2014. szeptember 12.- Megalakulásának 25 éves jubileumát ünnepelte a Magyar Természetvédők Szövetsége a Fővárosi Állatkertben
Kövér László házelnök megnyitója után pódiumbeszélgetésre került sor a fenntartható fejlődés esélyeiről Bogár László közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, Gyulai Iván ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója és Vida Gábor biológus, professor emeritus, akadémikus részvételével.
A beszélgetést Cselószki Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke vezette.
Bogár László egy József Attila verssel indított, mert szerinte, amikor megáll a tudomány, akkor léphet be válaszaival a költészet. „Őspatkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat” – hangzott a komor idézet. Majd így folytatta: a patkánytól pedig az a kísérlet jut eszébe, amikor elektródákkal ingerelhetővé tett állatokat megtanítottak az öningerlésre, pedál nyomogatásával szexuális ingert kelthettek, s ezáltal „leszoktak” az evésről, ivásról, alvásról és csak a pedál nyomkodást folytatva a halálba manőverezték magukat.
A tudós szerint ennek az üzenetét kellene megfejtenünk, ha valóban fenntarthatóvá akarjuk tenni a világunkat.
Gyulai Iván ökológus poénnal indított, mondván, amikor idefelé tartott, megkérdezte az egyik orángutánt, hogy mi a véleménye a fenntartható fejlődésről. Az állat hátat fordított – jegyezte meg a vitázó.
Az egész világon tetten érhető értékválságra hívta fel a figyelmet: Amíg a GDP növelésének bűvöletében élünk, addig a materiális dolgok szabják meg az életünket, és nem fogjuk megérteni a teljes élet értékeit.
Vida Gábor azzal kezdte, hogy gyönyörű turistaházakat adtak át, szép erdei utak épültek, nemzeti parkok létesültek, s közben a biodiverzitás lassan, de biztosan csökkent. Szerinte ez világjelenség, mert megállapították, hogy a nemzeti parkok területi növekedésével a biodiverzitás csökken. Miért is alakult ez így? – tette föl a kérdést a professzor. Mert miközben papíron igazoljuk magunkat, és ünnepelünk, mert létrehozunk különféle létesítményeket, kongresszusokat rendezünk a biodiverzitás megőrzéséről, workshopokat tartunk ennek menedzselésére, s közben azért nem tudjuk megvalósítani, mert a fő cél az emberiség számára a növekedés és a fejlődés. Ez a két fogalom a fenntarthatóság kapcsán gyakran előkerül. Szerinte egy elemista is tudja, hogy fenntartható növekedés nem létezik. A fenntartható fejlődés is vitatható, a maga részéről ebben sem hisz. Olyan fenntarthatóságról beszélhetünk, ami nem vezet az emberiség katasztrófájához. Biológusként azt vizsgálta, hogy miként lehet ezeket a szerencsétlen növény-szépségeket megvédeni a pusztulástól. Arra következtetésre jutott, hogy nem lehet az élővilágot biológusként, ökológusként megvédeni. Ehhez elsősorban a gazdaság és az emberi viselkedéstudomány hozzájárulása is kell. Munkássága során tapasztalja, hogy bár mindegyik tudomány végzi a maga dolgát, ezek egymástól elszigetelve folynak, és oda jutunk, hogy a pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve: változatlanul minden megy tovább a katasztrófa irányába. Nagyon nehéz kimondani, és lehet, hogy sokan nem is fogadják el ezt a sötét képet – fogalmazott az akadémikus -, jelenleg nem látja annak a lehetőségét, hogy elkerüljük ezt, a katasztrófa felé vezető utat. Addig, amíg a gazdasági növekedés az egyetlen szempont, addig a biodiverzitás megőrzéséről nem lehet szó. Amíg ez a helyzet, addig csak fékezni tudjuk a csökkenést, megállítani nem. Az EU kitűzte ezt a feladatot 2010-es határidővel, de nem sikerült megoldani. Most ott tartunk, hogy egy évtizeddel, 2020-ra eltoltuk, mondván, majd akkor meg tudjuk oldani. Nem lehet megoldani. A gazdasági tevékenység minden változata valamilyen anyag- és energiafelhasználással jár együtt. Mindez a természetből származik, amely véges készlet. Véleménye szerint a fenntarthatóság sem valósítható meg a Naprendszeren belül, a fenntarthatóságról egy-két generáción belül beszélhetünk, sőt a politikusok egy-egy parlamenti ciklusban gondolkodnak, a közgazdászok pedig negyedévekben. A legfontosabbnak azt tartaná, ha komplexen és összefüggésekben gondolkodjunk. Talán nem kellene annyira örülnünk annak, hogy növekszik a gazdaság. Ezt persze „csúnya dolog” kimondani – fogalmazott az akadémikus. Ezekről a kérdésekről nagyon nehéz vitázni, de el kellene kezdeni. Más ugyanis ezekről lokálisan beszélni, mint globálisan.
Bogár László azzal folytatta, hogy ezekben a globális létkérdésekben a felvilágosodás tudománya nem tud megnyugtató válaszokat adni, mert ezek elsősorban szellemi, erkölcsi, lelki folyamatok. Megint súlyos megállapítást tett: ha elmocskoljuk a környezetünket, az csakis azért lehetséges, mert a lelkünk mocskos. Bennünk roncsolódott el valami, és az vetül ki a cselekedeteink által. Minden, ami a körülöttünk lévő világban rossz, pusztító és embertelen, az valójában egy tükör. Tükröt tart elénk a Teremtő és magunkat szemlélhetjük ebben. Sajnos azt hazudjuk magunknak, hogy ez nem így van. Nem merjük bevallani, hogy a nyugati kultúra zsákutca. De egy másik jelképpel élve úgy fogalmazott, hogy egyre nagyobb buldózerrel toljuk magunk előtt a megoldatlan problémákat. Nagyon kevés jelét látja a világban, hogy ezzel szembe néznének. Erre sem intézményes, helyi vagy globális törekvések nem nagyon vannak, ha pedig valaki megfogalmazza ezeket a gondolatokat, akkor azt azonnal gyűlöletbeszéddel és/vagy összeesküvés-elmélet gyártással vádolják meg. A közgazdász sajnálattal jelezte, hogy az „ünneprontás bűnébe esett”, de szerinte a szembenézés nélkül nem lehet jó szívvel ünnepelni, mert a jámbor kezdeményezések mellett nem látni a jelét, hogy a súlyos tényekkel szembesülnének. Az emberi mértéktelenség lelki-szellemi okaival kellene végre szembenézni.
Mondandója végén történelmi perspektívába illesztve illusztrálta a gazdasági növekedésbe vetett politikusi hit tarthatatlanságát.
A 25 éves Magyar Természetvédők Szövetsége köszöntése során V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Szabó Marcel, a Jövő Nemzedékek Szószólója, Schmuck Erzsébet, az MTVSZ tiszteletbeli elnöke, az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága alelnöke, Magda Stoczkiewicz, a Föld Barátai Európa igazgatója, Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója, Szalay Tímea, a Csalán Egyesület elnöke, Hajdu Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Klub igazgatója emelkedett szólásra.
"Ha a jövőbe tekintünk, akkor fel kell ismernünk, hogy a fenntartható fejlődés csak akkor érhető el, ha gyökeresen átalakítjuk a társadalmi-gazdasági viszonyainkat. A nyugati, fogyasztói társadalomra
alapozott fejlődési modell nem ad megoldást a jelenkor környezeti és társadalmi válságára" - hívta fel a figyelmet Schmuck Erzsébet.
"Csak az élet tiszteletére alapozott, értékalapú cselekvés és a mértékletes életmód általánossá válása ad esélyt, hogy értelmesen, boldogan tudjunk élni és megőrizzük természeti és társadalmi
erőforrásainkat az utánunk jövő nemzedékeknek" - tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.