2014. április 4. - Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya a NymE Erdőmérnöki valamint a Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar vendégszeretetét élvezhette 2014. március 26-27-ikén, Sopronban.
A délutáni programunk első állomása a Természeti Erőforrások Kutató Központban a Növénykémiai Laboratórium volt.
A laboratórium nem egy csöndes, elmélyülésre alkalmas munkahely, hanem akár egy hajó géptermében – ahogy az egyik munkatárs fogalmazott – erős, monoton zúgás adta az aláfestő hangkulisszát a bemutatóhoz.
A helyiségben folyadékkromatográf, tömeg-spektrométer, vákuumszivattyú van „szolgálatban”– ez utóbbi felelős a folyamatos hanghatásért.
Növényekből származó folyadékmintából komponenseket választanak el, majd azonosítanak molekuláris szinten. Látogatásunkkor egy kéregmintából választottak le polifenolokat – egy doktori disszertáció kutatási témájaként. A kérdés, hogyan lehetne a kéregből ezeket a polifenolokat kinyerni az esetleges hasznosítás céljára.
A kutató elmondta, hogy hamarosan mézeket fognak elemezni, abból a célból, hogy milyen szennyező anyagokat tartalmazhatnak ezek az élelmiszerek.
Korábban borvizsgálatokat is végeztek, amelyek szintén nagyon komplex elemzést igényelnek, a szénhidrátok, a polifenolok és a savak elválasztása és mennyiségi meghatározása miatt.
Megtudhattuk, hogy egyik legfontosabb témájuk még a növényvédőszerek kimutatás az élelmiszerekből.
Ezeket a vizsgálatokat a legmodernebb eszközökkel, műszerekkel végzik, a szóban forgó készülékek mintegy 90 millió forintba kerültek.
Arra a kérdésre, hogy bérmunkából tesznek-e szert bevételre, a laborvezető elmondta, hogy bizonyos mértékben igen, szolgáltatásokat is végeznek, de elsősorban kutatási célokat szolgálnak a berendezések.
Egy szomszédos laboratóriumban a bükkábrányi ősfa leleteket vizsgálják. Megállapították, hogy mocsári ciprusról van szó. Megállapították, hogy 30-40-50 százalék cellulóz tartalma van a leleteknek, amely fossziliáknál igen magas érték. A mai élő fák cellulóztartalma is 48-50 százalék körül mozog. A fossziliáknál ez általában 10-20 százalékra csökken az idők során. A kutatást az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel közösen végzik. Ők azzal magyarázták ezt, hogy valószínűleg egy ókori vihar befedte homokkal ezeket a fákat, s így konzerválódtak.
A kutatóközpont Kémiai Intézetében vizsgálják a növényszimbiózist, a növényi stresszt, különös tekintettel a klímaváltozás hatásaira. Ezek molekuláris szintű hatásait igyekeznek feltárni. A kutatások harmadik területe a környezetvédelem, környezetanalitika. Ugyanakkor vizsgálják a megújuló anyagokat is, amelyhez kapcsolódóan egy teljes biogáz rendszert építettek föl. Az ehhez kapcsolódó kutatási infrastruktúrát egy labor és a hazánkban egyedülálló analitikai háttér képezi. Ez utóbbit az elmúlt évtizedben elsősorban pályázati forrásokból alakították ki.
Az éghajlatváltozást elsősorban a levegőkémiai laborjuk segítségével regisztrálják, a nitrogénoxidok változása, ami elsősorban jellemző.
Rétfalvi Tamás, az intézet igazgatója elmondta, hogy a változások egyértelműen visszahatnak molekuláris szinten a növényekre. A különböző anyagok arányának változása a növényi sejtekben összefüggésben van globális fölmelegedéssel, a szárazódással. Tekintettel arra, hogy a növényi sejtben szigorú homeosztázis van, nagy változásokat nem viselnek el a sejtek, de az egyes anyagok és anyagcsoportok arányának a változása kimutatható.
Ezzel összefüggésben vizsgálják munkatársai, dr. Hoffmann Tamás egyetemi docens és Nebehaj Esztella doktorandus például a bükk álgesztesedés jelenségét is, amely az utóbbi időben gyakoribbá vált.
A különböző élőhelyekről származó genetikai állomány mintái alapján igyekeznek következtetéseket levonni a bekövetkező változásokra vonatkozóan. (Z.)