választékárakkal és kéreglevonásokkal).
A versenyzőnek meg kellett határoznia egy azonos fafajból és egyféle választékból álló „félkész" sarang fafaját, választékát és mennyiségét normál űrméterben (0,1-es pontossággal).
A feladatlapra a fafajt, a választékot és a faanyag mennyiségét (normál űrméterben) kell beírni.
A feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 10 perc
A rendelkezésre álló idő leteltével a feladat végrehajtását meg kell szakítani. Amennyiben a versenyző nem fejezte be a feladatot, a hiányzó adatokat hibáknak kell tekinteni.
A versenybírók összehasonlítják a feladatlapra beírtakat az általuk előzetesen meghatározott adatokkal és eltérések esetén az alábbi hibapontokat vonják le az elérhető pontszámból:
Fafaj helytelen megállapítása 3 hibapont
Választék (és minőség) helytelen megállapítása: 4 hibapont
Mennyiségi eltérés 5 százalékig: 0 hibapont
Mennyiségi eltérés 5,01-10 százalék között: 3 hibapont
Mennyiségi eltérés 10,1-20 százalék között: 5 hibapont
Mennyiségi eltérés 20 százalék felett: 8 hibapont
Az elérhető pontszám: 15.
A 8. állomás a szálalásjelölés
A feladatot elegyes, lehetőleg gyérítési korú állományban kijelölt mintaterületen kell végrehajtani. 30 fát kell kijelölni, amelyeket minden oldalról jól láthatóan sorszámozni kell. A gyérítési versenyszámnál megalakított jelölőbizottság előre meghatározza, melyek a javafák (J), amelyeket a lehetséges leghosszabb ideig fenn kell tartani, és melyek a kivágandó fák (K), amelyek a javafák fejlődését gátolják. Minden további fa segítő fának (S) minősül, sorsuk később dől el.
A belenyúlás célja, hogy az állományból idővel folyamatos koreloszlású, változatos szerkezetű, elegyes állomány alakuljon ki. Úgy kell a jelölést végezni, hogy az állomány egyenletessége megtörjön. A kijelölt területen lévő 30 fa közül ki kell választani, hogy melyek a javafák (J), amelyeket a lehetséges leghosszabb ideig fenn kell tartani és melyek a kivágandó fák (K), amelyeket a következő belenyúlás során kell kivágni, mivel akadályozzák a javafák fejlődését.
A feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 20 perc
A feladat értékelése: A bizottság előzetes kijelöléséhez képest értékeli a versenyző jelölését. Az eltérések esetén a levonandó hibapontok:
Ha a versenyző a meghatározott időn belül nem tudja teljesíteni a feladatot a még meg nem jelölt kivágandó fákat hibaként kell értékelni. Amennyiben a hibapontok összege meghaladja a maximálisan adható 125 pontot, akkor a versenyző a feladat teljesítésére 0 pontot kap.
Az elérhető pontszám: 125.
A gyakorlati verseny erdei terepi részének befejeztével időközi eligazítást tartottak a verseny szervezői, majd egy előnevelt tölgy emlékfa ünnepélyes elültetésében vettek részt a versenyzők a vadászház parkjában.
Schmotzer András hangsúlyozta, ez a fa még száz év múlva is emlékeztetni fog arra, hogy egykor itt erdészek versenyeztek.
A fát Tóth Róbert ajándékozta a versenyzőknek és a jövőnek. (z.)