ForestPress fotók
2013. november 9. – Trófeaszemle debütált a Vackor Várban 2013. november 7-én. Ragyogó őszi napsütésben állíthatták föl az Észak-Kiskunsági Erdészet munkatársai azt a 48 nyárrönköt, ami az installációt képezte a barcogási időben esett dámbikák trófeáihoz.
A kitűnő választás ragyogóan illett az organikus stílusban emelt erdei iskolai épületek alkotta környezetbe.
A hagyományteremtő céllal, ezen vadászterületen első alkalommal megrendezett bemutató méltó környezete szinte már garantálta a sikert.
Sulyok Ferenc vezérigazgatótól megtudtuk, hogy nem ez a terület hazánkban, sőt, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt kebelében sem a legkiválóbb dámvadas élőhely, mégis, ha másért nem „szakmai-pedagógiai” céllal érdemesnek találták megmutatni, hogy mit rejtenek a tértség erdei.
Első alkalommal ezért csupán a vadászokat, a szűkebb értelemben vett szakmát és a kollégákat hívták meg a bemutatóra.
A Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola vadászkürtöseinek dallamai után Madácsi Sándor erdészeti igazgató köszöntötte a megjelenteket.
Sulyok Ferenc vezérigazgató megnyitójában szárnypróbálgatásnak nevezte a szemlét, és gratulált a vadászoknak. Az Észak-Kiskunsági Erdészetnél Kerekegyházán és a Nyíri erdőben két olyan vadászterületet foglal magába, 9000 hektáron, amelynek komoly múltja és kiemelt jelentősége van, azon kívül gyönyörű a környezetük és nem utolsósorban kedvező a fekvésük, könnyen megközelíthetőek.
Itt megvalósíthatják az erdei iskolai nevelés során a vadászat és az erdőgazdálkodás ismereteinek komplex átadását, vagyis összenőhet, ami összetartozik – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Örömét fejezte ki, hogy valamennyi, a barcogási időben esett bika trófeája jelen van. Ezek a trófeák - bár nem az országos élvonalat képviselik -, de különlegességek, s az érdekes, nem szabályos, hibás lapátok szakmai szempontból jelentenek tanulságot.
Madácsi Sándor elmondta, hogy nevezetes helyen áll a Szent Hubertus Parkerdő, hisz’ a közelben van az 1848-as emlékhely is. Erre rímelve állítottak ki 48 trófeát.
Az erdészeti igazgató kifejtette, hogy a dám királyi vadnak számított, ennek a fajnak a vadászatát a királynak tartották fönn. Az első hazai írásos említése 1261-ben történt.
Ezen a tájon a ’30-as években télen jelent meg, és akkoriban őz és apróvad élt a területen.
A dámvad a jó élőhelyet meghálálja, és ragaszkodik hozzá. Ezzel együtt a terület érzékeny, mivel a vadászterületen védett és Natura 2000 besorolású erdők is találhatóak.. Ennek szem előtt tartásával kell egyensúlyt tartaniuk.
2013-ban az Észak-Kiskunsági Erdészet területén 731 nagyvadra nyílik kilövési lehetőség, ebből 358 dám, 76 bika.
Szenek Zoltán, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vadászati osztályának vezetője elmondta, hogy a megyében 107 területtel rendelkező vadászatra jogosult társaság működik. Évente mintegy 3700-3800 vadászjegyet bocsátanak ki. A hivatásos vadászok száma mintegy 250-re tehető.
A vadlétszámot illetően kifejtette, hogy egyetlen nagyvad esetében sem áll fenn a túlszaporodás veszélye, mivel nőtt az erdőterület, tehát az élőhely gyarapodott.. Nőtt a gím, a dám és a vaddisznó állomány is, de megelőzték a túlszaporodást, kellő időben csökkentették a vadlétszámot. A vaddisznó állomány csökkenőben van – tette hozzá.
A terület fővadásza Huszárik Béla, segítője Kripóczki Ádám hivatásos vadász. Elmondásuk szerint az idén kissé későn indult barcogási időben 48 dámbika, a kiállított trófeák „tulajdonosa” esett a területen. Ezek közül 4 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérmes minősítést kaptak a trófeák. A szemlén hat torz trófeát is láthatunk, melyek részben agancstő sérülés, illetve az idős kor (15 év felett) miatt alakultak ki.
Valamennyi bikát vendégvadász ejtette el, 43-at a vadaskertben, ötöt szabad területen.
A fővadász szerint mind szakmai szempontból, mind az életkorokat tekintve teljes áttekintést nyújt a szemle az állományról.
Búcsúzóul Pintér Kálmán műszaki vezetővel bepillantottunk a Vackor Vár Erdei Iskolát körülölelő vadaskertbe, ahol igazi homokbuckákon át vezetett az utunk Hetényegyházáig. Érintettük a Kisvadászházat, és útközben 15-20 tagú dámcsapatot vertünk föl.
A feketefenyővel váltakozó nyaras és akácos hamisítatlan alföldi erdőképet mutatott. Csak tudnám, hogy miért is haragszanak erre egyesek? (z.)
Kapcsolódó:
http://kefag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=295%3Abarcogas-utan-kelebian&catid=16%3Ahirek&Itemid=1&lang=hu