Faenergetika napjainkban – Sopronban, az innoLignumon – I. (ForestPress)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Image
ForestPress fotók

2013. szeptember 13. – A fáról, mint a legfontosabb megújuló energiaforrásról rendeztek konferenciát az innoLignum keretében szeptember 13-án, a soproni MKB Arénában.  A konferenciát a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara, az Erdőmérnöki Kar, a Sopron Holding Zrt., a Fagosz, a FATE és a Soproni Tudós Társaság szervezte.

Image

A megjelent érdeklődőket Toth Béla címzetes egyetemi docens köszöntötte.

Image

Molnár Sándor professzor, a FATE elnöke megnyitójában emlékeztetett, a fa megújuló energiaként való felhasználásakor a fatestbe épült napenergiát nyerjük vissza, s felhívta a figyelmet a fa szén–dioxid megkötő képességére is.

Image

Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg az energiafelhasználásunk mintegy hét százaléka származik megújuló energiaforrásokból. Ennek nyolcan százaléka biomassza, s ezen belül pedig szintén nyolcvan százalék a fa.

Image

Az előadók sorát Frantisek Hapla, a Göttingeni Egyetem professzora nyitotta. Elöljáróban leszögezte, hogy a fa iránti kereslet akkora méreteket öltött Európában, amit a kontinens erdőgazdálkodói immáron nem tudnak kielégíteni. Áttekintette többek között Finnország. Németország és Magyarország faanyagmérlegét. Megállapította, hogy kevés ország esetében kiegyensúlyozott ez a mérleg. Az országok többségének nagy a nyersanyagigénye, de alacsony a fakitermelési lehetősége. Elmondta, hogy Németország a lombos fafajok arányának növelésére törekszik. Bemutatta néhány német faipari nagyvállalat faanyag-felhasználási adatait, amelyekből kiderült, hogy bizonyos szakágak nyersanyagigényét Németországban már nem fedezhetik hazai forrásokból. A faenergetikai igények növekedése pedig szembe megy a falemezipar és a papíripar szükségleteivel.

Image

A jövőben szükségessé válik a faanyag további lehetőségeinek feltárása is, többek között a magánerdők tartalékainak bevonása. Németországban a gyors növekedésű fenyőfajok – a duglászfenyő és az óriás jegenyefenyő – termesztésbe vonása kínálhat enyhülést a feszítő keresletre. De javasolják a szelídgesztenye és az akác telepítését is. Leszögezte, hogy a faanyag energetikai felhasználása nem lehet vetélytársa a fa alapanyagként való hasznosításának. A megoldásnak a faanyag lépcsőzetes felhasználását javasolta, amely sorban az energetikai hasznosítás a legutolsó lehetőség. (z)


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.