ForestPress fotók
2013. október 15. - Buják Község Önkormányzata, a Bujákért Közalapítvány és a Buják Jövőjéért TDM Egyesület szervezésében és a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. segítségével végezték önkéntesek a bujáki vár növényzet-mentesítését október 12-én. Az üzemi útról meredek erdei út vezet föl a várhoz. A terepjáró egy jó darabig fölvisz, aztán gyalog folytatjuk a tetőre.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt munkatársai által korábban előkészített terepet kellett „tisztába tenni” az önkéntes segítőknek.
Szí Benedek József, a társaság Bujáki Erdészeti Igazgatóságának vezetője tájékoztat a megelőző munkálatokról, és környező állományokról.– A vár a Bujáki községhatárban, a 74-75-ös erdőrészlet határán fekszik, művelésből kivett területként. A cseres, elegyes 60-70 éves állományú erdőrészletekben szálaló vágásos erdőkezelést folytatnak, átalakító üzemmódban. Az állomány honvédelmi rendeltetésű, gazdasági erdő.
Szakemberei végezték el a vár területén az előkészítő kitermelést, a fiatal fákat és cserjéket kivágták.
A brigád vezetője Szabó Zsolt Iván, a Glatz Oszkár Művelődési Központ munkatársa. Ő egy személyben a Bujákért Közalapítvány kuratóriumi tagja is, azé a civil szerveződésé, amely célul tűzte ki, hogy a Bujáki várat igazi turisztikai vonzerővé varázsolja.
Azt a várat, amely hányatott sorsú végvér volt annak idején is – magyarázza Szabó Zsolt Iván. – Egykor Tinódi Lantos Sebestyén megénekelte Kapitán György, a hollókői várparancsnok és a Szandavárt uraló Hubiár aga párviadalát, akik egy rab váltságdíján vesztek össze. A párbajra királyi engedély alapján kerülhetett sor a vár alatti tisztáson, amely az Aga föld nevet örökölte meg. A párbaj az akkori idők fontos eseménye volt. Lovon, kopjával, majd karddal vívtak első vérig. Mindketten megsebesültek, döntetlenre adták és elvonultak mulatozni.
Ennek a bajvívásnak az emlékére szerveztek nem régen egy emlékünnepséget.
A vár sorsa a török kiűzése után pecsételődött meg, s bár a várhoz tartozó királynéi birtok – Borbála, Zsigmond felesége – egészen a Tiszáig húzódott, hányattatott sorsa folytatódott.
A környék a közelmúltig zárt, honvédelmi miniszteri vadászterület volt, a nagyközönség csak az utóbbi időben látogathatta meg ezt a szép fekvésű, egykor gyönyörű és büszke várat.
A terület ma a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezelésében áll.
A vár felújításának feltétele a tulajdonviszonyok pontos tisztázása, és egy pontos helyrajzi felvételezés. Ahhoz, hogy pályázati forráshoz juthassanak, e téren átlátható helyzetet kell teremteni, s az összes érintettnek – az állam, az önkormányzat, a honvédség, az erdészeti társaság, az MFB, a műemlékvédelem – egy asztalhoz ülve konszenzusra kell jutnia.
Bujáknak egyedülálló értékei vannak a váron kívül is, a népviselete, a népművészeti alkotásai, Glatz Oszkár hagyatéka.
A táj, a természeti szépségek is bőven nyújtanak látnivalót, a közeli Sasbérci kilátó, a kálvária és a közeljövőben felavatandó Káponka emlékhely. Ez utóbbi egy valamikori templom-kolostor romja.
Keczeliné Horváth Éva, a bujáki honvédelmi kiképzési központ parancsnok-helyettese is tevékenyen részt vesz a vártakarításban. Az objektum funkcióját tekintve rekreációs központ, ahol többek között a külföldi megbízatást teljesítő katonák pihenik ki a megpróbáltatásokat.
A húsz szobás 69 személyes üdülőt egykor vadászkastélynak építették.
A parancsnok-helyettes civilként is sokat járja az erdőt, és vendégeit is elhozza ide, megmutatni nekik ezt a csodás fekvésű várat. Szeretné, ha legalább annyira rendbe lehetne hozni a várat, hogy ne omoljanak a falak tovább. A végső cél pedig a teljes rekonstrukció lehetne.
Keresztes György vezérigazgató-helyettestől megtudjuk, hogy a társaság is rendelkezik közjóléti tervvel, amelynek részét képezik ezek a helyreállítási munkálatok is. Korábban hasonló tettet vittek véghez, amikor rendbe hozták a Sasbérci kilátót, amelyre joggal büszkék. Segítik a novemberben felavatandó Káponka emlékhely kialakítását is. (z.)