ForestPress fotók
2013. november 5. – A Magyar Tudomány Ünnepének sorozatában tudományos ülésekkel tisztelegtek a Nyugat-magyarországi Egyetem akadémikusai, tanárai és kutatói az Akadémia alapító Széchenyi emléke előtt Az egyetem Cházár András téri épületének nagyelőadójában Faragó Sándor rektor köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót az ülés elnökének,
Solymos Rezső akadémikusnak, aki az „A természeti környezet ökológiai szolgáltatásai” címmel megrendezett tanácskozás első előadóját, Szarka Lászlót szólította a pulpitushoz.
A professzor A Föld a jövőben: egy nemzetközi program kilátásai címmel tartott vitára késztető előadást.
Őt Mátyás Csaba akadémikus „Erdőtakaró és geofizika kölcsönhatásai” című, meglepetésekkel szolgáló előadása követte,
majd a Jereb László-Alpár Tibor szerzőpáros Fókuszban a természeti erőforrások című beszámolóját hallgatta meg a közönség Alpár Tibor előadásában.
Neményi Miklós, akadémikus Fenntartható agrárökológia – együttélés a természetes ökológiai rendszerekkel címen tartott előadást, végül Faragó Sándor rektor A mezei környezet állapot-változásának bioindikációja apróvad fajokkal című előadása hangzott el.
A bevezető plenáris ülés után sajtótájékoztatókra került sor.
A sajtó képviselői számára érthetetlen okból megkettőzött tájékoztató első félidejét a Bartha Dénes professzor által vezetett A folyamatos erdőborítás ökológiai szolgáltatásai program ismertetése töltötte ki.
A kutatásban három műhely vesz részt, a soproni egyetem, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Pécsi Tudományegyetem.
A projekt jelenlegi állását Bartha Dénes programvezető mutatta be, megemlítve, hogy a kétéves projekt a végéhez közeledik, de reményeik szerint lesz módjuk folytatni a kutatást.
A munka legnagyobb eredményeként azt emelte ki, hogy elindult a Silva Naturalis kiadványsorozat. Az első kötet megjelent, a második nyomdában van, ebben a szakmai elődöknek a témában közölt gondolatait adják közre ismét, a harmadikat szerkesztik, ez a szalafői „őserdőről” szól majd. A sorozatot négy kötetre tervezik. A monografikus műfajú kiadványok remélhetően ezek után is meg fognak jelenni – fűzte hozzá a professzor.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a konferenciára a meghívottakat várták, a kutatókat, a projekt résztvevőit és azokat a szakembereket, akik valamilyen formában együttműködnek a programmal. Jövőre még két konferenciát terveznek az eredmények bemutatására. A gyakorlati eredményekre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy négy területen folynak hosszú távú, intenzív kísérletek.
A Klímaváltozáshoz alkalmazkodás döntéstámogató rendszer felépítése című projektet Mátyás Csaba akadémikus, szakmai vezető ismertette. Bemutatta a programban résztvevő kutatókat: Borovics Attila főigazgatót (ERTI), aki a döntéstámogató adatbázis felállítását végzi, Lakatos Ferenc professzor, dékán a természeti erőforrások állapotát vizsgálja, Bidló András a projekt menedzsere, aki az erdőgazdálkodási alprogramot vezeti, Neményi Miklós akadémikus, pedig a mezőgazdasági témákat kutatja, különös tekintettel a társadalmi összefüggésekre.
A projekt azért is újszerű, mert az agrárium három klímafüggő területét – a szántóföldi növénytermesztést, a legeltetéses állattenyésztést és az erdőgazdálkodást – vizsgálja – hangsúlyozta Mátyás Csaba.
A témavezető bejelentette, a közelmúltban értesültek arról, hogy elfogadták a második klímaprojekt pályázatukat is, tehát a kutatások folytatódhatnak. A következő négy éves időszakra 1800 millió forint forrás fog megnyílni a folytatásra. Ez mintegy a korábbi OTKA támogatásnak megfelelő lehetőségeket kínál. A professzor elmondta, hogy olyan nemzetközi cégekkel voltak versenyben, mint az Opel, a HP, és a Richter. A projekt fővállalkozója a Lajta Hanság Zrt.
A Norvég Alaptól felkérést kaptak, hogy 140 települési önkormányzatnál segítsék a klímaváltozásra való felkészülést.
A Nemzeti Alkalmazkodási Központ keretében pedig térinformatikai döntéstámogatási rendszert építenek ki.
Mátyás Csaba arról is tájékoztatott, hogy a döntéstámogatási rendszer gerince, a térinformatikai és klimatológiai háttér elkészült az eltelt egy év alatt.
Rendelkezésre áll az az adatbázis, amely akár száz évre előre becslést tesz lehetővé. Az időszakokat harminc éves periódusokra osztották fel. A kutatás résztvevőiként mintegy harminc témafelelős dolgozik. Feladatuk többek között annak megállapítása, hogy az általuk vizsgált tényező milyen klímaelemhez kapcsolható.
Európában egyedülálló a kutatás, hogy a gazdálkodónak azt is szeretnék megmondani, miben érintett.
Borovics Attila kifejtette, a tervezett jóslásokat úgy tudják megtenni, ha minden elérhető adatot – talaj, víz, meteorológiai stb. – előbányásznak és bevonnak, majd beillesztik a térinformatikai rendszerbe.
Az adatbázist a múltra vonatkozó biztos adatok képezik. Ezek alapján lesz lehetőség megmondani például, hogy egy adott helyen álló bükkösnek milyenek lesznek a jövőbeli esélyei.
Bidló András hozzá tette, meg tudják mondani majd azt is, hogy miként kell gazdálkodni egy adott birtokon, esetleg milyen művelési ág változásra kell felkészülni egy-egy területen.
Neményi Miklós megvilágította, hogy a tápanyagbevitel hatásait is elemzik, és a kártevő támadások jelzésére is törekednek.
A ForestPress kérdésére, miszerint tervezik-e „nemzetközivé” tenni a kutatást, Mátyás Csaba elmondta, hogy máris több nemzetközi projektben vesznek részt. Nincs okunk szégyenkezni – tette hozzá –hisz’ a gyakorlatorientált kutatásokban élen járunk.
Délután szekcióülésekre került sor: Klímaváltozáshoz alkalmazkodás döntéstámogató rendszer felépítése (levezető elnök: Mátyás Csaba), illetve A folyamatos erdőborítás ökológiai szolgáltatásai (Levezető elnök: Bartha Dénes). (z.z.)