2014. június - Híradónk 2012/3., szeptemberi számának 3-4. oldalán, valamint 2013/2., júniusi számának 2-3. oldalán már írtunk arról, hogy a CEF (Council of European Foresters = Európai Erdészek Tanácsa) patronálása alatt, eme szervezetnek a romániai Iasiban lebonyolított kongresszusa alkalmával létrehozták az Európai Erdőszakértők Tanácsadó Csoportját (Advisory Group of Forest Experts from Europe, röviden: AGFEE).
Arról pedig, hogy mi az AGFEE, lapunk 2012/3., szeptemberi számának 3-4. oldalán részletesebben írtunk.
Most arról számolhatunk be, hogy a közelmúltban (április 10-én) az AGFEE Bukarestben nemzetközi szimpóziumot rendezett a következő témakörben: „Erdészeti stratégiák a különböző európai országokban".
A helyszín a ROMSILVA székháza volt
A szimpózium helyszíne a Román Államerdészet (ROMSILVA= Regia Nationala a Padurilor) nemrég felépült, három nagy blokkból álló épületegyüttesének egyike, modern székházának konferenciaterme volt. A szépen parkosított államerdészeti központ a román főváros észak-nyugati térségében, egy tó közelében áll és tömegközlekedési eszközzel, villamossal is megközelíthető.
A tanácskozás munkáját dipl. ing. Marian Stoicescu, a Román Erdészeti Szakszervezeti Konföderáció (CON-SILVA) elnöke vezette. Az elnökség tagja volt és üdvözölte a megjelenteket Doina Adriana Pana vízügyi, erdészeti és halászati miniszter asszony, valamint dr. ing. Adam Craciunescu, a ROMSILVA vezérigazgatója, aki azután előadást is tartott. Helyet foglalt az elnökségben acad.prof.dr.ing. Victor Giurgiu, a Román Tudományos Akadémia, valamint a Román „Georghe-Sisesti" Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia (A.S.A.S.) tagja, aki 85 éves korát meghazudtoló lendülettel tartott szintén előadást. S ott volt az elnökségben az EFDSz elnöke, a magyar delegáció vezetője, dr. Halmágyi János is, minthogy a CEF elnökség tisztét jelenleg Szakszervezetünk látja el.
AGFEE kitüntetések átadása
Az üdvözlések elhangzása után elsőként egy ünnepélyes ceremóniával kezdődött a rendezvény. Az elnöklő M. Stoicescu tiszteletdiplomákat (Me-rit Diploma of AGFEE), egyeseknek pedig még ezt megtetézve egy ún. Kristálytrófeát - vagyis egy impozáns cseh ólomüveg vázát - adott át az AGFEE elnöksége nevében, az európai erdészetben hosszú időn át eredményesen kifejtett aktivitásuk elismeréseként. A váza egyik oldalán annak üvegébe benyomott ezüstlapra vésték az adományozó neve mellett a kitüntetett személy nevét és a 2014 évszámot, így teremtve meg a kapcsolatot az oklevél és a trófea között.
A magyar küldöttséget illetően dr. Halmágyi János tiszteletdiplomát, dr. Király Pál pedig Kristálytrófeát is kapott.
Az előadások
Az ünnepélyes mozzanatot követően megkezdődtek az előadások. Ezek címét külön-külön nem soroljuk fel, mivel tulajdonképpen ilyen vagy olyan változatban, de mindegyik a szimpózium témájának valamilyen variánsa volt. Az előadók pedig (a már említett M. Stoicescu, A. Craciunescu és V. Giurgiu úron túlmenően) a következők voltak: Prof.dr. Zorán Govedar + dipl.ing. Keren, Bosznia,
Dr. Halmágyi János + dr. Király Pál, Magyarország,
- Dr. Ing. Dumitru Galupa, Moldova,
- Prof.dr. Nenad Petrovic, Szerbia,
Dr. Ion Dubovici + prof.dr. Igor Solovij, Ukrajna (Lviv).
A szimpózium következtetéseit a román dipl. ing. Radu Apolzan foglalta össze. Mi ugyanezt a saját megfogalmazásunkban a következőkben tesszük meg.
Sok a hasonlóság
Szembetűnő volt, hogy az együttműködésben részt vevő országok valamennyiében készült valamilyen erdészeti stratégia, mégpedig a XXI. évszázad első évtizedének első felében, zömmel a 2002-2005 közötti években. Új erdőtörvény pedig az évtized második felében, zömmel 2008-2010 között.
Az egyes stratégiák kulcsszavai is azonosak: fenntarthatóság, az erdei ökoszisztémák biodiverzitásának megőrzése, közjóléti célú erdőgazdálkodás, az erdő három fő funkciójának azonos értékűsége, lokális munkahelyteremtés, hozzájárulás az üvegházhatás csökkentéséhez, szénmegkötés és hasonlók.
Mindez azt a benyomást kelti, mintha valamilyen láthatatlan irányító centrumból központi vezérlés alapján történt volna a stratégiai teendők meghatározása. Ez azonban nyilván csak a véletlen egybeesés műve.
Érdemes volna elemezni
A stratégiák sok azonos vonása miatti hasonlóságát azonban az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági adottságaiból eredő sajátos vonások is motiválták. A magyar delegáció például azzal kezdte jelentését, hogy hat évtized nagy és eredményes erdőtelepítési erőfeszítései ellenére országunk még mindig Európa erdőben-fában egyik legszegényebb országa, már csak Dánia, a Brit-szigetek, Hollandia és Málta áll mögöttünk. Ezen belül a Tiszántúl erdősültsége jószerével nem haladja meg a 10%-ot, de vannak olyan kisebb térségei, ahol még a 2 %-ot sem. Ez az ott élő emberek szempontjából, humánökológiai szempontból nyilván megengedhetetlen. Ezért változatlanul egyik fő feladatunknak kell tekintenünk az ország zöldfelületének gyarapítását. Ezen a téren stratégiai célunk a kb. 25 %-os erdősültség elérése és ebben számítunk az Unió segítségére.
Érdemes volna az egyes országok most már rendelkezésünkre álló jelentéseit magyarra fordíttatni, alaposan elemezni és szélesebb körben ismertté tenni. Régiónk, szomszédaink vonatkozásában számos értékes információhoz juthatnánk erdészeti politikájuk további törekvéseit illetően.
Köszönet román kollégáinknak
Bukaresti tudósításunkat román kollégáink tevékenységének méltatásával zárjuk.
Románia nem kis ország, lakosainak a száma országunkénak a duplája, területe pedig több mint két és félszerese. S ez a terület természeti kincsekben igen gazdag. Többek között sok az erdő és a fa, ezen belül a gazdaságilag is értékes erdő és az iparifa. Ugyanígy a rekreációs-turisztikai-idegenforgalmi szempontból is igen értékes, szép, erdős vidék is. Az egykori erős, alaposan felfegyverkezett Jugoszlávia szétesését követő hatalmi vákuum nyomán Románia kezd az észak-balkáni térség középhatalmává fejlődni, amihez meg is vannak az adottságai. Rátermett politikusainak köszönhetően aktívan, kezdeményezően van jelen a nemzetközi politikában. Ezt még az olyan kis mozzanat is jelzi, mint a CEF létrehozása, s ezzel kapcsolatban brüsszeli törekvései. A szívós munka eredményességét jelzi a most ismertetett szimpózium is.
A tanácskozás azonban nem csak értékes és eredményes volt, hanem szívélyes, kellemes atmoszférájú is. A baráti vendéglátást és segítőkészséget e helyről is őszintén és ismételten megköszönjük Marian Stoicescu úrnak, a CONSILVA elnökének, a szimpózium főrendezőjének és munkatársainak (Radu Apolzan), akik személy szerint is foglalkoztak a magyar delegációval. Továbbá Eugen Szilagyi erdőmérnök úrnak, szintén régi barátunknak, aki a román-magyar tolmácsolásban volt segítségünkre.
A magyar delegáció utazását a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Ágazati Párbeszéd Bizottság támogatta, amiért ezúton is köszönetet mondunk. Király Pál