130 éves a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola és Kollégium (ForestPress)
- Főszerkesztő
- Krónika
- Találatok: 1429
2013. november 11. - A Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola és Kollégium alapításának 130. évfordulóját ünnepelte 2013. november 8-án, Ásotthalmon. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, majd Szilágyi Domonkos Zene című versét Kis Flórián 9. osztályos tanuló szavalta el, majd Andrésiné dr. Ambrus Ildikó igazgatónő köszöntötte a vendégeket.
Beszédét Wass Albert idézettel kezdte:
Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az életben - kötelességen belül, vagy azon felül is talán -, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él. Az emberi világ több kell, legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be... Minden embernek kell, legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való.
Ilyen küldetést teljesített Bedő Albert is az 1879. évi első erdőtörvény előkészítésével, a hazai erdészeti oktatás megteremtésével. Ezzel a küldetés teljesítéssel ma is példaképül állhat előttünk.
Mi is egy küldetést teljesítünk. A mi küldetésünket Széchenyi István gondolatával lehet a legjobban összefoglalni.
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!”
Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapelvek beépítése a mindennapi oktató-nevelő munkába alkotják a küldetésünk vázát.
Ezek az alapelvek: szakmaszeretet, hagyománytisztelet, szakmai tudás, az erdők iránti elhivatottság, az elődeink által ránk hagyott értékek megbecsülése, tisztesség és becsület, hazaszeret, becsületes munka és a becsületes munkára nevelés.
Ez az a küldetés, amit az itt dolgozók megpróbálnak a diákoknak átadni, amiért mi itt vagyunk.
130 éve, 1883. október 10-én, nyitotta meg Bedő Albert országos főerdőmester a történelmi Magyarország első erdőőri szakiskoláját.
130 év, több mint négy emberöltő, nagyon hosszú idő. Ebbe két világháború, többféle társadalmi forma is belefért, és minden történelmi esemény nyomot hagyott az iskolán. Mára, a kor kihívásaira válaszolni tudó, modern szakképzést is végző középfokú iskolává fejlődtünk.
A park és az iskola tanulmányi erdejének legidősebb fái a kezdetektől fogva látták és ismerték az itt tanuló diákokat és az itt tanító tanárokat. Talán csak ők tudják pontosan, kik és hányan is fordulhattak meg itt az elmúlt 130 évben.
Az alapítás óta eltelt 130 év eseményeire emlékezünk ma. Ha minden fontos eseményt felsorolnék, akkor nagyon sokáig tartana ez a köszöntő, de azért néhány adat és néhány kiemelkedő esemény álljon itt felvillanásul.
Az átadást követően első legnagyobb esemény volt, Ferenc József uralkodó látogatása, a megnyitást követő hatodik napon.
Az elmúlt 130 évben az oktatáspolitika aktuális változásaival párhuzamosan, több mint tízféle képzési forma szerint, több fenntartó irányítása alatt működött az iskola, egy dolog azonban állandó maradt, az erdészeti képzés.
Az iskolát 25 igazgató igazgatta a 130 év alatt. Köztük Teodorovits Ferenc 30 évig, Fröhlich András 20 évig. Az 50-es évek munkásigazgatóit kivéve, valamennyi igazgató erdőmérnöki végzettséggel rendelkezett, ami az iskola erdészeti szakmai fejlődése szempontjából rendkívül fontos volt.
Az elmúlt években közel 4000 nappali tagozatos diák szerzett végzettséget, a tanfolyamos képzés száma pedig meghaladja az ötezret. Őket több mint 150 tanár oktatta.
Az alapításkor két épületet adtak át. Az oktatás 11 diákkal és 2 tanárral kezdődött meg. Ma 15 épületben, 4 évfolyamon 13 osztályban közel 300 diák tanul 43 pedagógus irányításával.
1962-ben iskolánk felvette Bedő Albert nevét. 2001-től pedig szoros kapcsolatot ápol Bedő Albert szülőföldjével Kálnokkal.
Fontos eseményként említhető a Tanulmányi erdő visszakerülése az iskolához és, az erdészeti kutatással való szoros együttműködés folytatása.
Az új kollégium felépítésével lehetővé vált a tanulólétszám növelése. A létszám növekedésével párhuzamosan újabb fejlesztések váltak szükségessé. Ezek közül jelentősebbek a géptárolószín, az erdészeti oktatóközpont, a foglalkoztató.
Egy jubileumi ünnepségen elhangzó jókívánságok erőt adnak az iskola pedagógusainak, dolgozóinak, diákjainak a mindennapok küzdelmeihez. Mit is kívánhatunk most?
Úgy gondolom, Bedő Albert 130 évvel ezelőtti szavai ma is megállják helyüket, így köszöntőmet az ő gondolataival zárom: „Adja a Magyarok Istene, hogy az ország ezen első erdőőri szakiskolájában a magyar erdészek évezredeken át és az idők végtelenéig hirdessék az erdészet tanításait, mert ha az ország minden erdejénél a művelési és a használati munkák teljesítése körül oly erdőőrök fognak munkálkodni, mint minőket az iskolában nevelni kívánunk, akkor az esőt oszlató kopár homokterületek helyét áldást adó erdők fogják elfoglalni.”
Az igazgató köszöntője után az intézmény új fenntartója, a Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Simon Attila István helyettes államtitkár köszöntötte a 130 éves intézményt. Beszéde végén átadott egy díszoklevelet az iskolának. (Az iskola 2013. augusztus 01-től került a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába.)
Ezt követően a térség országgyűlési képviselője, Nógrádi Zoltán beszélt. Hangsúlyozta, hogy ez az intézmény egy gyöngyszem a Homokhátságon, és kérte a fenntartót, hogy támogassa, segítse ennek a nagyszerű intézménynek további fejlődését.
Az Országos Erdészeti Egyesületnek az iskola alapításában rendkívül fontos szerepe volt. Ezért az iskolaalapítás nemcsak az iskolának, hanem az Országos Erdészeti Egyesületnek is kiemelkedően fontos eseménye. Ezen ünnepi alkalom során Szabó Tibor, az Országos Erdészeti Egyesület elnökségi tagja, régióképviselő köszöntötte a 130 éves iskolát. Köszöntőjében hangsúlyozta Bedő Albert országos főerdőmester elévülhetetlen érdemét az 1879. évi erdőtörvény megalkotásában, és az iskola alapításában.
Az ünnepség keretében került sor az intézmény Vöröskeresztes bázisiskolává avatására.
Az előző évek eredményes vöröskeresztes tevékenysége, a vöröskeresztes versenyeken elért kiemelkedő megyei és országos eredményeknek köszönhetően, az iskola sikeresen pályázott a vöröskeresztes bázisiskola címre. A Magyar Vöröskereszt részéről a Csongrád megyei igazgató, Sasvári Krisztina, valamint az Országos Igazgatóság ifjúsági szakmai vezetője köszöntötte a jubiláló intézményt. A cím viselésére jogosító táblát Buknitz Ivett a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt elnöke adta át az intézmény igazgatójának, valamint az iskola vöröskeresztes tanárelnökének Domokos Józsefnek.
Ezt követően Katona Márta tanárnő által összeállított és az iskola diákjai által előadott hangos évkönyv könnyeztette meg a közönséget. A lélekemelő műsor végén, mintegy a műsorba illeszkedve lépett be az iskola egy öreg diákja, Wiesner Sándor, aki 50 éve kezdte tanulmányait az ásotthalmi iskolában.
Beszédét az alábbi gondolatokkal zárta:
Így őszidő-tájt amikor már a megszelídült Nap, aranyló fényben fürdeti a bokrokat, a fákat, kamaszszellő rezzenti az erdő rozsdássodó avarát… ebben az őszi hangulatban itt állva egykori iskolám földjén… emlékeim kútjából régen elmúlt idők diákéveinek emlékei tőrnek elő és borzolódnak bennem fájón, mégis boldogan… felemelően….. és nekem ez Ásotthalom.
Majdnem két emberöltő telt el azóta, hogy innen elmentünk, és ahogy az ember az elmúlás érzésével közeledik saját vágásfordulójához, az itt látottak és tapasztaltak az elmúlás érzése helyett inkább, jövőbe vetett hitet adnak.
Mert a pénzisten által uralt és folyamatosan változó világunkban, amikor tőlünk teljesen idegen szubkultúrák emésztik hagyományainkat, oktatásunkat, a mi egykori iskolánk nem az enyészeté lett, hanem fejlődik, korszerűsödik, halad az idővel, és többen tanulnak itt, mint valaha.
Ezzel a jövőbe vetett hittel és lelki megnyugvással fejezem be megemlékezésemet, mert valamennyien látjuk és tapasztaljuk, hogy a múltnak, melynek mi is részesei voltunk - ennek a múltnak alapjain - a jövő folytatódik.
Ennek a nagyszerű múltnak és reményeink szerint még nagyszerűbb jövőnek, a volt és jelenlegi tanároknak és mindazoknak, akik ebben a sikerben tevőlegesen részvettek…és ma is részt vesznek… a volt ásotthalmi öregdiákok nevében főhajtással tisztelgek.
Wiesner Sándor köszöntötte a volt diákok nevében kedves tanárát dr. Dózsa Józsefnét.
Beszédét követően óriási vastaps követte, ami neki, és az iskola diákjai által előadott csodálatos műsornak is szólt. Az ünnepség első részének végén Andrésiné dr. Ambrus Ildikó igazgató köszöntötte az ünnepségen megjelent két korábbi igazgatót, dr. Dózsa Józsefet, aki 1971-76 között volt igazgató, valamint Fröhlich Andrást, aki 1976-1996 között vezette az iskolát.
Ezt követően a több mint 150 fős ünneplő közönség az iskola parkjában lévő emlékoszlop avatásán vett részt, ahol ünnepi köszöntőt mondott B. Nagy László Csongrád megye kormánymegbízottja. Ezt követően az iskola 10. osztályos tanulója Zsankó Fanni énekelte el mindannyiunk örömére gyönyörű hangján a Honfoglalást. A dal ünnepélyességét még emelte a falu templomából ideszűrődő harangszó.
Az iskolában aktív pedagógusként a 40. tanévét kezdte meg Börcsök József tanár. Ő az emlékoszlopnál olvasott fel egy részletet az erre az alkalomra megjelent iskolai évkönyvből tanári pályafutásáról, emlékeiről.
Álljon itt egy részlet az ő gondolataiból is.
Nem bánom, és most már nem is fogom megbánni, sőt hálás vagyok a sorsnak, az Isteni gondviselésnek, hogy tanár voltam Ásotthalmon. Itt, ebben a most éppen 130 éves, nagyszerű múlttal, csöppet sem könnyű jelennel bíró, de remélem egy sikeres jövő elé tekintő iskolában. Kívánom, hogy még nagyon sok tanár kollégának adjon annyi élményt és eredményt, örömöt ez az iskola, amit nekem adott. Kívánom, hogy a jövőben, majdan a 140., 150. stb. évfordulóra megjelenő iskolai évkönyvben minél több tanár kolléga írjon az itt eltöltött éveiről, és abban az legyen a legfontosabb mondanivalójuk: szerencsés és elégedett embernek mondhatom magam, boldog vagyok, hogy TANÁR VOLTAM ÁSOTTHALMON.
Innen az ünneplők az iskola főépülete elé vonultak, ahol Förster Gyula iskolánk 1965-67 között végzett diákja, és Lőrincz Szabolcs 2003-2010 között végzett diákja, iskolánk legfiatalabb szakoktatója koszorúzta meg iskolánk névadójának 1961-ben felállított kőszobrát.
Bedő Albert munkásságát Arany József tanár úr méltatta, aki az egész ünnepséget levezette.
Az Erdészhimnusz eléneklése után a vendégek az oktatóközpontba vonultak, ahol állófogadásra került sor. Az igazgatónő a pohárköszöntőjében megköszönte a vendégeknek, hogy elfogadták a meghívást, megköszönte az iskola valamennyi dolgozójának az ünnepség előkészítésében végzett munkáját, és köszönetet mondott Andrési Pál erdőmérnök-tanárnak az ez alkalomra készített, Életutak, történetek című 418 oldalas iskolai évkönyv írásáért, szerkesztéséért.
Az iskola dolgozói által összeállított, finom falatokat tartalmazó, szemet gyönyörködtető svédasztalos ebéd után a búcsúzó vendégek a megjelent iskolai évkönyvből kaptak egyet ajándékba.