ForestPress fotók
2013. december 3. - Változó környezet, alkalmazkodó erdőtakaró címmel rendeztek ünnepi tudományos ülést a Magyar Tudományos Akadémián, 2013. november 26-án. A következő előadás A környezeti viszonyok hatása a növénytermesztésre címmel hangzott el, amelyet Tarnawa Ákos PhD, Horváth Csaba, Kis Judit, Kassai Katalin PhD. valamint Jolánkai Márton, az MTA doktora (SzIE) jegyzett.
Jolánkai Márton professzor elöljáróban megjegyezte, hogy hazánk területének mintegy ötven százaléka szántóterület. Előadásában a környezeti tényezők növénytermesztésre gyakorolt hatásáról lesz szó, egy olyan modell felvázolásáról, amely a későbbiekben alkalmazható lesz.
A következőkben talajaink vízmegtartó képességével foglalkozott.
A vízháztartás a csapadéktól, és a növények valamint a talaj párologtatásától, az evapotranspirációtól függ. A továbbiak függenek a klímakár csökkentő technológiai beavatkozásoktól, a termőhelyi kategóriáktól és a súlyos technológiai hibáktól. Előnye, hogy közforgalmú adatokból a bemeneti oldalt ki tudjuk számítani.
A modellt 12 növényfajra készítették el, melyek a teljes szántóterület 95 százalékát fedik.
A vízfelhasználás dinamikája eltérő az őszi és a tavaszi kultúrák esetén.
A modellben szerepel a talajok tulajdonságainak leírása is.
A modell gyakorlati alkalmazásának előnye, hogy ennek alapján megállapítható, a vetni szándékozott növény a területen termelhető-e. Becslést ad a várható termés mennyiségére, és javaslatot tesz a tápanyagbevitelre.
Ezt követően Führer Ernő kandidátus előadása következett, amelyet Jagodics Anikó, Csiha Imre, Szabados Ildikó PhD (ERTI) is jegyzett, Erdészeti klímaosztályokat jellemző faállományok (bükkös, gyertyános-tölgyes, cseres) szervesanyag-képzése teljes dendromassza-felvétel alapján címmel.
Az előadó elöljáróban megjegyezte, hogy az erdészeti kutatás konzervatív tudomány.
Az átlagos időjárás átlagos szervesanyag-képződést produkál, s ennek eredménye az éves növedék.
Hangsúlyozta, hogy a jelenleg használatos klímakategóriáink nincsenek a „helyükön”. Példaként hozta föl, hogy a bükk több klímakategóriában is előfordul.
Ez a helyzet az előremetszést bizonytalanná teszi.
Különösen a három klímajelző fafajunk a bükk, a tölgy és a cser tekintetében.
A szervesanyag produktum és a klíma szorosan összefügg, a száraz klíma felé csökken.
Kutatásaik során vizsgálták a humuszszint szénkészletének alakulását.
Az erdő ökológiai jellemzői szorosan összefüggenek a szervesanyag termeléssel, a szénlekötéssel.
Végezetül előadását azzal zárta, hogy a tudomány eredményeit közhírré kell tenni, mint ahogy a tyúk is kotkodácsol, ha megtojt. (z)