ForestPress fotók
2013. november 10. – Az OEE Budapesti Erdőgazdaság Helyi Csoportja és vendégei 2013. november 6-án fölfedezték a Megyeri Hidat, valamint a Kevélyek lábainál fekvő Sicambriát. Atilla sírja csak hab volt a tortán. Dobó Gábor, az Utiber Kft projektvezetője fogadta a híd alatt gyülekezőket, és szakszerű bevezetőt tartott a Megyeri Híd keletkezéstörténetéről és az építés fázisairól.
Megtudtuk, hogy ez az 1867 méter hosszú műszaki létesítmény a második leghosszabb hazai híd. (A pálmát a Kőröshegyi völgyhíd viszi.)
Az ártéri részt vasbeton szekrényekből szerelték össze, 20 méteres darabokban tolták a helyükre. A vasbeton hidak előnye, hogy olcsóbb a fenntartásuk – tájékoztatott a szakember.
A híd középső részén egy 600 méteres acélszerkezet van.
Magyarországon korábban még nem épült ehhez hasonló, ferde kábeles híd. 88 ferdekábel tartja hidat. Ezeket szükség szerint lehet feszíteni és utána engedni. Ha történetesen karambol esetén megsérülne egy kábel, azt ki lehet cserélni.
A híd „nettó” költsége 54 milliárdot tett ki, a kapcsolódó létesítményekkel együtt 63 milliárd forintba került.
120 ezer m3 betont építettek be és 12,5 ezer tonna acélt szereltek össze. A pillérek borításához ún. vízépítési terméskövet alkalmaztak.
A pilonok alján különleges, radarvisszaverő felületet képeztek ki a hajók tájékozódásának biztosítására.
A pilonok alapozásához 1,5 méter átmérőjű vasbeton pilléreket süllyesztettek a kiscelli agyagrétegig. Ezek a pillérek 5,5 ezer m3-t tesznek ki. Ezek szilárdsága olyan nagy, hogy a hajókkal történő esetleges ütközéseket is kibírják. A mérnök szerint erre, ha nem is gyakran, de szinte minden híd életében akad példa.
A híd tulajdonképpen két egymás mellett futó hídszerkezetből áll.
A híd felületén kettő közlekedő + leállósávot alakítottak ki, s ez utóbbi harmadik sávként használható majd, ha a járművek sűrűsége megköveteli. Ez talán a budai elkerülő út megépülése esetén várható forgalomnövekedéssel válhat szükségessé.
A pilonok 33 emelet magasságúak, a pillértől számítva 100 méter magasak.
A híd csúcsára két lifttel lehet följutni. Már most ide írom, hogy klausztrofóbiások és tériszonyosak számára ellenjavallt.
Az egyik háromszemélyes, ferde irányú – inkább siklónak nevezhető – felvonó a keresztirányú összekötő elemekig visz föl, majd onnan egy négyszemélyes függőleges emel tovább a tetőig. Közben néhány vaslétrán is föl kellett küzdeni magunkat, tehát nem valami könnyed séta a 100 méter magas híd meghódítása.
Ehhez képest, a csapat hölgytagjai is meglepő módon, de abszolválták az alpinista feladatokat.
A ragyogó idő és a páratlan panoráma kárpótolt minden megpróbáltatásért.
A hidas műszaki program végeztével Budakalászra autóztunk, ahol a faluházban várta a csoportot dr. Lánszki Imre ökológus.
Az előadása előtt rövid csoportértekezletre került sor, amelynek során Milasovszky Zoltánt, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt kontrolling-menedzserét választották meg a helyi csoport titkárává.
Lánszki Imre azzal a „felütéssel” indította az előadását, hogy bemutatta azt a 6000 évesnek talált agyag kocsimodellt, amelyet ezen a környéken találtak egy ásatás során. A kormeghatározást a szokásos karbonpróbával végezték el.
A kutató hozzátette, a Megyeri Híd budai szakaszának építésekor kötelező régészeti feltárásnál 1500 szarmata sírt találtak.
Sicambria város alapítását Krisztus előtt 1170 körülre teszik.
Az előadó által először azonosított metszet fölirata: Citta di Alba Regale in Ongaria. Az ezen látható vasaló alakú vár körvonalai a közelmúltban készített infra-felvételen jól láthatóak.
Sicambriát még 1601-ben is ábrázolták. A 15 éves háború kezdetén keletkezett rajzon a Cita di Alba Regia Ongria felirat olvasható, és látható a négyszögletes bástya, valamint a rondella.
Mindez a Kevélyek keleti előterében terül el.
A légi felvételen, pedig egy kolostor körvonalai is kitűnően látszanak.
A kutatásai másik fonalát képező Árpád-, illetve Atilla-sírok feltételezett helyéről elmondta, hogy Atilla 15 évig itt lakott a várban - ezt egy kódexben írták. 1205-ből származó levélben három fontos város – Karthago, Róma és Velence – mellett Sicambriát említik.
A feljegyzések szerint Árpádot egy bányában temették el.
Egy későbbi rajzon, Joseph Mór alkotásán ábrázolt környezet kitűnően illik a Nagy-Kevély lábánál található egykori bánya helyszínére.
A hegyen talált épületmaradványok Lánszky Imre szerint 6000 évesek, láthatóak félkör és kör alakú faragott kövek, talán székely jelképek…
A Zimmermann-féle metszeten látható az óbudai aquaductus. A terepen már föltártak kürtőket, légző alagutat.
Gépkocsikba szállva fölhajtattunk a Nagy-Kevély aljába, ahol a megtalálni vélt sír nyomait mutatta meg Lánszki Imre.
A bejárás végén pedig egy hucul-keverék lovat szőrén megülő amazon vágtatott oda, ahol Atilla és Árpád sírját kerestük. (zé)
Kapcsolódó:
http://osbuda.hu/sicambria/