2014. június 25. – Mini konferenciának is beillő sajtótájékoztatón számoltak be a szakemberek a TÁMOP keretében folytatott agrárklíma kutatások első fejezetéről
– Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti- és agrárszférában” című projektről –2014. június 24-ikén a Nyugat-magyarországi Egyetemen.
A projekt során elkészült a kutatás döntéstámogató rendszere.
A kutatás 2012. november elején kezdődött és a tervek szerint 2014. október végéig tart. A projektet a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara vezeti, a szakmai vezető Mátyás Csaba akadémikus.
Bidló András projektmenedzser mutatta be a projektben résztvevőket, majd átadta a szót Náhlik András rektor helyettesnek, aki az egyetem által kezdeményezett projektek szerepéről szólt.
A professzor elmondta, hogy több rendbéli szerepet is betöltenek az ilyen kutatási megbízások az intézmény életében, hiszen örvendetesen nő a nagyobb léptékű kutatások száma, amelyek több intézet, sőt tudományát együttműködését feltételezik. Az oktatás pedig csak akkor lehet teljes, ha mögötte állnak a kutatások. A legfontosabb azonban a gazdasági kényszer, ami a felsőfokú intézmények alulfinanszírozottságából fakad. Ezek a kutatások kitűnő alkalmat adnak arra is, hogy egyrészt az egyetemen belül, másrészt a külsős résztvevőkkel elmélyítsék a munkakapcsolatokat.
Köszönetet mondott Mátyás Csaba akadémikusnak, akinek a kutatásai alapozták meg ezeket a projekteket, valamint Borovics Attilának, az ERTI igazgatójának, akivel már korábban is számos közös munkát vittek sikerre.
Bidló András mutatta be a projektet, amelynek vezetője a NymE. Az egyetem három kara vesz részt a munkában: az Erdőmérnöki Kar, a Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kar, valamint a Közgazdaságtudományi Kar. A külső résztvevők egyike a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, továbbá a Zala Megyei Kormányhivatal. Ez utóbbi szakigazgatási szerv két intézménnyel is, egyrészt az Erdészeti Igazgatóság, illetve a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság.
Ez utóbbi résztvevőnek a „magyarázata” az, hogy a Zala megyei természeti viszonyokat vizsgálja a kutatás. Egy további résztvevőt említett még a projektmenedzser, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Karát.
A kutatás össztámogatása 870 millió Ft, a futamideje két év, amely idén októberben ér véget. A munkában a fenti intézmények mintegy 250 szakembere és kutatója vesz részt. Rajtuk kívül számos fiatal kutatót és pHD hallgatót, sőt egyetemi hallgatót is bevontak a munkába. Az eredményekről mintegy ötven közleményben szándékoznak beszámolni.
A kutatás öt alprogramra tagolódik.
A projekt szakmai célkitűzéseiről Mátyás Csaba akadémikus adott tájékoztatást.
Hangsúlyozta, hogy a kutatás tárgyát képező Zala megyére vonatkozó döntéstámogató rendszert mindhárom klímafüggő agrárágazatra, az erdészetre, a szántóföldi növénytermesztésre és a legelőgazdálkodásra egyaránt elkészítik. A klímaváltozás ezen ágazatok közül az erdészetet foglalkoztatja elsősorban, ezért is az erdészek szakmai jelenléte a legnagyobb a kutatásban. Ugyanis az erdészeti termesztés ciklusideje 30-150 év, tehát a ma elültetett csemete megérheti a 2100-ban várható klímaváltozást, az akkori körülményeket. A kutatás egyik legfontosabb tényezője, a területalapú vizsgálat. Ugyanis minden földtulajdonost az érdekli, hogy az ő földrészletén mi lesz a várható időjárás a következő évtizedekben. A professzor elmondta, hogy a kutatás során kiderült, megkerülhetetlenek a gazdasági szempontok, így azokat is be kellett vonni az elemzésekbe. Nem tekinthetünk el ugyanis a klímaváltozás következtében előálló hozamcsökkenéstől. A kutató hangsúlyozta, már most látható, hogy lesznek olyan Zala megyei területek, ahol például a bükk felújítását nem javasolják.
Mátyás Csaba bejelentette, hogy előkészítettek egy megállapodást a Földművelésügyi Minisztériummal a kutatás további kiterjesztéséről. Ennek kettős célja lesz, egyrészt a tárca további szempontok kutatásba vonását kérheti, illetve a szakigazgatás gondoskodik az eredmények megismertetéséről és alkalmazásáról. (z.)