2014. augusztus 4. – Az erdészek Tusványosa; Nemzetstratégiai jelentőségű az erdő- és vadgazdálkodás a Kárpát-medencében.
A Parajdi Magánerdészet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szakmai konzultációt szervezett a délelőtti erdészversenyt követően.
A megbeszélést Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója nyitotta meg.
Elöljáróban kifejtette, Orbán Viktor miniszterelnök elgondolása alapján jött létre 2013-ban az intézet, azzal a céllal, hogy a nemzetegyesítés folyamatát új tartalmakkal töltsék meg. A társadalom és a gazdaság valamennyi területén, így az erdő- és vadgazdálkodásban is összefüggő hálózatokban kell gondolkodni és cselekedni. A regionális konferenciának ez a célja. Ez alkalommal csak székelyföldi és anyaországi előadók lesznek, de a cél az, hogy a folyamatba bekapcsoljuk a felvidéki, a kárpátaljai és a délvidéki kollégákat, szakembereket is. Székelyföldön az erdő- és vadgazdálkodásnak kitüntetett szerepe és jelentősége van, ezért fogadtuk örömmel a Parajdi Magánerdészet javaslatát a konferencia megrendezésére – mutatott rá a szakember.
- A konferenciának tehát az a szerepe, hogy indítsuk útjára Kárpát-medencei szinten az erdő- és vadgazdálkodás hálózatépítését és fejlesztésének folyamatát. Ehhez a munkához természetesen meg kell szerveződni. Meg kell határozni a közös célokat, a szereplőket és a fejlesztési források segítségével meg kell valósítani a projekteket.
Az intézet készíttetett egy tanulmányt arra nézve, hogy miként lehetséges a Magyarország által elnyert uniós források határokon kívüli felhasználása. Az uniós jogszabályokban rögzítették, hogy a tagországok a rendelkezésükre álló fejlesztési forráskeret öt százalékát a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap tekintetében az ország területén kívül is felhasználhatja. A szociális alap esetében pedig nincs felső korlátja a felhasználásnak, sőt az EU-n kívüli országban is felhasználható, például Kárpátalján és Délvidéken is három százalék erejéig. Ez az emberi erőforrás-fejlesztést, a hálózatépítést jelenti. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap pedig tizenöt százalékig használható fel határon kívül.
Az EU bürokratái akkor hagynak jóvá határon túli fejlesztési terveket, ha azok pozitív módon visszahatnak az anyaországon belüli viszonyokra.
Tehát, ha az erdő- és vadgazdálkodás területén dolgozunk ki valamilyen fejlesztési elképzelést a Kárpát-medencében, akkor annak a pozitív hatását meg kell tudnunk határozni az anyaországra nézve is. Talán a vállalkozásfejlesztés olyan terület, ahol ezt a legkönnyebb bemutatni.
Célszerű egy munkacsoportot felállítani, amely kiválasztja és meghatározza a közös célokat.
Az előbb említett vidékfejlesztési és egyéb források természetesen Románia számára is rendelkezésre állnak.
Az előadó jelezte, hogy áttekintették a hazai, a romániai és a Duna-régió vidékfejlesztési programját, célrendszerét és prioritásait. Nagyon sok együttműködési lehetőség látszik, amelyekben kirajzolódik egy sokrétű program; többek között az erdészeti utak fejlesztésére, az erdőtelepítésre és fenntartásra, valamint a területalapú támogatásra az erdélyiek Bukarestben tudnak pályázni.
Hálózatfejlesztésre, képzési és szaktanácsadási hálózat kiépítésére már Budapesten is lehet pályázni, hisz’ ezeket onnan is tudják menedzselni.
Fontos, hogy egységes magyar nyelvű képzési rendszer működjék ebben az ágazatban is.
A szakmai munkacsoportnak ki kell dolgozni, hogy ebben a képzési és szaktanácsadási rendszerben milyen képzési formák, milyen tartalmak, és milyen szaktanácsadási szolgáltatási típusok jelenjenek meg.
Ehhez természetesen jól kell ismerni a helyi viszonyokat, hogy az emberi erőforrás-fejlesztésben, a szaktanácsadásban melyek a hiányterületek.
A Duna Program tizennégy országra kiterjedően nyújthat forráslehetőséget.
A bevezető előadást követően konzultáció kezdődött.
Az első felvetés az erdélyi erdészeti feltáró utak építéséhez forráslehetőségeire vonatkozott. Molnár György hozzátette, hogy információi szerint Bukarest 1,5 millió € értékben hirdet meg a pályázatot erdészeti utak építésére. Erre már közbirtokosságoknak is lehet pályázniuk.
Eszközbeszerzések (számítógép, informatikai eszközök) lehetősége iránt is érdeklődtek a jelenlévő erdélyi szakemberek.
Az igazgató elmondta, hogy a különböző területeken belül tíz százalék erejéig tervezhető eszközbeszerzés is.
Keresztes György fölvetette, hogy a felnőttképzés, a magánerdő tulajdonosok oktatása, valamint a fakitermelők képzése egy-egy lehetséges oktatási terület a nagyon gyorsan változó világunkban.
Ugron Ákos helyettes államtitkár az erdő hármas funkcióiról beszélt, és ezek kommunikálásának fontosságát hangsúlyozta. Fontos volna a hazai és a romániai erdészeti felsőfokú oktatás összeillesztése.
Náhlik András, a NymE rektorhelyettese megjegyezte, hogy a Sapientia Egyetem megkereste a Soproni Alma Matert, egy közös képzés beindításának javaslatával. Egyben fölajánlotta a kutatási kapcsolatok kiépítését, valamint azt, hogy az erdőfeltárási projektek tervezési részében a soproni egyetem is részt vehet.
E sorok írója az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya elnökeként fölvetette, hogy létre kellene hozni az erdészeti kommunikáció Kárpát-medencei hálózatát is, hisz’ ismerjük, hogy valamennyi környező országban ugyanazokkal a gondokkal küzdenek a kollégák ezen a területen.
Molnár György hangsúlyozta, hogy a projekteket konzorciális formában kívánják megvalósítani, tehát nem az a cél, hogy a szereplőket egymással versenyeztessék.
Az igazgató ecsetelte, hogy a Kárpát-medencei magyarság erőforrás tekintetében bőséggel ellátott, de ezek nincsenek összehangolva és összekapcsolva.
Sajnálatos azonban, hogy jelenleg a Kárpát-medencében nincsenek nagy, kijelölt közös célok – tette hozzá.
Reméljük, hogy a parajdi konzultáció és a konferencia egyfajta erdészetpolitikai Tusványos kiindulópontja lehet. Az erdélyi kollégák azt rebesgették, hogy 2015-ben Kommandón lehet a következő összejövetel. (z.)
A ForestPress kérdésére Molnár György igazgató így foglalta össze a konferencia célját.
- A Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek azért lehet fontos egy-egy szakma, például az erdő- és vadgazdálkodás, mert olyan szakmáról van szó, amely a Kárpát-medencei erőforrások közül az egyik legjelentősebbel, az erdővel, a vadállománnyal foglalkozik. Ezért nemzetstratégiai jelentőségűnek tekintjük az erdő- és vadgazdálkodást a Kárpát-medencében.
- Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy az erdészek-vadászok java része nemzeti elkötelezettségű kolléga.
- Bár nagyon fontosak a természeti értékek, a gazdasági erőforrások, de a legfontosabb a magyar kultúrkörhöz tartozó ember és az elkötelezettsége a nemzeti ügyeink iránt.
- Úgy fogalmazott, hogy nincsenek Kárpát-medencei szintű projektek. Ezek szerint ez az intézet az utolsó pillanatban alakult ennek a helyzetnek a megváltoztatására. Melyek az intézet működési irányai?
- Két alapvető szakmai ága van a tevékenységünknek: kutatási illetve fejlesztési. A kutatással akarjuk megalapozni a fejlesztési célokat, és kutatási hátteret biztosítani a fejlesztésekhez.
- Miként kommunikálja az intézet a létét és a tevékenységét?
- Három kommunikációs csatornán működtetjük ezt. Elindult az intézet honlapja, amelyen minden információ és esemény megtalálható, az nski.hu, és egy kiegészítő honlap a kárpáthaza.eu, amely a Kárpát-medencei hálózatépítést szolgálja. Ezen regisztrálhatnak a szakértőink, és ide feltölthetnek szakmai anyagokat. A következő a kiadványaink rendszere: három fajta kiadványunk van, a Kárpát-haza galéria, a Kárpát-haza Szemle és a Kárpát-haza Napló. A galéria a kulturális rendezvények és alkotások bemutatását szolgálja, a szemle a kutatási terület kiadványa, a napló pedig a hálózatépítés fázisait mutatja be. További lehetőség a nyilvánosság elérésére az a számos rendezvény, amelyet szervezünk Kárpát-medence szerte. Ezeken mindig tartunk sajtótájékoztatót is.