2014. augusztus 5. – Az erdészek Tusványosa
A találkozó második napján, július 17-én, a parajdi Petőfi Sándor Művelődési Házban került sor arra a regionális konferenciára, amelyen a fenntartható erdőgazdálkodás székelyföldi lehetőségeit helyezték a fókuszba.
Kiss Dénes, a Parajdi Magánerdészeti Hivatal vezetője köszöntötte a megjelenteket,
majd Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója tartott rövid bevezetőt,
végezetül Bokor Sándor, Parajd község polgármestere intézett szívélyes üdvözlő szavakat a vendégelőadókhoz és a hallgatósághoz. Ezt követően Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke tartotta meg bevezető előadását.
Elöljáróban elmondta, hogy elkészült a 2030-ig kitekintő gazdaságfejlesztési koncepció, valamint megszületett a Wekerle-terv néven ismertté vált kormányrendelet, amely kimondta, hogy a Kárpát-medencét egy gazdasági térként kell értelmezni. Elemezték a környező országokban született gazdasági fejlesztési terveket is, és ezek alapján készítették el a Kárpáthaza fejlesztési koncepciót. Ez a Kárpát-medencei magyarság hosszú távú jövőjét alakíthatja. Magyarország Közép-Európában törekszik vezető szerepre. A Kárpát-medencei együttműködés a magyar együttműködést jelenti, ami nem csak lehetőséget, hanem felelősséget is jelent. A hétéves EU-fejlesztési terveknek megfelelően elkészült a 2020-ig terjedő időszakra a nemzetegyesítés fejlesztési programja. A legnagyobb újdonság az, hogy az EU tagországai a saját uniós forrásait megnyithatják más országokból érkező projektek finanszírozására. Ezt hívják a határokon átívelő gazdasági együttműködés rendszerének. Ez nem tévesztendő össze a határ menti együttműködéssel vagy a Duna Menti stratégiával! – figyelmeztetett az előadó.
Ez azért is fontos, mert az erdélyi magyarság nyolcvan százaléka nem a határ mentén él.
Erre egyébként már korábban nyitott volt a lehetőség, de a 2004-es népszavazás árnyékában az akkori szocialista kormányok másként döntöttek- emlékeztetett Szász Jenő.
Az Európai Szociális alap esetében pedig nincs is felső határ, utalt a konzultáción már elhangzottakra. Külön kiemelte, hogy az unión kívüli országok számára pedig az alapok három százalékáig lehet projekteket finanszírozni, tehát a Délvidék és Kárpátalja is bevonható. Az infrastruktúra és a kohéziós alap esetében azonban az EU 15 százalékban maximalizálja a források programterületen kívüli elhelyezését. Az EMVA esetében pedig 5 százalékban.
A Kárpáthaza koncepcióról Duray Miklós, felvidéki politikus azt nyilatkozta, hogy Trianon óta ehhez hasonló stratégia nem született.
Az elnök ecsetelte, hogy a Brüsszel által támogatott nemzetek közötti együttműködés, a határok tényleges légiesítése Magyarország számára azt jelentheti, hogy mondjuk, hét országgal az együttműködés magyar-magyar együttműködésben valósul meg. A legfontosabb azonban a humán erőforrás, az ott élő magyar ember.
Az erdészeti szakmát illetően az a kérdés, hogy miként tudjuk a Kárpát-medencei közös gondolkodást hálózattá fejleszteni.
Érzékeltette, hogy ma még senki nem tudja, hogy a Székelyföldön – Hargita, Kovászna, Maros megyékben - jelenleg működő 250 közbirtokosság összes vagyona mekkora. Egy másik kérdés, hogy vajon mekkora összeget tehettek be a tulajdonosok a román kereskedelmi bankokba. Ha ezek egy részét nem oda tennék, akkor saját bankot is alapíthatnának. Saját fafeldolgozó üzemet is létrehozhatnának, nem kellene a fát az osztrák cégnek eladni. Amekkora ereje van a székelyföldi közbirtokosságoknak, ahhoz fogható sehol máshol nincs a Kárpát-medencében – mutatott rá a lehetőségekre az előadó.
Felhívta az erdőbirtokosságok elnökeinek figyelmét arra, hogy az erőforrásaik legalább egy részét közös alapítású, közösen felügyelt alapokba tegyék be, amelyekkel hiteleket nyújthatnak vagy földalapot hoznak létre.
Emlékeztetett arra, hogy 90’ után Garda Dezső vezetésével a restituciós törvénybe visszahozták a közbirtokosság fogalmát. (Ld. Garda Dezső: A székely közbirtokosság című művét! – a szerk.)
Ennek köszönhetően kapták vissza az eleiktől elkobzott vagyont.
Felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi tudástranszfert ide kell hozni Székelyföldre. A professzorok utazzanak és szeressék meg Székelyföldet!
Ezer szállal szőjük újra nemzet kelméjét – fogalmazott Szász Jenő. (z)